Karikó Katalin nevét egy pillanat alatt megtanulta az ország, amikor megjelent az első vakcina a köztudatban. A biokémikus 2015 óta dolgozott egy olyan oltóanyagon, ami az influenza ellen nyújtott volna hatékony védelmet, ám az események felülírták a helyzetet, és így inkább a koronavírus megállítását tűzték ki célul. A Pfizer-Biontech vakcinája tulajdonképpen egy mRNS alapú vakcina, amely nem a konkrét vírust tartalmazza, hanem csak egy genetikai információt, ami mindösszesen 30 mikrogramm méretű. Ez azért is jó, mert a szervezet maga hozza létre ennek hatására a tüskefehérjét, amit felismer, mint betolakodót, és már ennek hatására elkezd védekezni.

Különböző kutatásoknak és statisztikáknak hála már azt is tudjuk, hogy a Pfizer-Biontech vakcinája 95%-os hatékonyságú, tehát ez azt jelenti, hogy a beoltottak közül nagyon kevesen betegedhetnek meg, ha találkoznak egy koronavírusos személlyel. Azt is fontos megemlíteni, hogy jelenleg egy koronavíruson átesett személy körülbelül fél évig védett a betegséggel szemben, míg egy beoltott ember nagy valószínűséggel sokkal hosszabb ideig kerülheti el az újra fertőződést. Hogy pontosan meddig, az majd még a jövő kutatásainak eredménye lesz, hiszen december óta nem telt még el fél év, de a biokémikusok bíznak abban, hogy csak évente kell megismételni az oltást.

Pár hete látott napvilágot az a hír, hogy valószínűleg egy harmadik védőoltásra is szükség lesz a Pfizer-Biontech vakcinájából, ugyanis a vírus mutálódott, és több olyan agresszív variáns is fertőz már, ami ellen nem elegednő az eddigi két védőoltás.

A Pfizer-Biontech vakcinája szerencsére 16 éves kortól alkalmazható, nemsokára el is kezdik oltani vele a fiatalokat Magyarországon. A Sputnyik V és a Sinopharm esetében kizáró ok lehet valamilyen krónikus betegség, mint például a visszér, vagy a cukorbetegség, a Pfizer-Biontech esetében ezek sem okoznak problémát. Március közepe óta már a várandósok és a szoptatós anyák is megkaphatják, terhesség esetén 2. vagy 3. trimeszterben érdemes az első oltást felvenni, a másodikat pedig csak a terhesség végeztével adják be, szoptatás esetén pedig teljesen mindegy, hogy mikor kapja a páciens a vakcinát. Amerikában már megszületett az első olyan baba, akinek antitestek voltak a szervezetében röviddel a világrajövetele után, köszönhetően annak, hogy anyukáját még várandósan beoltották. Több csecsemő szervezetében is kimutatták az antitesteket, akiket még édesanyjuk anyatejjel táplált, és átestek a fertőzésen, vagy beoltatták magukat.

Természetesen nem mehetünk el szótlanul azok mellett a hírek mellett, amik a beoltott emberek haláláról írnak. Az Izraeli Egészségügyi Minisztérium például nemrég jelentette, hogy a Pfizer-Biontech vakcinája 40-szer több idős embert ölt meg, mint amennyit maga a betegség megölt VOLNA egy öt hetes oltási periódust vizsgálva. Nagy-Britanniából 508 esetet jelentettek, amikor a vakcinák miatt hunytak el a betegek. Mindkét esetben megvizsgálták az adatokat, és arra jutottak, hogy Izraelben inkább azok esetében volt ez jellemző, akik csak egy oltást kaptak, míg Nagy-Britanniában egy esetben sem tudták bizonyítani, hogy valóban köze lett volna a halálesetekhez a Pfizer-Biontech, vagy más oltóanyagnak. Magyarországon erre vonatkozó statisztikát nem vezetnek, pedig jó lenne tudni, hogy az itthoni lélegeztetőgépen lévők közül hányan kapták már meg az első, vagy a második oltást. Arra vonatkozólag viszont közöltek adatot, hogy hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg a vakcinák beadása után. 2020. december 26-a és 2021. április 20-a közöt összesen 3048-an betegedtek meg a Pfizer-Biontech oltásának immunizációja után, és 175 halotról van tudomásuk, ami nem olyan sok, tekintve, hogy ebből érkezett a legtöbb oltóanyag. A kegkevesebb megbetegedés és haláleset a Moderna vakcinájához köthető, ám ebből használták fel a legkevesebbet hazánkban, szóval az adat csalóka.

Attól mert valaki be van oltva, még nem lesz teljesen védett, megvan az esély a mellékhatásokra, megvan az esély az újrafertőződésre és megvan az esély a halálra is sajnos, bár inkább csak akkor, ha a betegek csak az első vakcinán vannak túl. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy koronavírusosak voltunk, érdemes oltás előtt egy antitest tesztet végeztetni, hogy kiderüljön, mennyire védett a szervezetünk. Akiknek még magas az antitest szám a szervezetükbe, azok sokkal hevesebben reagálnak az oltásra, és ennek következtében kialakulhatnak a nem várt mellékhatások, valamint több napnyi, koronavírushoz hasonló tüneteket produkálhat a beteg.

Miért érdemes mégis beoltatni magunkat? Igaz, hogy a vakcinákat több éven keresztül tesztelik, de a Pfizer-Biontech esetében éppen akkor végezték az állatkísérleteket, amikor a koronavírus kitört, ugyanis 2015 óta fejlesztik a vakcinát. Volt egy évük arra, hogy a többi, klinikai tesztet véghez vigyék, elkezdjék embereken is tesztelni és igazolni a korábbi pozitív eredményeket. Szerencsére a vakcina hatásosnak bizonyult a koronavírus ellen. Ennek köszönhetően ezzel az oltóanyaggal kezdtek el oltani elsőként a világon, hogy megállítsák a világjárványt.

Persze, vannak, akik túlélnek mindent, könnyen leküzdik az influenzát, meg a többi, hasonló nyavalyát, de egyszer kell csak egy olyan variánsnak létrejönnie, ami ellen már az ő szervezetük sem lesz felkészülve, és akkor jöhet a több hetes kórházi kezelés jobb esetben. Minden vakcinát elkezdtek egyszer használni, most a koronavírus oltáson van a sor.

Indexkép: CDC/Unsplash.com

betöltés...