Június 23. és 25. között a gyermekek egészségéről és Európa környezet-egészségügyi problémáiról tanácskoznak a kontinens egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei, valamint 52 ország meghívott szakemberei Budapesten. A szakmai konferencia mellett a témában olvasóinknak is lehetőségük van kérdéseket feltenni vagy kifejteni véleményüket a  párbeszéd szekcióban.
 
Gyermekeink jövője

 A WHO adatai szerint 2000-ben 11 millió öt év alatti gyermek halt meg a világban. Az esetek 40 százaléka környezeti okokra vezethető vissza, 90 százaléka pedig megelőzhető lett volna. A gyermekek körében növekszik a nem fertőző megbetegedések száma, amelyek legtöbbje szintén környezeti okokra vezethető vissza: asztma, balesetek, közlekedési balesetek, vegyi anyagok által okozott betegségek; de jelentős betegségterhet jelentenek a daganatos megbetegedések és fejlődési rendellenességek is.

Jakab Ferencné, az egészségügyi minisztérium címzetes államtitkára és szakértők válaszolnak a felvetett problémákra egy héten keresztül.

Akkreditált olvasóink a fórumon keresztül, regisztrált látogatóink pedig e-mailben is feltehetik kérdéseiket az info@magyarorszag.hu címen.

Miről lesz szó a budapesti konferencián?

Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére már a negyedik miniszteri konferenciát rendezik meg, ezúttal Budapesten a környezettel összefüggő egészségügyi kérdésekről. A konferencia témái: a légszennyezettség, amely allergiához, illetve asztmához vezet, a sérüléseket, baleseteket okozó közlekedés, a szennyezett élelmiszerek és víz okozta mérgezések, az egyre terjedő vegyszerhasználat, valamint olyan éghajlattal összefüggő veszélyek, mint a napsugárzás káros hatásai.

Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan csökken az ipari tevékenység okozta levegőszennyeződés.

A magyarországi környezet-egészségügyi helyzetet összefoglaló dokumentum letölthető a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet honlapjáról.

Környezet-egészségügyi helyzet Magyarországon.

Magyarország helyzete az Európai Unió tagállamaihoz viszonyítva nem mutat kedvező képet: a halálozás legfontosabb mutatószámai a legkedvezőtlenebbek a kontinensen. Emelkedik ugyan a születéskor várható élettartam, de még így is jelentősen alatta marad az uniós átlagnak, a lakosság halálozásának legnagyobb százalékáért pedig öt nagy betegségcsoport felelős: a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az emésztőrendszer és a légzőrendszer betegségei, valamint az erőszakos halálokok.

Környezet-egészségügyi akcióprogram.

WHO és a környezet-egészségügyi miniszteri konferenciák ajánlásai alapján 1997-ben indult el Magyarországon a Nemzeti környezetvédelmi program részeként, de önálló programként a Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram (NEKAP). A program keretében jelentős eredményeket értek el a környezetre káros tényezők azonosításában, az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások felderítésében és a megelőzés lehetőségeinek kidolgozásában.

A környezeti tényezőkkel összefüggő betegségek azonosítása nem egyszerű, mivel több tényező együttes hatásáról lehet szó. A környezeti hatásokra jellemző, hogy általában alacsony szinten, de hosszan tartóan hatnak, és többféle egészségkárosodást okoznak. A halálozások okai között 12-15 százalékban említhető a környezet, ezek között 4-6 százalék az, ami közvetlenül a környezetszennyezéssel hozható kapcsolatba - áll a magyarországi helyzetet ismertető szakmai összefoglalóban.

Aktuális környezet-egészségügyi feladatok.

Magyarországon az 1991-ben elfogadott XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladataként határozza meg a hagyományos környezet-egészségügyi intézkedéseket, valamint az emberi szervezettel érintkezésbe kerülő környezeti tényezők (mint például levegő, víz, talaj) a lakosság egészségére gyakorolt hatásainak vizsgálatát.

A konferenciára elkészített beszámoló Magyarország legfontosabb feladatai között említi az országos ivó- és fürdővízminőségi adatgyűjtési és felügyeleti rendszer kiépítését, valamint a nem megfelelő, a környék levegőjét, talaját és a talajvizet szennyező hulladéklerakók vizsgálatát.

A beruházások mellé készített környezeti hatástanulmányok eddig nem tartalmaztak érdemi elemzést a tervezett létesítmény a lakosság egészségére gyakorolt hatásáról, az újabb szakmai követelmények azonban előtérbe helyezik az egészségkockázat becslését is.

Magyarországi prioritások.

A dokumentum prioritásként határozza meg:

• az egészséges ivóvízhez való hozzájutást mindenki számára,
• a természetes fürdővizek minőségének ellenőrzését és javítását,
• az egészséget támogató települési környezet, a lakás és az egészség viszonyának elemzését (hogy meg lehessen előzni a gyerekkori baleseteket, a sérüléseket és a testmozgás hiányából eredő megbetegedéseket),
• a légúti megbetegedések csökkentését, a lakótéri levegő minőségének javítását (az asztmás megbetegedések számának visszaszorítása érdekében),
• a vegyi anyagok és egyéb káros anyagok kibocsátásának csökkentését, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a lakosság vegyi kockázatát.

Uniós irányelvek:

A WHO célkitűzései és a magyar prioritások is egybevágnak az Európai Unió 2002. és 2005. között megfogalmazott három irányelvével. Ezek alapján bővíteni kell a népegészségügy területén rendelkezésre álló információkat, erősíteni kell az egészséget fenyegető veszélyekre való gyors reagálást, valamint folyamatosan vizsgálni kell az egészséget meghatározó tényezőket.

Az EU 6. környezeti akcióprogramja pedig külön is felhívja a figyelmet a sérülékeny társadalmi csoportok, mindenek előtt a gyermekek egészségére ártalmas hatások kiküszöbölésére.

forrás: www.magyarorszag.hu