Beszéljünk-e a halálról gyermekeinkkel?
A kisgyereknek a halál megértése fontos téma. Különösen 5-6 éves korban gyakran kérdeznek a halálról, vagy a családban történt haláleset, vagy más gyerekektől hallott dolgok alapján.
A témáról való beszélgetésre a legjobb alkalom, ha megvárjuk, hogy a gyerek kérdezzen. Ilyenkor is érdemes visszakérdezni, felmérni, mit gondol ő, és ehhez is igazítani magyarázatunkat.
A legjobb, ha magunkban végiggondoljuk, mi az, amiben mi hiszünk, ami számunkra megnyugtató magyarázat, és ezt próbáljuk a gyermek szintjéhez mérten megfogalmazni. A 3 - 4 éves gyerek még úgysem fogja megérteni, amit mondunk, vagy átfogalmazza a mondandónkat saját világképének megfelelően. A mi saját érzéseinket a témával kapcsolatban viszont nagyon pontosan átveszi, érzékeli.
Előfordul, hogy a gyerek észreveszi, hogy hozzátartozói nem szívesen beszélnek a halálról, emiatt ő sem mer kérdezni. Ehelyett óvodás társaitól, illetve tévéműsorokból szerez - nem éppen megnyugtató - információkat, amiket kiegészít saját elméleteivel.
A gyerekeket tehát el lehet vinni a temetőbe halottak napja kapcsán, kérdéseire lehet őszintén válaszolni, ezzel nem megijeszteni, hanem megnyugtatni fogjuk.
Az extrém halálfélelemmel, erős szorongással küzdő gyerekek esetében általában a családban jelenlevő, a felnőttek lelkében fel nem dolgozott érzelmi problémák okozzák a szorongást. Emiatt nem az a lényeg, mit mondanak a gyereknek a halálról, hanem az, hogy a családtagok érzései milyenek ezzel a témával kapcsolatban.
Fotó: DaveKing: So viele...vergessen, foter.com
dorisalb: Die Sonne ging unter bevor es Abend wurde
Családinet hozzászólások:
Egy olyan ember, aki maga sem érti a halált, de féli azt, nem fogja tudni megnyugtatni gyermekét, bármennyire is szeretné.
Arról, hogy ki mit mondjon, szándékosan nem írtam konkrétumot, mivel a választ mindenkinek saját magának kell kialakítania.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy mit ne halljon a gyerek: Az ő kérdéseire adott valódi, őszinte válaszokkal segítünk. A másik véglet: a céltalan ijesztgetés, viccelődés nyilvánvalóan csak arra hívja fel a figyelmet, hogy nekünk is dolgunk lenne még ezzel a témával, és szükségtelen szorongást kelt.
|
A halál kérdése, úgy gondolom, társadalom szinten probléma. Részben a halál félelem okoz egyes emberekben traumát. Komoly jelentősége van a gyász megélésének is, sokan magukba fojtják, eltitkolják fájdalmukat, amivel saját mentális egészségüket veszélyeztetik. Hogyan tud egy olyan felnőtt a halálról beszélni gyermekével, aki saját maga sem érti, de féli azt?
Abban teljesen igaza van, hogy ne az ovis társaitól kapjon információt a gyermek, mert gyakori a "horror filmes magyarázat", ami komoly lelki sérülést is okozhat.
Azt hiszem ez a téma komoly kihívás. Kíváncsi lennék, vajon Ön, mint szakember, mit mondana gyermekének a halálról? Mit javasolna, illetve mi volna az, amit úgy gondol, hogy inkább ne halljon a gyermek?
Kíváncsian várom válaszát.
Tisztelettel: Aranyosi Ervin
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: