Csak hát, amikor "tettlegességre" kerülne a sor, valahogy a sok „támogató” hirtelen eltűnik, már nem is olyan fontos ez a dolog, és különben is, a kisgyermekes anyák maradjanak otthon a gyermekükkel, mert a gyermek testi-lelki fejlődésének az a jó, és még sorolhatnék ilyen szép, hangzatos, szakemberek által megfogalmazott mondatokat…

DE mi van azzal az anyával,

• aki például nincs olyan jó anyagi helyzetben, hogy a GYES (havi 28.500.- HUF!!!!) mellett otthon tud maradni, így nem az éhenhalást szeretné választani,
   
• aki nem akar 3 év alatt agyilag leépülni és kiesni a munka világából, ezáltal teljesen lemaradni a dolgozókhoz képest (iskoláról ne is álmodjon, most, hogy szinte minden főiskolai/egyetemi szak fizetős lesz!!)

Ezeket az anyákat a „szakemberek” szinte soha nem kérdezik meg, mintha az ő véleményük, kívánságuk senkit nem érdekelne. Ezek az anyák tényleg nem számítanak? Őket miért nem lehet támogatni, segíteni, de tényleg?! Nem csak hangzatos szavakkal és ígérgetésekkel! Az esetek döntő többségében nem azért menne vissza a gyereke mellől dolgozni, mert karrierista (van ilyen is, de nem ez a többség) hanem mert a boltban mosolyért, babakocsit tolva semmit nem kap ingyen! A rezsit havonta fizetni kell, akkor is, ha nincs gyereke, akkor is, ha van! Mennyivel egyszerűbb lenne, ha reggel a kicsi gyerekkel együtt mehetne a munkába a dolgozó nő, és egész nap a közelében tudná, mert a cég, ahol dolgozik, működtetne egy gyermekmegőrzőt, gyermekvigyázót vagy céges családi napközit…hívjuk bárminek, csak anyának-gyerekének jó legyen! Ilyenek működtek régen, nagyban, de abban az időben sok gyermek született.

Ma a magyarországi demográfiát egy szóval is lehet jellemezni: TRAGIKUS! Erről is ódákat zengnek a „szakemberek” aztán ezen a téren is csak annyi történik, hogy évről-évre rosszabb lesz a helyzet. Lehet mutató-mérőszámokkal dobálózni, attól még nem fog több gyermek születni. A családoknak biztonságos lét-légkör kell. Egy gyermekes munkavállalónak még inkább. Nem elég, hogy azon stresszel, hogy holnap kap-e felmondó levelet vagy sem, még azért is izgul minden nap, hogy a munkahelyétől távol lévő bölcsibe - oviba odaér időben a gyerekért vagy már megint az övé lesz az utolsó a dadus néni, rosszabb esetben a takarító néni felügyelete alatt? - akitől, majd persze a szülő megkapja a „gyereket időben el kéne vinni…az intézmény X. ideig van nyitva!...Kedves anyuka/apuka úgy aggódtunk már, hogy nem jönnek a gyerekért, pont telefonálni akartunk…”. Ja, hogy a munkaidő és a bölcsi, ovi nyitvatartási ideje nem passzol? A kedves szülő oldja meg! Ahogy tudja…

Végeredmény: állandó stressz hatására kialakult gyomorgörcs, gyomorfekély - feszültség - keringési zavarok stb. Senkit nem akarok elkeseríteni, de ezek azok az egészségkárosító dolgok/kockázati tényezők, amik hozzájárulnak nagyban az ország vezető halálokaihoz! Mindig a betegségek megelőzéséről beszélnek a „szakemberek”.

Egy céges-gyermekmegőrző, vigyázó, családi napközi is megelőzés lehetne! Éljünk a lehetőséggel! Ez már csak azért is indokolt, mert tavaszra ígértek egy TÁMOP 2.4.5 pályázatot cégek, vállalatok, intézmények részére, hogy létre hozzanak ilyen céges- gyermekmegőrzőket, vigyázókat, családi napköziket. Most már anyagilag is támogatva lesznek a munkáltatók!