A gyerekekkel való beszélgetésekre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Egy jó kommunikáció, amiben otthonosan mozoghatnak, előnyökkel járnak. Nem csak az önkifejezésben, ahol bátrabban szólalnak meg, hanem új közösségekben is jobban képviselik majd magukat.

Mindemelett nem ez az elsődleges és legfontosabb feladata a velük történő beszélgetéseknek, hanem egyben egy kivezető csatorna, amin keresztül elmesélhetik élményeiket és félszegség nélkül elmondhatják nehézségeiket.

Megmérettetnek, ahogy mi felnőttek, ami egy eredménnyel jár, amit egyénileg másként kezelnek.

Segítséget tudunk nyújtani nekik benne, ha megtanítjuk őket, miként kezeljék a nehezebb helyzeteket.

A szülői háttér biztonságot ad, ahol elmondhatják, kibeszélhetik nehéz napjaikat. A bizalmas tér, ahova elhozhatnak mindent, amit egymaguk nem tudnak megoldani.

A gyerekek munkahelye az óvoda és az iskola. Dolgoznak még különórákon és sportfoglalkozáson. Itt veszik fel a napi teendőiket, itt találkoznak a kihívásaikkal és önmagukkal.

A gyerekek - hasonló módon, mint a felnőttek - stresszhatásoknak vannak kitéve, szoronghatnak a feladataik kapcsán, ha azt „bent” az egyéni megélés megengedi.

Lehetőséget kell teremtsünk, hogy ezeket a feszültséget ne hordozzák magukban, hanem inkább megoszthassák.

Kisebbeknél a játékba integrálással, rajzolással, társasjátékokkal tudjuk bevezetni a kibeszélő kommunikációt. A cél, hogy beavassanak a közösségük életébe, ahol megtudhatjuk,  milyen helyet foglalnak el és hogyan érzik magukat.

Minél korábban szoktatjuk és tanítjuk meg rá őket, annál több dologról fognak beszélni. Az erre való tréningezést azért tartom jónak, s hatékonynak, mert az érzékenyen megélt eseményeikről, amik nekik félelem alapú adott esetben, kevésbé beszélnek. Ha van egy bejáratot csatorna, amin ők levezethetik, kimesélhetik a napi élményeiket, akkor nagyot tudnak előre lépni. Tehermentesítve lesznek és pontosabban tudják majd megítélni, mi tartozik a „stressz hatáskörébe ” és mi az, amit egy rosszul eltett értékelés, megítélés ad.

Tudatosulnia kell továbbá, hogy nem minden a jóról szól és mindannyiunkkal megtörténnek a kevésbé sikeres események is. Ez egy természetes körforgás és nagyon sokat tanulhatnak belőle.

Mi sem produkálunk mindig ugyanazon a szinten, a mi felnőtt életünkben is előfordul a szintek közti mozgás.

Időt kell velük töltenünk hogy lássuk miként élnek és vélekednek az őket körülvevő eseményekről és legfőképp, magukról milyen véleménnyel vannak. Itt nemcsak bekapcsolódni tudunk, hanem segítséget is tudunk nyújtani a jövőben.

A szülői háttér sok mindent fel tud térképezni és sokat tud segíteni, az érzelmeik fejlődésében és a helyes elhelyezésekben. A szülő cinkosa a gyermekének, szövetségese és nem hátráltatója, hogy mindig bizalommal tudjon fordulni tanácsért, ha bármibe is keveredik vagy éppen nem érti önmagát.

Illusztráció: edsavi30 képe a Pixabay -en.