A kormány tervei szerint a szociális otthonokba költöző idős emberek közül a jövőben a rászorultak után járna csak a működtetőknek állami támogatás. Gyömrőn, a Harmónia kht. 400 embert befogadására alkalmas négy épületcsoportban nem elsősorban ők élnek. Vannak ott társasházhoz hasonló apartman házak, és sorházi kis kertes lakások egyaránt. A falu lakosai számára is nyitott uszoda, cukrászda és posta oldja a rezervátum jelleget. A "belépő" legalább 3 millió forint. Aki bekerül, ugyanazokat a terheket állja és ugyanazokra a támogatásokra jogosult, mint bármelyik más állami vagy éppen magán otthonban: nyugdíja 80 százaléka a "lakbér". Ehhez jön havi 61 ezer forint állami támogatás.

Adatok szerint 40272 bennlakásos otthoni férőhely van, ebből 29500 önkormányzati. Ezekben az elhelyezés legfeljebb négyágyas szobákban történik. A többi, nagyjából tízezer férőhely magántőkéből létesült. A belépő minimum 2,5-3 millió forint körül van.

Több mint tízezren várnak arra, hogy helyet kapjanak valamelyik szociális otthonban. A tervezet törvénymódosítások célja - állítja Kovács Zsolt - hogy a rászorultak is esélyt kapjanak bennlakásos otthoni ellátásra, ne csak azok, akiknek erre pénzük van. A szociális szakmában sokan igazságtalannak tartják, hogy akik saját otthonukban élnek és ellátják magukat, "alanyi jogon" csak a nyugdíjukra számíthatnak, míg azok, akiknek van pénzük arra, hogy helyet vásároljanak egy idősek otthonában, havi 61 ezer forintot "kapnak" az államtól a nyugdíjukhoz.

Ezért készült az a törvénytervezet, amely szerint azok, akik a jövőben bekerülnek egy emelt szintű szociális otthonba, csak állapotuktól függően lennének jogosultak az állami támogatásra, ezen belül a teljes összegre csak azok, akik önmaguk ellátására már képtelenek. Ők is csak akkor, ha nincs saját vagyonuk, vagy fizetésre kötelezhető hozzátartozójuk. Azok után, akik 2 millió forintnál többet fizetnek az otthonba kerülésért, öt évig nem járna állami támogatás.

A módosítás a jogbiztonságot ásná alá - véli Skultéti József a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai osztályának vezetője - hiszen az emelt szintű otthonok létesítői vállalkozásuk beindításakor számoltak az állami támogatással. Skultéti szerint a gond az, hogy az elmúlt időszakban nem épült ki a megfelelő segítő intézményrendszer. Emiatt az egyedülálló és nem teljes mértékben önellátó idős emberek számára is csak a bennlakásos otthon a megoldás, holott már némi intézményes segítséggel saját háztartásában is ellátható lenne. A főosztályvezető szerint a jogszabály módosításának célja 30-35 milliárd forint átcsoportosítása a szociális ellátások emelésére. A következményei viszont - mondja - tragikusak lehetnek. Új otthoni férőhelyeket a tőke nem hoz majd létre, a fővárosban már három érdeklődő visszalépett, és a meglévők fenntartása is veszélybe kerül.

Kovács Zsolt cáfolja a megtakarítási szándékot hozzátéve, hogy a teljes szociális otthoni intézményrendszer állami támogatása nem éri el a 30 milliárd forintot. A már meglévő férőhelyeknél egyébként sem vonnák meg az állami támogatást. Így sem a jogbiztonság, sem az intézmények üzemeltetése nem kerül veszélybe. Az új belépőknél pedig az ellátás fedezetéül ott lenne vagy a belépési díj, vagy az állami támogatás, amelynek révén esélyt kapnának a legelesettebbek is, hogy intézményi ellátáshoz jussanak.

Miller Efim, a gyömrői intézmény igazgatója nem ennyire optimista. A támogatás és a térítési díj szerinte együttesen sem fedezi az ellátás költségét, pedig itt még "átlagos" idősekről van szó, nem 24 órás gondozásra szorulókról. A belépési díj nem az üzemletetésre szolgál, hanem a férőhelyek létesítésére és az ingatlanok fenntartására. A tervezet azt eredményezi majd, hogy az otthonok lassan kiürülnek, viszont ha 75 százalék alá esik a telítettség, akkor már a régi kondíciókkal is ráfizetéses lesz az üzemletetés, tehát elkerülhetetlen lesz a csőd.

"Az irány viszont jó" - állítja meglepő módon az igazgató. A differenciálással egyetért - mondja a szociális ellátók egyesületének nevében is -, a szakmai kritériumokat azonban ki kell dolgozni. A bevezetést pedig 5-7 évre elhúzni, honorálva az öngondoskodást is, azt, hogy valaki takarékoskodik idős napjaira. Az állam a kiadásokat kézben tarthatná oly módon is, hogy az új - támogatott - intézmények létrehozatalára csak pályázat útján nyílna lehetőség. Így megoldható volna, hogy az emelt szintű otthonok ne menjenek tönkre. Amelyeket - teszi hozzá - nem tudja, miért hívnak emelt szintűeknek, hiszen véleménye szerint ők nyújtják a "normális" alapellátást.

betöltés...