”2 éves a kisfiam. Bölcsibe nem fog járni, csak majd oviba. Nincs testvére. 1 éves koráig nagyon sok baba-mama programra jártunk, kerekítőre, ringatóra, baba-mama tornára, és mindennap mentünk játszótérre is. A vírushelyzet azonban megváltoztatta az életünket. Programok nincsenek, a nagy hidegben pedig csak ritkán megyünk játszótérre, persze kizárólag maszkban és nem nagyon megyünk közel a többiekhez. A környezetemben mindenki piszkál, hogy miért nem jár a gyerek bölcsödébe. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egész nap tudok vele foglalkozni, sokat játszunk együtt és nagyon jól érezzük magunkat. Ráadásul a kisfiam elég zárkózott is, nyáron például a játszótéren félt a nagyobb gyerekektől. Az anyai ösztöneim azt súgják, jól döntöttem, mégis néha elbizonytalanodom, amikor napi szinten zaklatnak minket ezzel.”

Egy anyuka kétségbeesett sorai ezek. Ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokkal vannak tele az anyukás csoportok a közösségi médiában. A kommentelők pedig azonnal szétszednek mindenkit. Szalai Katalin klinikai szakpszichológus azt mondja, tapasztalatai alapján egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek gyűlölködnek és megszólják azt, akinek más a véleménye. Szerinte sokkal elfogadóbbnak kellene lennünk a másik iránt. Az ellenséges kommentek a kommentelő bizonytalanságát tükrözik, és nem a bírált jelenség objektív mércéi!

De mit mond a pszichológus a ”kávéiszogató anyáról”, vagy a ”ráérünk 4 évesen oviba menni anyáról”? És mi a véleménye arról, hogy mi szolgálja valóban a gyerek érdekeit? Továbbá, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor bölcsőde vagy óvodakezdésről döntünk? Mutatjuk!

Életkori sajátosságok

Szalai Katalin azt mondja, 3 év alatt a gyerekek nem egymással, hanem egymás mellett játszanak. Vagyis ebben az életkorban a gyerek játékához nincs szükség egy másik gyerekre. Sőt. Sokszor még útban is van Neki a másik.

”Ettől függetlenül azt is megfigyelhetjük, hogy egy 8-10 hónapos gyerek a babakocsiban kukucskálva, más gyerekek felé nyújtja a kezét. Vagyis meg tudja különböztetni a gyereket a felnőttől és fel is kelti az érdeklődését a többi gyerek. Tehát már egész kicsi korban van egy szociális igény, csak ez még nem tartós.” – hangsúlyozza a pszichológus.

Hozzáteszi, hogy 3 éves kortól a gyerekeknél már megjelennek a különböző szerepjátékok: például babakonyhában főznek, vagy orvosost játszanak, homoksütit sütnek, bevásárolnak.

”Ezekben a játékokban nagy szerepe van az együttműködésnek, tehát egy 3 éves már igényli a gyerektársaságot, az édesanyja jelenléte már kevésnek bizonyul.” – emeli ki a szakértő.

Testvérek

A szakértő szerint lényeges szempont, hogy a gyereknek, aki bölcsődébe vagy óvodába menne, vannak-e testvérei.

”Azok a gyerekek, akiknek van testvérük, gyakran keverednek konfliktusba egymással. Ennek pedig nagyon nagy haszna van, ugyanis megtanulják kezelni ezeket a helyzeteket. Akiknek pedig több testvérük is van, megtapasztalhatják az összefogás-kirekesztettség állapotait is, így ezekben is van alkalmuk tapasztalatokat szerezni, megküzdési módokat kipróbálni ” – árulja el Szalai Katalin.

Hozzáteszi, hogyha egy gyereknek nincs testvére, akkor jó hatással lehet rá, ha bekerül az óvodai gyerekközösségbe, bár előfordulhat, hogy az elején sok konfliktusa lesz, például meg kell tanulnia, hogyan osztozzon meg a másikkal egy játékon. 

Késői gyerekvállalás

A klinikai szakpszichológus szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az édesanya mely életkorban vállal gyermeket. A gyerekvállalás ugyanis az utóbbi években egyre jobban kitolódott.

”A fiatalabb anyáknak általában több energiájuk van. Ráadásul számos kutatás azt mutatja, hogy az idősebb anyák gyerekei nyugtalanabbak, nyűgösebbek éjszakánként. E mögött sokszor az anya tökéletességre való törekvése húzódik meg, amit elérni nemcsak lehetetlen, hanem nagyon kimerítő is tud lenni. Ez egy plusz teher lehet a 40 év körüli anyákra nézve.” – mondja Szalai Katalin.

A fáradt anya

A szakértő szerint ilyen esetben teljesen jó döntés lehet a szülő részéről, ha a gyereke elkezdi a bölcsődét. Abban az időszakban legalább az édesanya ki tudja pihenni magát. A bölcsődék nagyrésze pedig rugalmas, lehet kétnaponta vagy akár csak délelőtt vinni a kicsit. 

”Egy kifacsart anyának gyakran a terhére van a gyerek. A fáradt anyuka pedig sokszor inkább bekapcsolja gyerekének a mesét, hogy legyen egy kis nyugalma. Ez azonban egyáltalán nem tesz jót a fejlődésnek: a gyerek készen kapja a képeket, nem egy olvasott mesét alkot meg az agyában, a kép fantáziája is csökevényes Az anyának meg lehet, hogy utólag bűntudatot okoz ez a megoldás…”

A pszichológus azt mondja, sokkal hasznosabb lenne, ha a gyerek olyan játékokat játszana, amikkel alkotni lehet, amik fejlesztik a térlátását vagy a kézügyességét.

”Ilyen esetben, ha van lehetőség bölcsődére, akkor nyugodtan éljen vele a szülő.” – javasolja Szalai Katalin. 

Egyedülálló szülők                

Speciális élethelyzet, ha egyedülálló anya neveli a gyerekét.

”Az egyedülálló anyák nagyon tudnak kötődni a gyerekükhöz. Valószínűleg meg tudják magyarázni, hogy a gyerek mennyire szeret velük kettesben lenni, de ez egy bizonyos életkor után már leginkább az anya igénye.” – hívja fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozza, az, hogy egy gyerek csak 3 és 4 éves kora között kerül először gyerektársaságba, óvodába, az még nem jelenti azt, hogy a szülő magához láncolná, ha viszont a későbbiekben sem engedi el a kezét, amikor az időszerű lenne, akkor azzal már gond lehet.

Minőségi idő

A pszichológus azt mondja, a gyerek minőségi időre vágyik, ez ugyanis a biztos kötődés alapja is. Hiába van egy légtérben anya és gyereke egész nap, ha az anyának mindig valami más elfoglaltsága van. A szakértő véleménye szerint nem szükséges, és nem is lehetséges 24 órás aktív figyelem, de fontos a minőségi időtöltés. A gyerekek szívesen várnak, csak ne csapjuk be őket!

”Ha valaki a bölcsőde vagy a korai óvodakezdés mellett dönt, lényeges, hogy a maradék időben szülők és gyermekük minél többet foglalkozzon egymással, legyenek közös vidám és meghitt pillanataik.” – mondja Szalai Katalin.

Gyerek személyisége, temperamentuma

Az, hogy mikor menjen hosszabb időre gyerektársaságba, nagyban befolyásolhatja gyerekünk személyisége is. Vannak ugyanis társaságkedvelőbb és zárkózottabb gyerekek is.

”Velünk született, hogy valaki extrovertált vagy introvertált személyiség. A zárkózott gyereket idegesíti a nyüzsgés, a társaságkedvelő gyerek viszont csak unatkozik az anyukája mellett.” – hangsúlyozza a szakértő.

Óvodaérettség

Van, aki egy kicsit előbb, más egy kicsit később érik meg az óvodára. Vagyis egyáltalán nem kötelező 3 éves korban azonnal kopogtatni az óvoda ajtaján.

Szalai Katalin klinikai szakpszichológus azt mondja, a döntés meghozatalakor nem baj, ha az anya a saját érdekét is nézi, a kiegyensúlyozott anya ugyanis jobb a gyereknek, mint a mártír.

Képek forrása: