A családtervezésen - köztük az orvosok is - még mindig a mennyiségi családtervezést értik, azaz elsősorban a nem kívánt terhességek kivédését. A gyermekszám szabályozása valóban kiemelt probléma a világ azon részein, ahol a népesség drámaian növekszik. Magyarországon azonban a népesség folyamatosan csökken. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő teljes termékenységi mutató Magyarországon 1,3, míg latin-amerikai országokban ugyanez a szám 5 körül van. Általánosságban jellemző, hogy az európai és a hazai párok kevés, de „tökéletes” gyermeket szeretnének.

Szűrésekről

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) keretében működő Családtervezési Program három lépcsőből áll, mely konzultációból, laboratóriumi vizsgálatokból és pszichológiai tesztekből tevődik össze.

• Családtervezési alkalmassági vizsgálat
• Felkészülés a fogamzásra
• A koraterhesség fokozott védelme

A Családtervezési Program lényege, hogy a tervezett terhesség előtti 3. hónaptól a fogamzást követő 3. hónapig biztosít speciális figyelmet, vizsgálatokat, konzultációt, szükség esetén kezelést a leendő kismamáknak. A gondozás bázisát speciálisan képzett védőnők jelentik. A 12. terhességi hét után a páciens zárójelentéssel átkerül a terhes-gondozóba, ahol a további követése történik. Az alapellátáshoz speciális orvosi konzultációk (genetika, nőgyógyászat, andrológia) csatlakoznak, amelyet a leendő szülők szükség szerint vehetnek igénybe. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyai betegségekre, hiszen ilyenkor az általános kockázaton túl specifikus kockázattal is számolni kell. Ezen belül is egyedi a pszichológiai és a pszichiátriai konzultáció, amelynek fő céljai a szülés utáni depresszió megelőzése.

Célunk, hogy kiszűrjük a veleszületett betegségeket, hiszen:

1. Ezek a rendellenességek „defekt” állapotot eredményeznek, vagyis kezeléssel javíthatók, de teljességgel meg nem gyógyíthatók.
2. A veleszületett rendellenességek jelentik a legtöbb „értékes életév” elvesztését.
3. A rendellenességek kezelése igen magas költségigényű (nagy terhet jelentenek a család és az egészségügyi rendszer számára egyaránt), amely a megelőzésükre fordított költségeknek a sokszorosa.
4. Az iparosodott országokban a csecsemőhalálozás 20-25%-át a veleszületett rendellenességek okozzák, egyben a vezető halálokok közé tartoznak.

Esetükben a megelőzés az egyetlen optimális megoldás, s ennek a hatékonysága ma már nem kérdőjelezhető meg. A jelenlegi ismereteink szerint: a veleszületett rendellenességek egyharmada védhető ki a periconcepcionalis (fogamzást megelőző) gondozás során.

A védőoltásokról

A Családtervezési Program fontos része a védőoltásokról szóló felvilágosítás is. A Szent László Kórházban működő Védőoltási Szaktanácsadóban igény szerint részletes tájékoztatásra van lehetőség mind a családtervező, mind leendő gyermeke számára a védőoltással jelenleg megelőzhető fertőzésekről. Az a célunk, hogy még a fogantatás előtt legyen lehetőség a várandósság alatt esetleg komoly kockázatot jelentő, ma már védőoltásokkal elkerülhető fertőzések elleni megfelelő védettség kialakítására.

A várandósság alatt közismerten kockázatot jelenthet például a rubeolafertőzés, ám jelenleg, éppen a gyermekeink oltottságának köszönhetően, legkevésbé ettől a betegségtől kell tartanunk. Nem annyira közismert viszont a bárányhimlő várandósság alatti kockázata mind a magzatra, mind a várandós asszonyra, ha a kismama korábban nem esett át a fertőzésen, vagy nem kapott ellene védőoltást. Az a családtervező például, aki még tudomása szerint nem esett át bárányhimlőn, védetté válhat, ha valóban fogékony a fertőzésre (nincs a vérében védettségre utaló ellenanyag), kaphat védőoltást.

Fontosnak tartjuk a „fészek”, a leendő gyermekkel együtt élők védettségét, ezért mind az influenza elleni, mind a fiatal szülők szamárköhögés elleni védőoltását ajánljuk a hozzánk fordulóknak. Influenza ellen nemcsak a leendő kismama számára fontos a védettség, hanem a család minden egyes tagja számára, éppen a várva várt újszülött érdekében. Ami pedig a szamárköhögést illeti, mindössze egyetlen emlékeztető oltás ajánlott a leendő szülőknek annak érdekében, hogy az egész Európában újra felbukkanó fertőzés ellen a gyermekkori védőoltásaikból még meglévő, de már igen alacsony szintű védettségük felfrissülhessen. A fiatal lányok egészsége és a családtervezés szempontjából fontos lehet még a méhnyakrák elleni vakcina beadása is, melyet 12-14 éves kortól javasolnak a szakemberek. Az évente közel 500 áldozatot követelő betegség megelőzésére ma már van lehetőség.

Oltási naptár - kötelező védőoltások

Oltási naptár - ajánlott oltások

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0535/837457/gyermekkori_1.htm
Forrás: www.ogyei.hu

Fotó: jenny_klestil: big brother 

A megelőzés és táplálkozás egy időben kezdődik
Bántalmazás- és baleset-megelőzés