SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Milyen viselkedést várhatunk a gyerektől a különböző életkorokban?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2020-02-24
A "nevelési nehézségek" oka nagyon gyakran egyszerűen az, hogy a szülők érettebb viselkedést várnak a gyereküktől, mint az az életkora alapján indokolható lenne. Olvasd el, mennyi idősen mi jellemző a gyerekre!
Milyen viselkedést várhatunk a gyerektől a különböző életkorokban?

Gondolkoztál már azon, miért „hisztis” a 2 hónapos babád? Tanácsolták már neked, hogy szoktasd le a 8 hónaposodat arról, hogy folyton a sarkadban legyen, különben nem tanul önállóságot? Eszedbe jutott már, hogy ovisod alaptalan félelmeit valamilyen lelki sérülés okozza? Ezek valójában mind életkori sajátosságok, amelyek miatt nem kell aggódni, és valószínűtlen, hogy a későbbiekben is így maradnak.

Mutatjuk, melyik életkorban milyen tipikus – néha kicsit talán ijesztő – viselkedésformákat produkálnak a gyerekek:


0-6 hónap: A baba nem hisztizik

Ebben az életkorban a baba elsődleges kifejezésmódja a sírás. A negyedik hónaptól lassan másféleképpen is elkezd kommunikálni - gőgicsél, mosolyog, esetleg hangosan nevet –, de a sírás még sokáig meghatározó marad.

Ebben az életkorban a sírás mindig valamilyen szükséglet kielégítésére irányul. A baba éhes, álmos, valami miatt nem érzi komfortosan magát, vagy ölelésre vágyik. Ez utóbbi éppen olyan jogos igénye, mint az összes többi! Még ma is előfordul, hogy anyák sírni hagyják a pár hetes-hónapos babájukat azért, hogy „ne szokjon ölbe”, pedig már hosszú évtizedek óta tudjuk, hogy a testközelség a csecsemőnek éppen olyan elemi igénye, mint az étel és a megfelelő hőmérséklet. Ahogy Ranschburg Jenő írta: „az anya, aki élete első hat hónapjában nem veszi ölbe a gyermekét, éppen olyan megbocsáthatatlan bűnt követ el, mintha éheztetné.”

Kisbaba

A kisbaba mosolyog, nevet, és nagyon sokat sír.
Kép: regina_zulauf / pixabay


7-12 hónap: Szeparációs szorongás

Az élet második fél évében a baba egyre inkább kezd rájönni, hogy anyja és ő különálló személyiség. Észreveszi, hogy anya néha kimegy a szobából, de azt még nem tudja, hogy vissza is fog jönni.

A pszichológiában tárgyállandóság kialakulásának nevezik azt a képességet, hogy a gyermek tudja: a letakart, vagy elvitt játékok nem tűnnek el végleg. Egy 8 hónapos a letakart csörgőt már nem keresi, azt hiszi, felszívódott; míg az 1 éves már lerántja róla a rongyot. A nehézséget az okozza, hogy nem csak a csörgőről, hanem Anyáról is azt hiszi, hogy ha kikerül a látóteréből, elveszett örökre. Így már érthető, hogy ha ez megtörténik, a 8 hónap körüli gyermek valósággal pánikba esik: visítva sír, mert elveszettnek érzi magát.

Szeparációs szorongás

Anya nélkül elveszettnek érzi magát
Kép: Profile / pixabay


1-2 éves: A dackorszak küszöbén

1-2 éves korban már nyiladozik a gyermek akarata, és néha nehéz eldönteni, hogy a sírás oka vajon sima hiszti-e, vagy tényleg bántja valami. Komolyan nehezíti a helyzetet, hogy ebben az életkorban a gyerekek beszédfejlődése nagyon eltérő ütemben zajlik: van, aki már másfél évesen is képes rövid mondatokkal kifejezni magát, más csak 2,5 éves korára jut el idáig (nem szabály, de a lányok tipikusan előbb kezdenek beszélni, mint a fiúk), a kifejezés nehézkessége pedig sok gyereket vezet frusztrált, földön fetrengős hisztihez.

Ilyen életkorú gyerekeket már érdemes lehet kortársakkal megismertetni, de nem biztos, hogy komolyabban érdeklődni fognak egymás iránt. Ebben is nagy az egyéni eltérés: van, aki már másfél évesen beszáll a játszótéri motorversenybe, más 3 évesen is inkább egyedül gyúrja a sütit a homokozóban. Ez utóbbi sem ad még okot aggodalomra, hamar változhat.

1 éves kor után már lassan el kell kezdeni a fegyelmezést is, ami sokkal nehezebb, mint kívülről látszik. Mindenképpen próbáljunk meg gyengéd, pozitív módszerekhez folyamodni kiabálás, durvaság nélkül, de mégis következetesen. Tudjuk, mondani könnyebb, mint betartani, de hidd el, érdemes törekedni rá, hosszú távon ugyanis meglesz a gyümölcse.

Közös játék

1-2 éves kor között már érdemes más gyerekekkel is megismertetni
Kép: veryulissa / shutterstock


3-6 éves: Kevesebb hiszti, több félelem

3 évesen, a beszédfejlődés magasabb szintre jutásával ritkulnak – bár el valószínűleg egy darabig még nem tűnnek – a hisztik. Az óvodába kerülő gyerek egyre ügyesebben alkalmazkodik a szabályokhoz, érdeklődik a kortársai iránt, képes együtt, a szabályokat betartva játszani, bár veszíteni még nem biztos, hogy szeret. A 3-4 évesen esetleg még fellelhető agresszió – szülők, testvérek irányába – jó esetben 5 évesen lassan eltűnik.

Új jelenség ebben az életkorban a látszólag indokolatlan félelem. Van, aki a sötéttől vagy a szörnyektől, van, aki a bagolytól, a porszívótól vagy valamilyen mesefigurától fél. Az ilyen félelmeit ne jelentéktelenítsük, és ne tegyük nevetségessé! Nyugtassuk meg, hogy mindig vele vagyunk, ne adjuk a félelmei alá a lovat, de fogadjuk el, hogy ezek számára valós problémák.

Szorongás

Óvodás korban megjelenhetnek látszólag indokolatlan félelmek
Kép: morrowind / shutterstock


6-12 év: Bandázás és gonosz kis játszmák

Ebben az életkorban egyre fontosabbá válik a kortárs hatás. A gyerek örömmel határozza meg magát valamilyen hivatalos vagy informális csoportosulás, klub tagjaként, akár sportcsapatról, akár barátnők titkos szövetségéről van szó.

A fiúk szívesen mozognak bandában, a lányok szívéhez viszont egyre közelebb kerül az a bizonyos legjobb barátnő. Az agresszió a fiúknál most még gyakran nyílt, hajlamosak különösebb harag nélkül verekedni vagy csúnya szavakat kiabálni egymásnak, míg a kislányok inkább kisebb szurkálással, külső szemlélő számára észrevehetetlen gonoszkodással szeretik megkeseríteni egymás életét. Szülőként tudnunk kell, hogy ezekben a játékokban a legritkább esetekben fekete-fehérek a szerepek: könnyen lehet, hogy a barátnője gonoszkodása miatt otthon síró lányunk máskor éppen maga viselkedik helytelenül – csak azzal nekünk nem igazán dicsekszik el.

Összeveszés

A kislányok barátságai nem mindig zökkenőmentesek
Kép: SpeedKingz / shutterstock


13-18 év: A kamaszkor nehézségei

A kamaszkor érzelmileg rendkívül megterhelő időszakában úgy érezhetjük, minden eddigi küzdelmünk hiábavaló volt: neveltük, szerettük sok évig, most mégis kiállhatatlan, undok, nem szól hozzánk. Nehéz, de el kell viselni. A tizenévesnek meg kell tanulnia kezelni a heves érzelmeit, kulturált formába öntenie a negatív véleményét is, és közben jó, ha képes beszélni velünk róluk – bár ez néha reménytelen vállalkozásnak tűnik. Mégsem kell feladni: ebben a korban, bármilyen nehéz is, ez a normális. És bár hihetetlen, ez is véget ér egyszer.

kamaszkor

A kamaszkor érzelmileg megterhelő időszak
Kép: Free-Photos / pixabay

Kapcsolódó cikkeink:

Borítókép: Billion Photos / shutterstock

 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja