A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Átlagosan 5 évet pazarlunk el az életünkből a social mediára

Családinet - 2021-01-27
A We Are Social és a Hootsuite social media vállalatok legfrissebb közös kutatása szerint a Föld lakosságának 60 százaléka, azaz 4,66 milliárd ember rendelkezik internetkapcsolattal, akik közül 4,14 milliárdan (53 százalék) használják aktívan a közösségi médiát. A 16-64 éves internetezők naponta átlagosan 2,5 órát töltenek a közösségi oldalak böngészésével, ami 5 évnek felel meg egész életük során(1). A felhasználók ráadásul egyre fiatalabb korban szoknak rá ezekre a felületekre, hiába 13 év a korhatár a legtöbb platformon.
Átlagosan 5 évet pazarlunk el az életünkből a social mediára

 

Mitől alakul ki a közösségimédia-függőség?

„A social media használatakor aktiválódnak az agy fontos dopamint termelő területein működő neuronok és hasonló kémiai reakció indul be, mint kábítószer- és nikotinhasználat vagy szerencsejáték közben.2 Ennek következtében ezt az aktivitást pozitív megerősítéssel társítjuk, hiszen örömet, izgalmat érzünk, és egyfajta jutalmat kapunk, mindez pedig folyamatos használatra készteti a függőségekre hajlamos személyeket. Ez az értesítésekből, illetve kedvelési és megosztási számokból álló jutalomrendszer az egyik kulcsfontosságú stimulánsa a legtöbb közösségi platformnak. További sajátosság, hogy ezeken a platformokon magunk döntjük el, hogy milyen képet közvetítünk önmagunkról, megteremtve így az alapot a pozitív értékeléseknek vagy éppen az együttérző reakcióknak akkor, mikor ezekre szükségünk van. A »való életben« ehhez képest jóval sokszínűbb információt kap rólunk környezetünk, beleértve jó és rossz tulajdonságainkat egyaránt" – mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusa.

Palásti Flóra mentálhigiéniai szakpszichológus

A „jutalmazás” (értesítések, kedvelések és megosztások) mellett „büntető” funkciójuk is van ezeknek a felületeknek, mégpedig akkor, ha nem használjuk őket. Ilyenkor lehet olyan érzésünk, hogy lemaradunk valamilyen fontos történésről vagy társas eseményről, ami megzavarhatja a kapcsolódási vágyunk evolúciós szükségletét, így a közösségi médiumok hiánya könnyen fenyegetővé válhat. A függőség másik aspektusa, hogy a céltalan görgetés információáradatot jelent az agy számára, ami úgy tűnhet, jó ellenszere az unalomnak. Ezért nemcsak az lehet függő, aki látványosan jelen van a közösségi médiában és folyamatosan posztol, hanem az is, aki „látszólag” nem csinál semmit ezeken a platformokon, mégis folyton figyelemmel követi a newsfeedeket. Árulkodó jel, ha valaki csupán attól frusztrált lesz, hogy a frissen érkezett üzeneteit nem tudja azonnal elolvasni és muszáj eldobnia mindent csak, hogy megnézhesse, miért jelzett a telefonja.

 

A social media egészségügyi hatásai

Tanulmányok bizonyítják, hogy a közösségi média sokszor negatív hatással van a szellemi egészségre, sokaknak mégis nehéz lemondania erről az örömforrásról. A social media folyamatos használata viszont több problémát is okozhat, például a személyes emberi kapcsolatok, a munka vagy az iskolai kötelezettségek elhanyagolása ronthatja az egyén életminőségét. Ráadásul a túlzásba vitt közösségimédia-használat miatt felerősödhet az elkeseredettség, irigység, levertség, sikertelenség érzése, felléphet teljesítmény- és megfelelési kényszer, súlyosabb esetben pedig akár szorongás és depresszió is. Innen már csak egy lépés, hogy kialakuljon az ördögi kör: a felhasználó a rossz hangulat, szorongás stb. miatt és a problémák, kudarcok elől hajlamos ismét a social media világába menekülni.

A közösségi felületek káros hatással vannak a testi egészségünkre is. A digitalizációval együtt kialakult például a „tech neck” jelenség, vagyis a folyamatos lefelé nézés és előre görnyedő vállak miatt jelentkező nyakfájás. További negatív hatás, hogy a túlzott esti mobil- és tablethasználat alvásproblémákhoz vezethet, mivel a kijelzőkből áradó kékfény becsapja az agyat: elhiteti velünk, hogy még mindig nappal van, ezért csökken a melatonin termelése, ami miatt nehezen tudunk elaludni. A veszélyek kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy a járművezetés közbeni mobilozás akár halálos balesetet is okozhat.

 

Mikor lesz valaki közösségimédia-függő?

A közösségi média egy platform arra, hogy belelássunk mások mindennapjaiba, így egy olyan közelséget élhessünk át tőlünk távolabb álló személyekkel is, melyre egyébként nincs lehetőségünk. A social media felületein keresztül kevesebb energiabefektetéssel élhetjük át azt, hogy kapcsolódhatunk másokhoz és könnyebben alkothatunk véleményt róluk, mint az „élő” kapcsolatok kialakítása és fenntartása során. Ez azonban csak látszólag van így, ugyanis azoknak, akik mindennapi társas közegükben kevésbé jutnak támogatáshoz, egy-egy lájk megszerzése önbizalmat, közösség-érzetet nyújthat, ennek fenntartásához azonban az eseménynek újra és újra meg kell történnie, ami gyakori használatra késztet. Emellett az is gyakori, hogy ha nem gyűlik össze elég lájk, az adott személy értéktelennek érzi magát, a többieket pedig érdektelennek, miközben előfordulhat, hogy csak nem néztek rá a telefonjukra egy ideje. Az érzelmi stabilitás tehát rendkívül fontos abban, hogy kevésbé váljunk fogékonyakká a közösségi oldalak jutalmazó és büntető ingereire, így az ezektől való függőségre.

De honnan tudjuk pontosan, hogy függők vagyunk-e? Amennyiben az alábbi állítások közül több igaz ránk, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy változtassunk a közösségi média platformok használatán, elkerülve azt, hogy még erősebb függőség alakuljon ki.

  1. Ha jelez a telefonom, lehetőség szerint azonnal érte nyúlok. Ha nem tudom megnézni, feszült leszek.
  2. Reggel az első dolgom, hogy átnézzem a közösségi média felületeimet. Ha ez elmaradna, akkor nagyon rosszul érezném magam.
  3. Gyakran megesik, hogy késő estig vagy éjszakába nyúlóan görgetem a social média csatornákat alvás helyett.
  4. Többször is előfordult már olyan, hogy elpazaroltam az időt a közösségi média platformokon és ezért nem jutott elég idő a munkámra, iskolai feladataimra, szeretteimre, hobbijaimra, sportra. 
  5. Az okostelefonomat mindenhova magammal viszem, még a mosdóba is - zavarna, ha kimaradnék valamiből.
  6. Általánosságban véve sokat gondolok a közösségi oldalak használatára, bennem van a folyamatos késztetés, hogy rá kéne nézni, hogy mi történt stb.
  7. Úgy érzem, hogy a közösségi médiát böngészve sokszor megfeledkezem a saját gondjaimról, máskor viszont rossz érzésem támad az ott látottak miatt: irigység, szorongás alakul ki bennem.
  8. Volt, hogy próbálkoztam a social média használatának korlátozásával, de sikertelenül.
  9. El se tudnám képzelni, hogy hónapokig ne használjam a social felületeket, nagyon hiányozna.
  10. A szabadidőm nagy részét a közösségi média böngészésével töltöm, hagyom, hogy ez más tevékenységektől vegye el az időt. 
  11. Előfordult már, hogy rám szóltak munkahelyen, vacsora asztalnál, nyaraláson, hogy ne nyomogassam a telefonom.
  12. Érzékeltem már, hogy személyes kapcsolataim megromlottak a túlzott social média használat miatt.
  13. Van, hogy azzal dicsekszem, hogy mennyi ismerősöm van az online térben.
  14. Sokszor úgy érzem, hogy csak az online világban juthatok figyelemhez, dicsérethez. 
  15. Ha valahol nincs wifi vagy elfogy a mobilinternetem, akkor nyugtalan, feszült leszek, mert nem tudom használni a megszokott felületeimet.

 

Mit tehetünk közösségimédia-függőség esetén?

„Ha felmerül a túlzott közösségimédia-használat vagy a függőség gyanúja, legelső lépésként kapcsoljuk ki az összes értesítést, ami nem létfontosságú, és tudatosan figyeljünk rá, hogy célzottan töltsük el időnket a felületen. Érdemes digitális méregtelenítést tartani, amit kezdhetünk azzal, hogy kijelölünk egy idősávot, és csak akkor használjuk a social csatornákat, de a nap többi részében nem lógunk fölöslegesen rajtuk. Léteznek már olyan praktikus applikációk is, amelyek figyelmeztetnek, ha átlépünk egy bizonyos időkeretet. Később emelhetjük a tétet és kipróbálhatjuk azt, hogy egy előre lefixált időtartamig (pl. 1 hónap) nem látogatjuk a kiválasztott social média felület egyikét. Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk, vagy, hogy a közösségimédia-használat csökkentésével levertnek, feszültnek, mindennapos kapcsolatainkban továbbra is visszahúzódónak érezzük magunkat, akkor ne habozzunk segítséget kérni szakembertől” – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont pszichológusa.

1 Átlagosan 48 évnyi internethasználattal számolva.
2 https://www.addictioncenter.com/drugs/social-media-addiction/

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja