Baba fejlődése, fejlesztése

Mindenki egészséges, kiegyensúlyozott, jól fejlődő babát szeretne, aki nem mellékesen még okos is. Folyamatosan változik azonban az "okosság" definíciója.
Életünk első két évében szerzett tapasztalataink határozzák meg, képesek leszünk-e bízni, szeretni, és tartós kapcsolatokat kialakítani. Az ekkor elszalasztott lehetőségeket pótolni később gyakorlatilag lehetetlen - állítja a szakember.
Ha eddig aggódtál amiatt, hogy a babád feje mintha nagyobb lenne, mint a kortársaié, ezentúl inkább örülj neki. Skót kutatók szerint ez annak az előjele, hogy felnőtt korában intelligensebb lesz az átlagnál.
Primitív reflexeknek azokat az automatikus mozgásmintákat nevezzük, amelyek az anyaméhben fejlődnek ki, születéskor és az első hónapokban jelen vannak, azonban egy idő után el kell tűnniük. Ne lepődj tehát meg, ha fiatal kisbabád ezeket a mozdulatokat teszi, azonban jelezd szakembernek, ha idősebb korában sem hagy fel velük:
Onnantól, hogy képes felülni, új világok nyílnak meg a baba számára: más szemszögből látja a világot, felszabadul a két keze, egészen új tevékenységeket végezhet. A testének azonban meg kell minderre érnie, mert később komoly bajok forrása lehet, ha olyan helyzetbe kényszerítjük az izmokat, amelyekre még nincsenek felkészülve.
A japán Makoto Shichida negyven éve fejlesztette ki a babák korai fejlesztésére szolgáló programját, amely a jobb agyfélteke stimulálásával ér el elképesztő eredményeket.
Főleg az oxigénhiányos koraszülötteknél alkalmazzák a magyar fejlesztésű Katona-módszert, amely a minden babánál jelen lévő agyi reflexek aktiválásával fejti ki hatását.
A hazánkban leginkább okosbaba-programként elhíresült módszer hívei szerint már a kis csecsemő is hatalmas mennyiségű tudás birtokába kerülhet, ha lehetővé tesszük neki, hogy tanuljon.
Sok kisbaba nem szeret hason feküdni, pedig az első fél évben pótolhatatlan mozgásformákat sajátít el ebből a testhelyzetből. A jó szándékú anyák, akik nem szeretnének semmit erőltetni, ilyenkor gyakran kipárnázva felültetik a gyereket, pedig a megoldás a probléma elkerülése helyett az okok feltárása és kezelése lenne.
A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték...
© 2004-2020 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media