Tudnivalók az Oktatási Hivatal iskolaérettségi kérvényéről - a tankötelezettség megkezdésének halasztása (óvodában maradás)

Miért fontos a megfelelő kérelem benyújtása?

A jogszabályi változások miatt a szülőknek komoly felelősséget kell vállalniuk, amikor kérelmüket benyújtják. Egy elutasított kérelem esetében csak bírósági eljárás keretében lehet fellebbezni. A nem kellően alátámasztott kérelmek elutasítása súlyos hatásokkal lehet a gyermek jövőjére nézve, hiszen a nem iskolaérett gyermekek számára az iskolai kudarcok alacsony önbecsüléshez és tartós negatív következményekhez vezethetnek.

Hogyan nyújtsuk be a halasztási kérelmet?

A kérelmet az Oktatási Hivatal online felületén kell benyújtani, amely január 1-jén vált elérhetővé. Az ügyfélkapuval rendelkező szülők elektronikusan is benyújthatják a kérelmet, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek ki kell nyomtatniuk, majd postán beküldeniük a dokumentumokat. Fontos, hogy a kérelem benyújtását követően visszavonni már nem lehet, az Oktatási Hivatal által engedélyezett további egy év óvoda után nem kezdhető meg az iskola.

Mire figyeljünk az indoklásban?

A kérelem sikeressége nagyban múlik a benyújtott indokláson és az ahhoz csatolt dokumentumokon. Az alábbiakat érdemes figyelembe venni:

Csatolt dokumentumok:

Minél több szakmai véleményt és alátámasztó dokumentumot csatoljunk a kérelemhez, így nő a siker esélye. Ilyenek lehetnek:

• Óvodai fejlődési napló kivonata,
• Óvodapedagógus írásbeli véleménye,
• Pszichológiai, orvosi, logopédiai és egyéb szakvélemények.

Gyermekünkre szabott indoklás:

Ne sablonos mondatokkal dolgozzunk. Az indoklásban térjünk ki a gyermek egyedi fejlődési és érettségi szintjére, konkrét példákkal alátámasztva a felmerülő problémákat.

Erős szakmai indokok az iskolakezdés halasztására

Az indoklásban különösen fontos hangsúlyozni azokat a területeket, ahol a gyermek fejlődése még nem érte el az iskolakezdéshez szükséges szintet. Az alábbi szempontok különösen erős érvek lehetnek:

Kitartó figyelem hiánya: Ha a gyermek nem képes hosszabb ideig egy tevékenységre koncentrálni, vagy könnyen elterelődik, az jelentősen megnehezítheti az iskolai tanulást.

Beszédértés és beszédfejlődési problémák: A gyenge szókincs, az artikulációs hibák, illetve a tiszta beszédhangok hiánya komoly hátrányt jelenthet az olvasás- és írástanulás során.

Mozgáskoordináció fejletlensége: Ha a gyermek például nem tud cipőt fűzni, labdát elkapni, vagy egyensúlyproblémái vannak, az az iskolaérettség hiányára utalhat.

Érzelmi kiegyensúlyozatlanság: Az olyan viselkedési jegyek, mint a heves érzelmi reakciók, a visszahúzódás vagy a túlzott félénkség, akadályozhatják a gyermek társas kapcsolatait és alkalmazkodóképességét az iskolai környezetben.

Szabálykövetési nehézségek: Az olyan problémák, mint a szabályok betartásának hiánya vagy az alkalmazkodási nehézségek, szintén jelentős akadályok lehetnek az iskolai közegben való helytállás szempontjából.

További alátámasztó információk: Amennyiben lehetséges, érdemes kiegészíteni a kérelmet konkrét javaslatokkal a gyermek további fejlesztésére, például az óvodában elérhető fejlesztő foglalkozások vagy szakszolgálati támogatások ismertetésével.

További hasznos információkat találsz a Szülői Hang cikkében.

Az iskolaérettség megítélése rendkívül összetett folyamat, amely alapos körültekintést és szakmai indoklást igényel a szülők részéről. A megfelelően összeállított kérelem nemcsak a hivatal döntését segíti, hanem biztosítja, hogy a gyermek a saját fejlődési tempójához igazodva kezdhesse meg iskolai tanulmányait. A szülőknek érdemes előre időt szánniuk a szükséges dokumentumok beszerzésére és az indoklás kidolgozására, hogy maximalizálják a kérelem sikerének esélyeit.

További tudnivalók az Oktatási Hivatal honlapján: A tankötelezettség megkezdésének halasztása

Indexkép: Depositphotos.com