Csak negyven év múlva fogjuk látni, pontosan hova vezetett a folyamatos online jelenlét és a telefonunktól való erős függés, a tendencia azonban jelenleg aggasztónak látszik – fogalmazott Zacher Gábor a Smart konferencián.

A toxikológus feltette a kérdést: ki az, aki el tudja képzelni egy napját telefon nélkül? Kérdésére nem sokan válaszolnának igennel: felmérések szerint az emberek 25 százaléka felkelés után egyből a telefonja után nyúl – és a valós szám ennél jóval több lehet, ha azt vesszük figyelembe, hogy a többséget a telefonja ébreszti. 33 százalék azért saját bevallása szerint előbb elmegy vécére, és csak utána ellenőrzi a készüléket.

Az Egyesült Államokban a tinik 45 százaléka folyamatosan online van – ez a szám hazánkban egyelőre még egy kicsit kevesebb, de gyaníthatóan nem sokáig. Ennek következménye egyfajta furcsa elmagányosodás: miközben online rengeteg barátjuk van, az életben egyre nehezebben tudnak kommunikálni egymással. Az egyetemisták 25 százalékával előfordult már olyan is, hogy álmában írt valakinek üzenetet, úgy, hogy felébredve nem is emlékezett már rá.

Nem lehet eleget beszélni az online bántalmazásról sem. Indiában a szülők 37 százaléka tud arról, hogy a gyerekét zaklatták már interneten keresztül, hazánkban pedig felmérések szerint a 14 éven aluliak egyharmadától kértek már meztelen képet. A legnagyobb probléma mindezzel az, hogy hihetetlen tömeg előtt tudják így megalázni társaikat a gyerekek: míg néhány évtizeddel ezelőtt legrosszabb esetben is csak az egész osztály szeme láttára szégyenült meg az illető, és a dolognak nem maradt nyoma, így egy idő után akár túl is lehetett lépni rajta, ma egy-egy kompromittáló fotó vagy történet egy pillanat alatt eljut több ezer emberhez, és a neten fenn marad örökre. Hogy mindez milyen hatással lesz a későbbi személyiségfejlődésre, egyelőre kérdéses, de az már most világos, hogy hatalmas frusztráció jár vele.

Nem lennénk azonban igazságosak, ha csak a tizenéveseket hibáztatnák a jelenségért, ugyanis a szüleik sem jobbak. Angol nyelvterületen már külön szó is megjelent a gyermekükről mindent megosztó szülőkről: sharentingnek nevezték el a share (megosztás) és parenting (szülőség) szavak összevonásából azt a magatartást, amikor valaki gyermeke minden pillanatát közzé teszi a közösségi oldalakon. Egy bizonyos ponton túl akár már személyiségi jogi kérdéseket is felvethet, ha egy szülő viccesnek gondolt, ám valójában inkább kínos képeket, történeteket, videókat posztol a gyermekéről. Egy baba még nem tud tiltakozni, egy kamasznak azonban már kifejezett véleménye is lehet: nemrég Gwyneth Paltrow 14 éves lánya az Instagramon keresztül kérte meg anyját, hogy a továbbiakban ne osszon meg róla semmit a beleegyezése nélkül.

Kép: nmiranda / Pixabay