Így működik a kamasz agya

Hiába szólsz neki, ő csak azt hallja meg, amit a haverja mond neki telefonon

A The Journal of Neuroscience folyóiratban jelent meg az a tanulmány, ami magyarázatot ad arra, hogy miért van az, hogy a kamasz "nem hallja meg", amit az anyja mond neki. Hogy kell ezt egyáltalán érteni? Hiszen nem romlott meg a hallása: akkor miért nem reagál arra, amit szülőként mondunk neki? 

És miért csak arra figyel, amit a haverja mond neki a telefonban? Mennyire átmeneti ez az állapot? 

A jó hír az, hogy a szakértők szerint nem azért viselkedik így a gyerek, mert goromba. Hanem biológiai magyarázata van.

Míg a csecsemők és a kisgyerekek agya ráhangolódik az anyjuk vagy más gondozóik hangjára, addig a kamaszok, nagyjából 13 éves koruk felett már elkezdenek más hangokra koncentrálni, azokra sokkal jobban figyelni, mint korábban. Az új hangok érdekesebbek lesznek számára. 

"Ahogy egy csecsemő tud ráhangolódni anyja hangjára, egy kamasz is azonnal megtanulja, hogy új hangokra hangolódjon" - mondta Daniel Abrams, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, hogy a kamasz már nem az anyja, hanem a külvilág hangjait helyezi előtérbe. 

Ez pedig nem más, mint a felnőtté válás része. 

"Úgy tűnik, hogy a tizenévesek lázadnak, mert nem hallgatnak a szüleikre. Pedig ez csak azért van, mert jobban figyelnek az otthonukon kívüli hangokra.”

A vizsgálat során a 13-16 éves kamaszoknak az volt a dolguk, hogy különféle hangokra figyeljenek: 

• volt, amikor az anyukájuk beszélt a felvételen
• máskor egy idegen nő
• és volt, amikor csak háztartási gépek zaját kellett hallgatniuk. 

Az eredmény megdöbbentő: bár a gyerekek 97%-a felismerte anyukája hangját, mégis az idegen nő hangjára erősebb lett az agyi aktivitásuk, jobban figyeltek rá. 

A gyerekek bizonyos életkorban már kezdenek leválni. A tanulmány arra világított rá, hogy a kamaszok azzal, hogy a külvilág hangjaira jobban figyelnek, azzal segítséget kapnak abban, hogy megtalálják a helyüket a világban, és hogy családon kívül is kialakítsanak kapcsolatokat. 

Vagyis ha a kamaszod nem figyel rád, mikor már ezerszer megkérted valamire, nem bunkó, egyszerűen csak tényleg "nem hall". 

Vekerdy szerint a kamasz dolga, hogy lusta és elviselhetetlen legyen

A kamasz elviselhetetlen. ”Sündisznózik” – mondja a szaknyelv, ami azt jelenti, hogy kifelé fordítja a tüskéit, lehetetlen megközelíteni – minden közeledésre sértéssel és sértődéssel válaszol -, ugyanakkor úgy igényli a gyengéd, mit sem kérdező, a megértő szeretetet, mint utoljára talán hároméves korában.”

Bármennyire is nehéz, próbáljuk őt megérteni, és ne menjünk bele értelmetlen vitákba. Még ha nem is mondja ki, nagyon is vágyik a szeretetünkre, próbáljunk hát szeretettel közelíteni felé, de semmiképp se járjunk a nyakára, ne zaklassuk, ne faggassuk!

Belefáradnak a növésbe

A szervezet ilyenkor nagy munkában van, a gyerek pedig belefárad a növésbe. Régen a 14 évesek osztályában nem véletlen, hogy csak ismételtek a diákok, mert akkoriban úgy tartották, hogy a kamaszodás miatt nem bír el annyi terhet a gyerek. A pszichológus szerint most épp az ellenkezője figyelhető meg.

”Hetedik-nyolcadik osztályban, tizenhárom-tizennégy éves korában hajszoljuk meg igazán a gyerekeket. (Mert: most dől el, hogy felveszik-e. És most állítjuk döntés elé: mi akar lenni, mi lesz majd belőle?)”

Se nem felnőtt, se nem gyerek

Azt gondolja magáról, hogy

• szerencsétlen és magányos,
• őt nem szereti senki
• és ő sem szeret senkit.

Anna Nekrashevich fotója a Pexels oldaláról

Az egyik lányt az zavarja, hogy túl nagy lett a melle a többiekéhez képest, elkezd behúzott vállakkal, görbe háttal járni, hogy ne látszódjon, a másik meg attól ijed meg, hogy neki még nem nő a melle. Az egyik arról panaszkodik, hogy tele van pattanással, a másik kétségbeesetten simogatja az arcát, biztos valami baja van, hogy neki még nincs egy se.

”A kamasz: átmeneti állapotban van. Se nem felnőtt, se nem gyerek. Az a dolga, hogy kamasz, hogy tökéletesen kamasz legyen – idétlen, idomtalan, sokszor elviselhetetlen.”

Mit tehetünk a kamaszért?

A szakember szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy el kell viselnünk a jelenlétét.

”Nevelni eddig kellett, most már ,,el kell engednünk a kezét”, el kell viselnünk, hogy esetleg ,,érdemtelen” személyeket tisztel meg szeretetével, rajongásával – és így igyekszik elszakadni tőlünk.”

,,Én is pont ilyen voltam,” ,,velem is ugyanez történt,” ,,én is átmentem ezeken.” Az ilyen és ehhez hasonló félmondatok nagyon sok erőt adhatnak neki és bátorítóan hathatnak rá, hiszen ahogy Vekerdy Tamás mondta:

• ”A kamaszt kamaszkora előtt kell nevelni.
• Ne leselkedjünk utána, ne faggassuk – ne prédikáljunk neki.
• Hallgassuk meg, amit elmond – segítsünk rajta, ha bajba jut.
• Nem arról van szó, hogy ne nyilváníthatnánk ki véleményünket – de ez valamiképpen egyenrangú emberek közötti véleménynyilvánítás legyen, ne pedig meggyőzésre törekvő prédikáció. Ha a kamaszt nem akarjuk meggyőzni – jobban odafigyel a mi igazunkra is.”

Indexkép: Luisella Planeta Leoni képe a Pixabay-en

Idézetek forrása: Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül című könyve