A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan ismerheted fel, hogy tehetséges a gyermeked?

Családinet - 2010-08-13
Azoknak a szülőknek ajánljuk ezt az írást, akik igyekeznek, vagy a jövőben feltett szándékuk nyitottan, tudatosan szemlélni gyermekük testi és szellemi fejlődését. Valamint akik lehetőségeikhez mérten, a maguk módján megpróbálják segíteni csemetéjük képességeinek kibontakozását a pozitív minták, az erkölcsi és kulturális értékek, a családi közösség szocializációs színterében.
Hogyan ismerheted fel, hogy tehetséges a gyermeked?
Mindenkiben vannak a saját szintjéhez mérten jó képességek, de ezek még nem mindenkinél fognak elérni egy átlagot meghaladó szintet. Annak érdekében, hogy gyermekünktől azt a teljesítményt várjuk el, amelynek meg is tud felelni, tisztában kell lennünk a tehetség fogalmával, kialakulásával, annak feltételeivel. 
 
A család mindenek előtt a palánta „melegágya”, ahol a szülőnek kötelessége növekedéséhez minden feltételt biztosítani. A szeretetteljes, nyugodt, melegséget sugárzó, elfogadó légkör érzelmi biztonságában nyitott, érdeklődő, kíváncsi lesz a gyermek. 
 
Ki ne szeretné azt mondani a gyermekéről, hogy rajztehetség, sporttehetség, matematikai, vagy irodalmi tehetség van a birtokában. De ez nem úgy működik, hogy ír a hét-nyolc éves kisiskolás gyermek egy-két verset és akkor már kikiálthatjuk róla, hogy költőzseni. Vagy ha a kétéves gyermek valamiféle napocskát kanyarít a papírra, akkor már elmondjuk róla, hogy micsoda rajztehetsége van. Ha négyéves korában velünk együtt dúdolja a Kaláka nótáit, attól még nem feltétlenül  lesz zenész belőle. 
 
Ezekre a jelenségekre azért érdemes odafigyelni, azonban a maguk idején, helyén és szintjén kell kezelni őket. A jó képességeket mélyen eláshatjuk, ha erőnek erejével „produkáltatjuk” a gyermeket, valahányszor megjelennek a rokonok, barátok: „Mondd el szépen a verset, amit az oviban tanultál, mutasd meg, milyen ügyesen tudsz biciklizni!” Kedvező körülmények között úgy is meg fogja mutatni, hogy mit tud, amikor kedve lesz hozzá.  
 
Ha sokszor, spontán vannak jó teljesítményei akár tipegő korban is, fel kell rá figyelni és érdemes az óvodapedagógussal, később pedig a tanítókkal megbeszélni, mit tapasztaltunk a gyermeknél, és kérjük meg, segítsen minket abban, hogy az adottság tényleg kiemelkedő-e, fejlődik-e, vagy csak mi gondoltunk valamit, esetleg a saját vágyainkat vetítettük a gyermekre. 

 
A tehetség fogalma
A tehetség meghatározása (Harsányi István szerint):
Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni.” 
 
Tehetség = kiemelkedő intellektuális (általános) és speciális képességek + motiváció (feladat iránti elkötelezettség) + kreativitás.
Az átlagon felüli képességeket a család, a motivációt az iskola, a kreativitást a kortársak serkentik, de a  tehetségre a társadalmi környezet is hatással van.
 
Amíg csak a jó képességeket tapasztaljuk, de még nem mutatkoznak meg kiemelkedő teljesítmények, addig tehetségígéretes gyermekről beszélünk. 
A tehetség valamilyen kiemelkedő teljesítményben nyilvánul meg: pl. a diák sorra ér el helyezést a kerületi, városi szavalóversenyeken, matematikaversenyeken. 
A gyermekek 10-15%-a mondható tehetségesnek, ők képesek lesznek felmutatni kiemelkedő teljesítményeket.

 
A tehetségígéretes gyermek ismérvei
A motivált gyermek érdeklődő, kíváncsi, tudásvágya fokozott; szorgalmas, kitartó, a becsvágy is ösztönzi, szeretne jó teljesítményt nyújtani. A gyermeknek olyan környezetet kell biztosítani, ahol sokféle tevékenységet kipróbálhat, és változatos élményekben lehet része. Ilyen tevékenységek lehetnek a játszóházak, közösségi házak, múzeum-, koncert-, színházlátogatások, valamint a könyvtár megismerése.  
 
A kreatív gyermek gondolkodása szerteágazó, (sokféle lehetőséget keres és talál egy feladat megoldásához, újat alkot, eredeti ötletei vannak, gondolkodása rugalmas, könnyed, hajlamos a humorra). 
 
A tehetség-gyanús gyermek igen kitartóan tud belemélyedni egy-egy feladatba. Az információt jól, azaz szinte veszteség nélkül fogadja be, tárolja, idézi fel. A jó intellektuális képességek már óvodában megmutatkoznak: nagyon hamar megtanulja a verseket, egyszer-kétszer hallja a mesét, és szinte szó szerint vissza tudja mondani.
Az iskolás gyermek az órán mindent megjegyez, délután már külön nem kell tanulnia.
Gondolkodásában hamar felismeri az ok-okozati összefüggéseket, könnyen alkot szabályokat, a feladatokban nehézség nélkül folytatja a matematikai sorozatokat, megtalálja a kakukktojást. A lényeges információkat jól ki tudja szűrni a lényegtelenek közül. Bő a szókincse, választékos a kifejezésmódja. Sokan közülük nagyon szívesen és sokat olvasnak. Az is jele lehet ennek a képességnek, ha a gyermek korán elkezd beszélni.
 
A tehetségígéretes gyermekre jellemző a kérdezés technikája. Minden gyermek szeret kérdezősködni, és ezek a kérdések folyamatosan a rájuk adott válaszból következnek. Segítségükkel a gyermek egyre magasabb ismeretre tesz szert egy témában, pl. az apát kérdezgeti fia, hogyan keletkeznek a felhők, hogyan alakul ki a csapadék, vagy a villámlás. Fél óra alatt fizikai törvények egész sorával ismerkedhet meg az óvodás gyermek is, ha megfelelő egyszerűséggel tudunk neki válaszolni. Öncélúan is kérdezősködhet, azonban ekkor csak a szülőkkel való együttlét, a szociális kapcsolattartás a cél.
 
A tehetséges gyermek magatartásában problémák is jelentkezhetnek: fegyelmezetlenül viselkedik, órán bekiabálja a jó megoldásokat, folyton kérdez, bohóckodik. A szétszórtság, rendetlenség is jellemző némelyikükre. Az ilyen gyermekek különcök is lehetnek.
 

A kiemelkedő képességek felismerése
Az átlagon felüli képességek különféle területeken megnyilvánuló adottságokból, készségekből alakulnak ki. Ennek területei:

  • intellektuális képességek, (információ befogadása, tárolása, gondolkodás jellege) 
  • művészi képességek, (képzőművészet, előadó művészet: zene, próza, vers,      színdarabok)
    • Muzikalitás: már három éves korban jelentkezhet. A kis óvodás könnyen felismeri a dallamot, felismerhetően énekli a dalokat, visszatapsolja a ritmust, mozog a zenére.
    • A vizualitás: A gyermek rajzaiban változatos, különleges formákat, színeket alkalmaz, gyurmából, agyagból, gazdag formavilágot alkot. (Itt nem feltétel a fejlett intellektuális képességek megléte, vagyis értelmileg akadályozott gyermek is képes kitűnő rajzok, dísztárgyak elkészítésére). 
  • pszichomotoros képességek (sport, kézügyesség, tánc) - már kiscsoportos korban is megmutatkoznak. Amikor tornázik a gyermek, teste hajlékony, rugalmas, mozgása könnyed, hamar megtanulja a gimnasztikai gyakorlatokat, szívesen és jól táncol.
    • Finommozgások: kimunkált, apró részleteket gyurmázik (virágszirmok, madár tollazata, stb.), ez a képesség a jó rajzkészségnek is alapfeltétele. szociális képességeket, (kapcsolatteremtő készség, empátia, érdekérvényesítés, konfliktuskezelés, vezetői képességek.  
  • Az óvodában már jelentkeznek a szociális képességek is: 
Fiatalabb gyermekkorban, első sorban tehetségígéretes gyermekről beszélhetünk. Ők egy-két részképességükben akár két-három évvel is fejlettebbek társaiknál. 
 
A tehetséget befolyásoló tényezők
A gyermek adottságokkal jön a világra, mely adottságokat a szülőktől örökölt gének alakítják ki. Ezen adottságok mentén a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, elfoglaltságok során képességek jönnek létre. A kialakult képességek segítségével egyszer csak jó, vagy átlagon felüli teljesítményre lehet számítani. 
A képességek fejlesztésében döntő a család, az oktatási intézmények, valamint a kortársak és a társadalmi környezet szerepe.   
 
Az öröklött adottságok
Kétségtelenül megvan a valószínűsége annak, hogy tehetséges szülőknek, nagyszülőknek tehetséges unokái, oldalági leszármazottai lesznek. A génállománynak azonban szülőnként csak a fele örökítődik át. A kiváló adottságok kapcsolódhatnak olyan domináns génekhez, amelyek egyik generációról a másikra átviszik ezeket, bár ez nem törvényszerű. Ha a jó adottságok nem domináns, hanem recesszív génekhez kapcsolódnak, lappanghatnak sok-sok generáción át, majd egyszer csak felbukkannak. 
 
 
Következő cikkünkben elolvashatod, hogyan segítheted tehetséges gyermekedet.
 
kép: www.foter.com
Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja