SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Iskolaérettség

Kókai Kata [cikkei] - 2005-07-17
Sok szülő aggódva kérdezi meg magától, vajon engedheti-e már iskolába gyermekét?

Nehéz a döntés, hiszen a szülők mindig a gyermek érdekeit nézik. Az sem jó ha túl korán kerül az iskolába, függetlenül attól, mennyire okos a gyermek. Hiszen lehet, hogy számára még nehéz lenne a beilleszkedés, vagy az iskolatáska.
A tankötelezettségről szóló törvény szerint: "A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be."
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek egy év késéssel kezdjék meg tanulmányikat, tehát a szülőn áll a döntés, meghagyja-e ezt az évet a játék, a gondtalan szórakozás számára, vagy az iskolapad mellett teszi le voksát.

Amennyiben a szülő bizonytalan, több helyről is kérhet segítséget. Az óvónők többsége tisztában van a gyermek képességeivel, és tapasztalata alapján javaslatot tud tenni a szülőnek, érdemes-e elkezdeni az iskolát. Igénybe vehetik továbbá nevelési tanácsadó segítségét is, aki hasznos tanácsokat adhat.


Az iskolaérettség nem csupán a gyermekek teljesítményét veszi figyelembe. Fontos, hogy be tudjon illeszkedni leendő osztályába, elfogadja a felnőttek (ez esetben a tanár) utasításait, illetve figyelme is megfelelő legyen. A világ szinte minden országában hat éves kör körül tekintik ideálisnak az iskolai tanulmányok megkezdését. Ma kétfajta irányzat létezik ezzel kapcsolatban, az egyik csoport a gyermekek mielőbbi beiskolázását szorgalmazza, a másik pedig ennek ellentétét, a későbbi életkorban történő iskolakezdést. Természetesen a két véglet közötti arany középút jelentheti a megoldást. A gyermekek képességeit, fizikai és lelki fejlettségét tekintve mindenkinek más korban lehet ideális a beiskolázás.

Európa több országában is próbálják megkerülni ezt a kérdést. Németországban nem tekintik alapvető szempontnak az iskolaérettségét, a megfelelő korhatár után automatikus a beiskolázás. Svédországban is hasonló a vélemény, s a tanulók egészen 6. osztályos korukig még osztályozásban sem vesznek részt. Nálunk egyenlőre a szülők hozzák meg a döntést.

Amit érdemes figyelembe venni:

  • Megfelelő-e a gyermek fizikai érettsége?
  • Várja-e a gyermek az iskolakezdést?
  • Képes kapcsolatot kialakítani, vele egykorú társaival?
  • Képes a beilleszkedésre?
  • Meg tudja jegyezni a rövidebb szövegeket (dalok, versek)?
  • Le lehet kötni hosszabb-rövidebb időre egy-egy tevékenységgel?

Ezek alapvető képességek, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek ne rémálomként élje meg az iskolai órákat, hiszen az első iskolai tapasztalatok a későbbiekben is befolyásolják a tanuláshoz való hozzáállását. Fontos kideríteni már óvodás korban, hogy a gyermeknek vannak-e olyan fejlődési problémái, melyek miatt esetleg további segítségre lehet szüksége. A diszlekszia, és hasonló problémák már óvodás korban is könnyen megállapíthatók, s ezzel gyermekünknek könnyíthetjük helyzetét, hiszen idejében segítséget nyújthatunk.
A magatartásbeli problémákat szintén komolyan kell venni, az alkalmazkodóképességhez hasonlóan.

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja