Verés és büntetés helyett ma határ és kontroll nélküli gyerekek nőnek fel?

"Engem is vertek, mégis ember lett belőlem". Ilyen és ehhez hasonló mondatok gyakran hangzanak el idősebb emberek szájából. 

Papp Györgyi pszichológus azt mondja, nem véletlen, hogy régen azt mondták, hogy a gyerek füle a hátán van. 

"Régen a gyerek érzelmi élete nem számított, a szülő elvárásai voltak, annak való megfelelés, hogy a gyerek működjön egy kis felnőttként, de az, hogy ő ezt hogy éli meg, az nem számított."

"Tilos. Mégis verjük. Verünk – és prédikálunk a verés ellen” – így fogalmazott Vekerdy Tamás.

”A verés esetleg könnyít a pillanatnyi helyzeten. Igen. A szülő a saját pillanatát megkönnyíti – de a saját éveit mértéktelenül megnehezíti vele. A gyerek egyre kezelhetetlenebbé válik, s hamarosan olyan lesz, hogy ,,nem használ neki már a verés se.” És ekkor egy bűvös körbe kerül a család, a szülő és a gyerek. Egyre több a verés – és minden egyre nehezebb.”

Ahogy az állandó kiabálás és megszégyenítés sem segít. Ma már szerencsére egyre kevesebben alkalmazzák a tekintélyelvű vagy a félelmen alapuló nevelést. A verbális és a fizikai agresszió is elfogadhatatlannak számít. 

"Fegyelmezéssel, büntetéssel lehetne nevelni, csak nem akarunk. Hiszen a megfélemlítés a legtöbb embernél működik, csak nem az a cél, hogy lelkileg nyomornc gyerekeket neveljük fel" - mondja Papp Györgyi pszichológus. 

Ha büntetéssel, megfélemlítéssel nevelünk, abból csak azt tanulja meg, hogy az életében szüksége van hatalomra és állandó ellenőrzésre.
 

"Most minden a gyerek érzelmi életéről szól, hogy ő ne sérüljön meg és a szülő nem számít"

Leonard Sax a CNN szerzője szerint itt az ideje, hogy a szülő végre belássa: a régi típusú gyereknevelési elvek nem működnek. A családban már nincs olyan, hogy ki a főnök, vagy hogy az egyik fél parancsol a másiknak. Sokkal inkább a közös döntéshozatalon, illetve az együttműködésen van a hangsúly. 

Nem akarjuk, hogy érzelmileg sérült emberek nőjenek fel. Csakhogy a szakemberek szerint most átbillentünk a ló túlsó oldalára. 

"Most minden a gyerek érzelmi életéről szól, hogy ő ne sérüljön meg és a szülő nem számít. Az lenne a jó, ha beállna az egyensúly. Sok szülő félreérti, mit is jelent az, hogy 'ne büntess', és szerintük már az is büntetésnek minősül, ha nemet mondanak a gyereküknek. Fontos, hogy a gyereknek szabjunk határokat, hiszen ha nincsenek határok, akkor ugyanúgy szorongóvá válhat, mert nem érti, meddig mehet el" - mondja Papp Györgyi pszichológus. 

Azt javasolja, hogy csak pár szabály legyen, de ahhoz mindenképp ragaszkodjunk, csak extrém esetben térjünk el tőlük. Például ha beteg, akkor nézhet egy kicsit több mesét, de egyébként a mindennapokban maradjunk szigorúak a képernyőidővel kapcsolatban.
 

Legyünk rugalmasak, és tanítsuk őt a következményekre

A mai világ megköveteli a rugalmasságot. Tudjunk és merjünk változtatni, ha a helyzet ezt kívánja, ha azt látjuk, hogy rossz az irány. A magyarázat pedig ne kioktatás legyen, hanem az ő szintjén magyarázzuk el neki, hogy miért döntöttünk így. 

A szakember szerint az a lényeg, hogy a szélsőségek helyett megtaláljuk azt a köztes állapotot, amikor anya is és a gyerek is boldog. Büntetés helyett tanítsuk őt a következményekre: ha nem veszel fel pulcsit, akkor fázni fogsz, stb.

Azt pedig ne felejtsük el, hogy a gyerek csak hosszú évek alatt lesz képes az önszabályozásra, ezért ne várjunk el tőle többet, mint amennyire az életkorából adódóan képes. 

Indexkép: Depositphotos.com

Idézetek forrása: Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak c. könyve