megcsalás

Kedves Doktornő!

Feleségemnek kapcsolata, viszonya lett egy közös ismerősünkkel.
A kapcsolatnak vége szakadt, mert lebukott.
Azóta viszont nem tudok közeledni hozzá.
Állandóan érzem a harmadik jelenlétét az együttlétek kialakulásakor, így nem is igénylem az együttlétet.
Mintha épp most lett volna vége a kettőjük együttlétének.
Érzem a leheletét a nyakán, az illatát a testén, a nedveit, stb.

Ez undorral tölt el, és emiatt ha ki is alakul a nemi vágy, nem tudom nőnek kezelni.
Ha aktusra kerülne a sor, akkor az csak dugás lenne és nem szeretkezés.

Nagyon idegenkedem a homoszexualitástól, és ez esetben úgy érzem, hogy két férfi egy nő a felállás.

Mivel közeli ismerősöm a férfi, emiatt még egy hivatásoshoz is több kedvem lenne mint hozzá.

Ez az állapot már nagyon régóta fennáll, és az idő nem segít.
Hogy lehet ebből az állapotból kikerülni.

Köszönettel:
Aladár

Kedves Doktornő!
Feleségemmel 21 éve vagyunk házasok. 3 gyerekünk van.
Kiderült hogy feleségemnek viszonya van az egyik ismerősünkkel.
A megcsalássorozat kiderülése után a feleségem nem tudja, vagy nem akarja lezárnia külső kapcsolatát. Látszatra úgy tesz, hogy felszámolta a viszonyt, viszont minden kibúvót és kiskaput kihasznál, hogy telefonálhasson, találkozhasson vele. Sokszor hazudik, hárít. Állandóan a kibúvót és a kifogásokat keresi, hogy miért tette, engem okol és hibáztat, sőt még a saját más jellegű elkövetett bűneit is rám vetíti, mintha én tettem volna engem vádol vele.
Nem képes vállalni a felelősségét a történtekért, mártírnak, áldozatnak tekinti magát.
Próbálja eltereléssel átirányítani a figyelmet másra és köntörfalaz, kerüli a kényes kérdésekre a választ. Az őszinteségnek már a csíráját sem látom benne, inkább a megvezetését és a játszmákét. Viselkedése változó, hol normális és próbál kedves lenni, hol pedig látszólag ok nélkül ingerült. Meglátásom szerit csapong a két állapot között.
Már hónapok óta nincs közöttünk szexkapcsolat, aminek mindig van valami kreált oka.
Következmények nélkül akarja, hogy megbocsássak, én viszont nem tudom magam ilyen egyszerűen túltenni. Elvégre nem akkora a probléma, mintha csak a kabát gombja szakadt volna le.
A gyerekek még kicsik, 6,9,13 évesek. Miattuk nem kívánom a családi egységet felrúgni, rendbe szeretném hozni amit lehet, de rajta nem látom sem a megbánást, sem pedig az őszinteséget. Úgy viszont nem tudom elképzelni a jövőt, hogy a feleségem a másik kapcsolatát fenn kívánja tartani, akár egy kicsike mértékben is.
Tőlem várja, hogy tegyek kettőnkért, de csak az elvárást érzem, miközben ő nem vállal felelősséget az elkövetett hibáiért.
A kérdésem az, hogy a gyermekek miatt lehet-e és hogy lehet fenntartani egy ilyen rosszul működő kapcsolatot?
Valamint hogy mik azok a dolgok és feltételek, amikor már a gyerekek érdekeit is sérti a kapcsolat fenntartása, és érdemes elgondolkodni a nagy traumával járó váláson?
Azonkívül a saját szexuális igényeim kielégítetlensége miatt, egyre inkább én is elgondolkodom, hogy ha ő nem tudja vagy nem akarja fogadni a közeledésemet, akkor feladom az őszinte hittel támogatott hűségi fogadalmamat. Viszont akkor én is megteszem az első lépést a becstelenségbe vezető úton, amit szintén nem szeretnék.
De akkor mit lehet tenni?