Megdöbbentő képek: így szülnek a nők Afrikában
Németh Noémi [cikkei] - 2015-09-01
Paolo Patruno, olasz fotóművész afrikai szülőszobákról készített egy fotósorozatot "Birth is a dream" (A születés egy álom) címmel. Képeivel szerette volna felhívni a figyelmet az ottani nőgyógyászatok és orvosi ellátás kritikus állapotára.
A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz.
A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz.
A fotós 2011-ben indult projektje során ellátogatott Etiópiába, Kamerunba, Zimbabwébe, Mozambikba, Ugandába, Malawiba, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságba.
Ebben a térségben évente 200.000 édesanya hal bele a szülési komplikációkba.
"Egy anya halála olyan tragédia, mely nagy hatással van az egész családra és a közösségre. Az édesanya távozásával veszélybe kerül az újszülött és akár a nagyobb gyerekek élete is, a család pedig nagyon nehéz helyzetbe sodródik, ami a szükségleteik kielégítését, valamint a szegénység elleni küzdelmet illeti.
Ezeknek a haláleseteknek a nagy része megelőzhető lenne, ha a nők színvonalas megelőzésben, diagnosztikában és kezelésben részesülhetnének." - mondja Paolo Patruno.
A képeket nézve az az első gondolatunk: elmondhatatlanul szerencsések vagyunk, hogy ide születtünk. Színvonalas szülészetek között válogathatunk, figyelembe vehetünk egészen apró részleteket is, amikor kórházat választunk. Szakképzett és lelkiismeretes orvosok követik végig terhességünk minden egyes szakaszát. A szülőszobán gyakorlott személyzet áll a rendelkezésünkre, akik korszerű műszerekkel, steril körülmények között dolgozhatnak. Ha néha valamilyen kisebb hiba csúszik a számításunkba, ha a túlhajszolt orvos nem úgy válaszol, ahogy nekünk tetszik, azonnal felháborodunk, nyilvánosságra hozzuk az esetet.
Nézd meg a fotókat azokról a nőkről, akik hálásak lennének azért, ha csak ennyi lenne a problémájuk. Számukra a steril szülőszoba és a korszerű orvosi ellátás csak álom. Ők azok a nők, akik úgy mennek el szülni még 2015-ben is, hogy jogosan retteghetnek: vajon túlélik-e, babájukkal együtt?
















A képeket a fotós engedélyével tettük közzé. Ha szeretnéd megnézni a többit is, látogass el Paolo Patruno honlapjára.
Képek: http://www.birthisadream.org/
LEGOLVASOTTABB
Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon
A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.
Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben
Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon
Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.
Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?
Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?
Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt
Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.













Családinet hozzászólások: