Jó és rossz hírként egyaránt felfogható, hogy az iparban 2,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az előző év első fél évéhez viszonyítva, miközben a termelés 10,4 százalékkal nőtt. Ez ugyanis a termelékenység tetemes javulását jelenti - a feldolgozóiparban 15,2 százalékos volt ez a mutató -, ami a gazdaság versenyképességét tekintve minden álmoskönyv szerint kedvező jel. Kevésbé örömteli azonban a munkát keresők szempontjából, hogy a KSH első félévi adatai szerint csökkent a foglalkoztatottság és némileg nőtt a munkanélküliség (jóllehet ezek az adatok hibahatáron belül vannak).

A kormányváltás első évében, amikor a gazdasági növekedés lassult, nőtt a munkahelyek száma - bár szintén csak a hibahatáron belül. A szakértők szerint ebben nincs semmi meglepő: a jelentős közalkalmazotti béremelés meghozta eredményét. A közszférában - elsősorban az egészségügyben és az oktatásban - dolgozók száma emelkedett, a feldolgozóipar már akkor is "létszámvesztő" volt. Az oktatási ágazat pedig még az idén is érzékelhetően növelte a foglalkoztatottak számát. Ebben az időszakban mintegy 40 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás, és elsősorban a nők körében, az ő munkanélküliségük érzékelhetően csökkent is ekkor. Az egészségügyben, az oktatásban ugyanis főként "női munkaterületeken" töltötték be az alacsony fizetések miatt addig üresen maradt álláshelyeket.

A közszférában azonban az idén beköszöntött a leépítések időszaka, miközben a versenyszférában nem nőtt a munkahelyek száma. Igaz, az év első felében megállt a munkahelyek létesítésének csökkenő trendje - az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (ÁFSZ) a munkáltatóktól érkezett bejelentések alapján -, ám a foglalkoztatás emelkedése még az év második felében sem várható. A szaktárcánál készült elemzés szerint a növekedés "begyűrűzését" a munkaerőpiacra az is akadályozza, hogy éppen a legdinamikusabban fejlődő régiókban találnak nehezen dolgozót.

A Gazdaságkutató Rt. munkatársa Némethné Pál Katalin szerint a növekvő beruházási és csökkenő foglalkoztatási adatok inkább arra utalnak, hogy a cégek technikával váltják ki az élőmunkát. Ezt nem feltétlenül írja az utóbbi években jelentős mértékben megnőtt bérköltségek számlájára, szerinte ez általánosan jellemző folyamat. A növekvő minőségi követelmények megkövetelik, hogy főként a nehéz fizikai vagy monoton munkát igénylő termelés folyamatából mindinkább kikapcsolják a legnagyobb rizikótényezőt: az embert. Az aggasztó fejlemények közé tartozik, hogy az összes munkanélküli több mint ötöde 24 évesnél fiatalabb, és arányuk jelentősen nőtt. Ez azt jelenti, mintegy 50 ezer fiatal mondta magáról azt, hogy hiába keresett állást. A pályakezdő diplomások közül pedig 3400-an regisztráltatták magukat munkanélküliként az elmúlt egy év átlagában. Az ő elhelyezkedésüket két tényező is nehezíti: folyamatosan nő a diplomát szerzők száma, és a nyugdíjkorhatár megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg. A demográfia mellett ez is oka annak, hogy az utóbbi két évben 120 ezerrel nőtt az 50. évüket betöltött munkavállalók száma.

A nyilvántartott munkanélküliek száma is második éve emelkedik, ez azonban akár a javuló gazdasági helyzetből, a jobb kereseti lehetőségekből is fakadhat. Az emberek megpróbálnak visszatérni a munkaerőpiacra, és regisztráltatják magukat. Messzinek tűnik tehát az EU-tagországok által elfogadott "lisszaboni cél", ami 2010-re 70 százalékban szabta meg a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági szintjét. Hazánkban, az első fél évben a 15-64 év közöttiek 56,7 százaléka dolgozott, míg a régi uniós országok átlaga 64,4 százalék volt. Az összehasonlítást azonban nehezíti, hogy nálunk jóval alacsonyabb a részmunkaidős foglalkoztatás (mindössze négy százalék), mint ezekben az országokban. Ezt illusztrálja az a - Frey Mária munkaügyi kutató által elkészített - kalkuláció, amely szerint teljes munkaidőre átszámítva Magyarországon a nők 49,1 százaléka dolgozik, míg az EU átlaga 46,8 százalék. Ha azonban csak azt nézzük, hányan állnak munkában, akkor megfordul az arány.

A gazdasági növekedéssel tehát nem nő "automatikusan" a foglalkoztatottság, és az európai unió országaiban lezajló folyamatok is arra utalnak - jóllehet most éppen a munkaidő növelése van napirenden -, hogy a foglalkoztatottság a munka "igazságosabb elosztásával", az atipikus munkahelyek gyarapításával növelhető érzékelhetően.

A Boschon nem múlik

Három új Bosch-üzemet adtak át tegnap Észak-Magyarországon. Kettőt Miskolcon: az egyik a Robert Bosch Power Tools Kft.-é, amely elektromos barkácsgépeket állít majd elő, a másik a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-é, amely gépjármű-elektronikai egységeket gyárt. Jövőre megkezdődhet az oktatás a német konszern által támogatott új, mechatronikai tanszéken a Miskolci Egyetemen. A konszern már most több mint háromezer, zömmel kvalifikált embernek ad munkát hazánkban, és tervei szerint két év múlva itteni alkalmazottainak száma megközelíti az ötezret. A harmadik üzemet, a Bosch Rexroth Pneumatika Kft. új gyárát Egerben adták át. A pneumatikai részegységeket gyártó üzemben 274-en dolgoznak, és 2006-ig további 270 munkatársat akarnak felvenni.

forrás:

Népszabadság • Hámor Szilvia  • 2004. szeptember 21.

betöltés...