Az azonban semmiképpen sem jó, hogy a gyerek mindenkit tegez, mindenkinek csak úgy tud köszönni, hogy: "Szia!". Sok gyereknél tapasztalható, hogy az idős szomszédoktól kezdve a doktor bácsiig mindenütt mindenkit tegeznek. A szülőknek gyakran eszébe sem jut, hogy meg kellene tanítani a kisgyereket arra, hogy nem illik mindenkinek sziával köszönni. Sokan, pedig ezt egyszerűen aranyosnak tartják.

Aztán telik az idő, a kisgyerek egyre nagyobb lesz és ez a szokása nem nagyon változik. Sajnos a gyerek lepődik meg és kerül kellemetlen helyzetbe, amikor ezért néhány helyen rászólnak, hogy ezt így nem illik, vagy esetleg még ennél durvábban mondják. Ilyen esetben a gyereket kudarc éri és visszahúzódóbbá válhat. Főleg már egy iskolába kerülő gyereknek mindezekkel tisztában kellene lennie. Érthető módon nem minden pedagógus tartja aranyosnak, amikor sok gyerek tegeződve szól neki. Az iskolában a csak tegeződni tudó gyereket osztálytársai gyakran kinevetik, kicsúfolják, amit mindig mindenütt a pedagógus sem tud megakadályozni.

Akadnak szülők, akik azért sem foglalkoznak azzal, hogy a gyermekük kinek hogyan köszön, vagy szól, mert úgy gondolják, hogy mindezt a pedagógus majd megtanítja. Ez azonban több okból sem helyes. Egyrészt addig is emiatt kudarcélmények érik a gyereket, másrészt az elég magas iskolai követelmények mellett sokszor nehéz erre is időt szentelni. A gyerek állandóan kellemetlen helyzetbe kerülhet, ugyanis amikor valamit mondani kíván a nevelőnek, kijavítják, mert nem jól mondja, osztálytársai, pedig kuncognak rajta. A szinte csak tegeződve beszélni tudó gyerekek nagy része ennek hatására nem nagyon fogja kedvelni az iskolát. A kudarcélmények eredményeként kevésbé lesz aktív az órákon, bátortalanabb lesz a felnőttek körében.

A sok kudarcélményt természetesen el lehet és egyben érdemes is elkerülni. Célszerű már egészen kis korban elkezdeni tanítgatni a gyereket arra, hogy kinek mit és hogyan mondjon. Sok szülő akkora sikernek könyveli el, hogy gyermeke már tud köszönni, hogy ráhagyja, hogy mindenkinek sziával köszönjön. Fokozatosan érdemes megtanítani arra, hogy azért főleg idős embereknek ne így szóljon. Magyarázzuk el a kisgyereknek, hogy hogyan illik szólnia a felnőtteknek főleg az idősebbeknek.

Ha valamit helyesen mondott a gyerek, nyugodtan meg lehet dicsérni érte. Arra is érdemes ügyelni, hogy lehetőleg ne mások előtt javítgassuk ki a gyereket, mert ezt szintén kudarcként élheti meg. Beszélgessünk nyugodtan vele arról, hogy kinek hogyan illik köszönni és kinek, hogyan illik szólni. Azok a gyerekek, akik ezt már kiskoruktól kezdve megtanulják, és alkalmazni tudják, sokkal magabiztosabban viselkednek később még az iskolában is.

forrás: www.nevelesitanacsok.hu