Hogyan előzhetők meg az őszi-téli megfázások? - A gyermekorvos kincset érő tanácsai

Dr. Sebő Zsuzsanna - 2018-11-12
 [X]
Hogy készíthetjük fel gyermekeink szervezetét a hűvös, megfázásos időszakra? Gyermekorvos szakértőnk válaszol.
Hogyan előzhetők meg az őszi-téli megfázások? - A gyermekorvos kincset érő tanácsai

"Mivel tudnám a gyermekem immunrendszerét megerősíteni?", teszik fel a kérdést a közösségbe induló vagy járó csemeték szülei három hullámban. A gondosabb vagy aggódóbb édesanyák már nyáron elkezdenék a felkészülést a szeptemberre. A másik csoport október közepe táján jelentkezik, amikor elkezdődnek a náthás megbetegedések és az anya - látván a bölcsődei vagy óvodai létszám csökkenését, vagy gyermeke kezdődő nátháját - gyorsan tenni szeretne valamit. A harmadik típus a tél végén jelentkező szülő, akinek gyermeke az előző hónapokban többet volt beteg, mint egészséges, többet volt otthon, mint a közösségben. 

Az immunerősítésről érdeklődők hevét mindig egy kicsit le kell hűtenem, mert nincs egyetlen csodamódszer sem, amivel a kisgyermek biztosan ellenállóvá válik a közösségi fertőzésekkel szemben. (Megjegyzem, ez nem is lenne jó, hiszen a kisebb megbetegedésekben is dolgoznia kell az immunrendszernek, immunanyagokat kell termelnie, melyek aztán később egy részleges védelmi vonalat adhatnak egy aktuális fertőzésnél).  A különböző "immunerősítő szerek" és módszerek különböző módon és úton hatnak és minden gyermek reakciója más és más. Bármelyiket is választjuk, a legfontosabb az életvitellel, táplálkozással kapcsolatos szabályok vagy tanácsok betartása. Egészségünk fenntartásában a táplálkozás és az étrend minősége az egyik legfontosabb tényező. 

Fontos, hogy az étrend változatos és minőségileg megfelelő legyen, ami azt jelenti, hogy helyes arányban kell tartalmaznia fehérjét, szénhidrátot, zsírokat. Egyszerű nyelvre lefordítva, az örökös tésztaevés legalább annyira helytelen, mint a csak húsevés, vagy a döntően édességek fogyasztása.

Nem közömbös az ételekkel bevitt vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő mértékben való bejutása. Akkor nézzük meg, a teljesség igénye nélkül, hogy ezekből mire és miért van szükség.
 

Ásványi elemek, nyomelemek

Nátrium hiány esetén fejfájás, koncentráció képesség romlása, étvágytalanság, fáradtság, gyengeség, ingerlékenység jelentkezhet. A só a fő nátrium forrásunk és mértékkel ugyan, de használni kell.

Magnézium hiányban izomgörcsök, izomremegés, hangulatzavarok, koncentrációs zavarok; fáradékonyság jelentkezhet. Mivel a magnéziumnak igen fontos szerepe van a sejtműködés szabályozásában, nagyon fontos, hogy elegendő mennyiségben jusson be a szervezetbe. Zöldfélék, halak, hüvelyesek és gyümölcsök, zöldfélék tartalmazzák.

Kalcium hiányában ugyancsak izomgörcsök, izomrángás jelentkezhetnek, zsibbadásokkal, bizsergő érzéssel. A kalcium szerepet játszik többek között az izomzat és az idegrendszer működésében, a csontok és a fogak felépülésében, és hiányában lassan gyógyuló törések, rossz testtartás, fogszuvasodás is jelentkezhet. Elsősorban a tej, sajt, túró, joghurt gazdag kalciumban. 

Kálium az ingerületvezetésében és számos szabályzó mechanizmusban vesz részt, hiányában folyamatos gyengeség, fáradtság, lábgörcsök, szívritmuszavarok, szédülés jelentkezhet. A kálium fő forrása a gyümölcs és a zöldség.

Foszfor hiányra a fogak állapotának romlása, érzékennyé válása, csontok gyengülése figyelmeztethet, az izom- és ízületi problémák, fájdalmak, izomgyengeség, ingerlékenység mellett. A foszfort száraz hüvelyesek és olajos magvak fogyasztásával pótolhatjuk.

Vashiány tünetei: sápadtság, áttetsző bőr, a kötőhártya és szájnyálkahártya halványsága, fáradékonyság, gyengeség, koncentrációs zavarok, étvágytalanság, a haj töredezése, hajhullás, bőrszárazság, a köröm töredezése. A vörös húsok, a tojás, a máj, belsőségek, és a piros, bogyós gyümölcsök, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak vasat.

Cinkhiányra étvágytalanság és fogyás, a fertőzésekkel szembeni ellenállás csökkenése, koncentrálási nehézségek, hasmenés; bőrproblémák, pattanások, nehezen gyógyuló sebek utalnak. Megfelelő hús, máj, tojás és hüvelyesek fogyasztásával elkerülhetjük a hiányát.

Rézhiány tünetei a fáradékonyság, sápadtság, az immunrendszer gyengesége, memóriaproblémák, tanulási nehézségek; a mozgáskoordinációs zavarok. A réznek jelentős szerepe van a vérképzésben, a sejtlégzésben, az enzimháztartásban és az agyi anyagcsere-folyamatokban. Fokhagymában, vöröshagymában, spenótban, a petrezselyem zöldjében és a hüvelyesekben található leginkább.
 

Vitaminok (csak a legfontosabb vitamin csoportokat említeném)

Az A-vitaminok többek között a bőr és nyálkahártyák épségéért, a szem jó működéséért, így a jó látásért felelősek. A-vitaminban gazdag források a máj, a tej, a tojássárgája, a vaj, a tengeri halak, a sárgarépa, a kelkáposzta, a spenót.

A B-vitaminok az idegek, a bőr, a szem, a haj és a máj egészségét védik, de az izomtónust fenntartásában, a vérképzésben, a gyomor-bélrendszer jó működésében és az agy működésében játszanak szerepet. Mivel ez a csoport több vitaminból áll, hiányukban a legkülönbözőbb tünetek, betegségek léphetnek fel, és ide tartozik az immunrendszer legyengülése miatt fellépő csökkent ellenállóképesség is. B-vitaminokban gazdag ételek többek között a barna kenyér, a hüvelyesek, az élesztő, a tej és tejtermékek, a máj, a sovány húsok, a tojás, a búzacsíra.

A C-vitamin számos fontos enzimrendszer működéséhez, kötőszövetek képződéséhez és a vérképző anyagok felszívódásához nélkülözhetetlen, valamint az immunrendszer működését serkenti. A C-vitamin körül óriási viták vannak, mert a klasszikus orvosi felfogás napi 100-200 mg C-vitamin bevitelét elégségesnek tartja.  Sok kutatás igazolta a nagyobb mennyiségű C-vitamin szükségességét és a különböző megbetegedésekben kifejtett pozitív hatását. Saját évtizedes tapasztalatom is azt mutatja, hogy a légúti fertőzésekben a javasolt mennyiség többszöröse áldásos hatású.
Gyakran kérdezik a szülők a nagy dózisú C-vitamin vesekőképződésre hajlamosító szerepét. Erre csak azt tudom válaszolni, hogy a nemzetközi irodalom nem tud egyetlen ilyen beteget se felmutatni, a kőképződés egyelőre csak teória. A C-vitamin elsősorban a citrusfélékben, a káposztafélékben, a friss gyümölcsökben, a zöldpaprikában, a petrezselyem zöldjében van jelentősebb mennyiségben, de szinte lehetetlen csak táplálékkal megfelelő mennyiséget bejuttatni a szervezetbe.

D-vitamin (ami nem vitamin): az elmúlt években egyre több kutatás igazolta, hogy nem csak a csontok és a fogak egészségéhez járul hozzá, hanem az összes szerv és szövet helyes működéséhez nélkülözhetetlen, kezdve az izmoktól egészen a gyomorig vagy a pajzsmirigyig. A fehérvérsejtek a fertőzések elleni küzdelem harcosai, így nem csoda, ha D-vitaminhiány okozta elégtelen működésükben a szervezet képtelen a fertőzések ellen kellően védekezni. Sajnos a szükséges mennyiségű D-vitamin bevitel táplálkozással (halak, tej, tejtermék) nem rendezhető. Az átlagos magyar étrend napi 80 NE bevitelére elég, miközben a jelen tudásunk szerint 1000-2000 Ne a napi szükséglet (kortól, életkörülményektől függően).

Az E-vitamin antioxidáns hatású vitamin, ami a szervezetbe kerülő vagy ott keletkezett káros anyagokat (szabad gyököket) közömbösíti. Mivel a sejtmembránok állapotáért is felelős, minden szervnek szüksége van a jelenlétére. Megtalálható a növényi olajokban, a zöldnövényekben és a gabonacsírákban.

Flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású, antioxidáns vegyületcsoport, melyet Szent-Györgyi Albert fedezett fel még a múlt században. A flavonoidok elsősorban a gyümölcsök héjában, a szárban, kocsányban, a magban és esetenként a színes húsában találhatók meg. A flavonoidok vízben oldódó növényi festékanyagok, melyek számos ételben megtalálhatóak (citrusfélék, szója termékek, bogyós gyümölcsök - áfonya -, a leveles zöldségek, a hagymafélék, alma, cékla, padlizsán, lencse, dió, stb.) Léteznek flavonoidot tartalmazó koncentrátumok, szörpök, lekvárok. Nehéz a jó minőséget megtalálni, ezért odafigyeléssel válasszunk ezekből.

Vannak olyan nyersanyagforrások, melyek hatóanyagaik révén támogatják a szervezet védekezését a fertőzésekkel szemben, és ezekből a bölcsődei, óvodai és iskolai (tehát az őszi-téli) hónapokban érdemes tudatosan többet fogyasztani.

Citrom, narancs és társai, ha nincsenek agyonkezelve, tárolva, igen sok C-vitamint és ásványi anyagokat tartalmaznak, ezáltal jó támaszai az immunrendszernek.

Cékla az egyik legegészségesebb zöldség. Tele van antioxidánsokkal, ásványi anyagokkal, sok vasat, kalciumot, magnéziumot, cinket tartalmaz, bővelkedik vitaminokban is. A cékla magas folsavtartalma támogatja a vérképzést. Lereszelve, vagy a leve italnak elkészítve, nyersen fogyasztva a legegészségesebb.

Sárgarépa magas bétakarotin-tartalma miatt jelentős táplálék. A karotin a szervezetben  A-vitaminná alakul. A karotinok immunserkentő hatásúak, melyre számos kutatási eredmény rávilágított már. A sárgarépa rendszeres fogyasztása növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását.
 

Figyelem! A földben termő zöldségek (répa, cékla, paszternák, stb.) a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására hajlamosak, így mértéktelen fogyasztásuk káros is lehet. Ez ellen valamelyest védelmet nyújt a biokertészetben vásárolt áru.

A fokhagyma vírus-, baktérium-, és gombaölő hatása közismert. Gyermekeknek akár mézhez lehet keverni. Meghűlés esetén csökkenti az orrdugulást, kitisztítja az orrot, és javítja az étvágyat. (Vérnyomáscsökkentő hatására figyelni kell, de ez inkább a felnőtteket érint).

A gyömbér az egyik közkedvelt immunerősítő növényünk. Nem csak a fertőzések leküzdésében játszik szerepet, de jótékonyan hat a bélrendszer működésére, erősíti a gyomrot, javítja az étvágyat. Alkalmazhatjuk hasmenés, meghűlés, köhögés, légúti megbetegedések, gyulladások és láz esetén is. Lehet teát főzni belőle, úgy jobban fogyasztható egy kisgyermek számára.

A csipkebogyót magas C-vitamin tartalma és kifejezett antioxidáns hatása miatt érdemes fogyasztani, még akkor is, ha elkészítés közben hőhatásra a C-vitamin jelentős része tönkremegy. Általában teaként fogyasztjuk, de nyersen, vagy például lekvárként is igen ízletes.

Grapefruitmag-csepp népszerű a szülők körében erős fertőtlenítő-, vírusölő- és immunrendszer erősítő hatása miatt. Csak kúraszerűen fogyasztható: három hét után tartsunk egy hét szünetet.

Az Echinacea cseppeket rendszeresen fogyasztók körében a nátha kialakulásának esélye 58%-kal csökkent a kutatások szerint. Az echinacea növény erősíti az immunrendszert, és légúti fertőzések megelőzésére alkalmas.
 

Gyógyteák kivonata

Számos gyógynövényből készült tea immunerősítő hatású, így mind a betegség megelőzésében, mind a kezelésében hasznos lehet. Ezek ismertetése jelen írás kereteit meghaladja, de álljon itt egy keverék, melyet évek óta eredményesen használok a családomban kezdődő hurutok esetében.

  • Fekete bodza levél
  • Martilapu levél
  • Orvosi ziliz levél
  • Orvosi zsálya levél
  • Hárs virág

Mindegyikből 1-1 teáskanálnyira van szükség, melyet 3 dl vízzel leforrázunk, lefedjük, és kihűlés után leszűrjük. Mézzel ízesítve sem túl fényes az íze, de valamennyi unokám hősiesen elfogyasztja a napi egy bögrényi adagot, szükség esetén.

A régi időkben a kiegyensúlyozott étkezés talán elegendő volt a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bejutásához, de ma már, hovatovább télen is teljes a gyümölcsök, zöldségek választéka, ezek tárolási és kezelési módjai nagyon kétségessé teszik a bennük megmaradó elemek jelenlétét és teljességét. A termőföld kizsigerelése ugyancsak abba az irányba hat, hogy bármennyire is helyesen táplálkozunk, mégsem sikerül az optimális vitamin- és ásványi anyag bevitel. Ennek ellenére törekedni kell az optimális táplálkozásra és szükség esetén vitaminokkal, táplálék kiegészítőkkel pótolni azt, amit a természet nem ad meg.
 

Gyógyszerek

Ha a természetes immunerősítő források nem bizonyulnak elegendőnek, orvosi vényre kapható gyógyszerekkel is lehet próbálkozni, melyek adott esetben nyújthatnak segítséget, de mint annyi más, ezek sem adnak 100 százalékos védettséget.
 

Homeopátia

Utoljára hagytam a homeopátiás immunerősítő gyógyszereket, melyekkel több évtizedes tapasztalataim vannak. Különösen bevált az un. alkati vagy krónikus szer adása a kisgyermekeknél, melyet egy homeopátiában jártas orvos segítségével lehet kiválasztani. Nem csak a fertőzések megelőzésében segít, de a gyerek szellemi, testi fejlődését is támogatja.

A homeopátiás gyógyszerek között is vannak jól beváltak, melyeket rutinszerűen lehet adni elsősorban ősztől tavaszig. Egyik ilyen ajánlott kúra az echinaceából készült homeopátiás szer adása (D6, C5 vagy 5CH hígításban) hétköznapokon napi egyszer, majd szombat, vasárnap a 9CH thymusból (csecsemőmirigyből) készült szer adása ugyancsak napi egyszer. Ezt a kúrát egész télen lehet alkalmazni, influenza időszakban kiegészítve a megfelelő szerrel heti heti egy-két alkalommal.

Amint látjuk, az immunrendszer támogatására számos lehetőség, módszer adódik, melyekkel érdemes élni, különösen a közösségbe járó gyermekeknél, azonban a megfelelő életmódot, táplálkozást, a higiéniás szabályok betartását egyik sem helyettesíti.

További információ: centrum-multivitamin.hu

Indexkép: pixabaymaja7777

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2020 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media