Ez a legideálisabb kor a szülésre

23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.

A szakemberek az anyai életkor és a nem-genetikai eredetű születési anomáliák összefüggéseire keresték a választ, publikációjuk nemrég a BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynaecology nevű szaklapban jelent meg.

A kutatók 31128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.

„Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb” – mondja dr. Pethő Boglárka, a Semmelweis Egyetem tanársegédje és a tanulmány első szerzője.

Korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (pl. Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.
 

„

A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki

"Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi orvosok, megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára. Kutatásunknak fontos szerepe lehet a modern kori biztonságos terhesgondozási – szűrési protokollok kialakításában is” – magyarázza dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A Semmelweis kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20%-kal, míg a 32. életév után 15%-kal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.

A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 %-kal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.

A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100%-kal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34%-kal nőtt.

A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata 7%-kal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, illetve 33%-kal az idősebb kismamák esetében.

Az ajak- és szájpad hasadék kialakulásának veszélye 9%-kal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45%-kal 32 éves kor fölötti terhességnél.

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem-genetikai rendellenességgel született babák 65%-a kisfiú volt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.

A magzati nemiszervi fejlődési rendellenességek kockázata fiatal anyák esetében 15%-kal, idősebb anyák esetében 16%-kal lehet magasabb.

A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17%-kal, míg idősebbeknél 29%-kal nőtt.

Az emésztőszervi defektusok rizikója 23%-kal és 15%-kal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.

„Azt egyelőre csak feltételezzük, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem-kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban.

Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (pl. dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak.

A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek” – teszi hozzá dr. Pethő Boglárka.

Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5%-ában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.

„A fejlődési rendellenességek előfordulásának csökkentése össztársadalmi érdek. Nemcsak a családoknak jelentenek hatalmas érzelmi megterhelést, de az egészségügyi és szociális ellátó rendszerre is rendkívüli terhet rónak. Az Egyesült Államokban például a kórházi esetek 3%-a eredt ezekből az anomáliákból 2013-ban, és 22,9 milliárd dollárt fordítottak csak ezek kezelésére” – fejti ki dr. Ács Nándor.

A szakemberek ezért a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.

Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Borítókép: iStock – Natalia Kuzina

Forrás: semmelweis.hu

Indexkép: depositphotos.com

betöltés...