Észak-afrikai, pontosabban berber eredetű a szó, ami a különleges finomságok kedvelői számára már-már fogalom. A kuszkusz olyasmit jelent, hogy „jól megsodort”. Eredeti helyén, például Marokkóban még ma is kézzel sodorják gömböcökké, enyhén benedvesített és belisztezett keménybúzadarából. Maga a daramorzsolás is ünnep volt, alkalom a női pletykálkodásra.

Szóval a kuszkusz alapanyag, de ne kezdjünk az elkészítésébe, mert kapható az üzletekben, a lisztek, a száraztészták, tarhonya környékén. Ezerféle ételt, sósat, édeset egyaránt lehet belőle készíteni. Jóformán csak fantázia és ízlés kérdése. Mielőtt a főzéshez kezdünk, mossuk át a kuszkuszt, kezünkkel túrjunk bele és hagyjuk állni, hogy különváljanak a szemek és előpuhuljon. A kedvencem a következő:

Jó sok hagymával, paprikával pörköltalapot csinálunk, beledobunk 1-2 kockára vágott cukkinit és 4-5 percig forraljuk. Só, bors, erős paprika mehet még bele, aztán következik kb. 25 deka kuszkusz, egy marék friss petrezselyemzöld apróra vágva. Tűzről levéve fedő alatt 5 perc alatt kész. Célszerű nagy, lapos serpenyőben csinálni és néhányszor átforgatni, hogy ne ragadjon össze. Így is fincsi, de egy kis csirkemellel meg lehet bolondítani (kockára vágva, a pörköltalappal elegyítve). A curry sem rontja el! Van, aki utolsó fázisként egy kevés tejszínt is kever hozzá, de a lényeg a sokféle zöldség. Jobb eleve dupla adagot készíteni, mert ez a gyorsan elkészülő „multikulti” kuszkusz nagy sikert fog aratni.