A szülő karrierje és a gyerekek. Jó barátok vagy ősellenségek?

Miként hat ez a gyerekekre? Hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy a munka ne váljon ellenséggé?

Hogyan tud a munka jó baráttá válni?

A kutatások azt mutatják, hogy azokban a családokban, ahol a dolgozó szülők értékrendjében a család áll az első helyen, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak a gyerekek, függetlenül attól, hogy egyébként a szülők mennyi időt töltenek munkával. Kiderült az is, hogy amennyiben a szülők élvezik a munkájukat és kreatív kihívásként, nem pedig szükséges rosszként élik meg, ott a gyerekek is jobban érzik magukat. És nem meglepő a következő konklúziójuk sem: a gyerekek akkor a legboldogabbak, ha a szülők a munka mellett fizikailag is elérhetők számukra.

Milyen pozitív hatásai lehetnek annak, ha anya is dolgozik?

A szakértők rámutattak, hogy a vizsgált családok esetében a munkahelyi helytállás mellett, javarészt az anyukák viselik a szülői felelősség pszichológiai terheit is. Azonban, ha mindezek mellett még képesek önmagukra is egy pici időt szánni, az megsokszorozza az erejüket és több energiájuk lesz a gyerekekre is. Sőt, az anyukák azt is elmondták, hogy mióta dolgoznak, ügyesebben zsonglőrködnek az idejükkel. Megtalálják a módját annak, hogy kevesebbet foglalkozzanak otthon a házimunkával, és többet a gyerekekkel. Ez a több nem feltétlenül órákban mérhető, hanem inkább az együtt töltött idő minőségében. Többnyire kevesebb közös idő áll a családok rendelkezésére, viszont akkor csak a gyerekekre figyelnek, nincs közben pakolás, mosogatás. Csak osztatlan figyelem. 
 

Hosszabb távú hatások

A dolgozó anya státuszának hosszú távú hatásáról Kathleen McGinn a Harvard Business School professzora és a kutatás vezetője azt mondta: "A dolgozó anyák lányai nagyobb százalékban fognak maguk is munkába állni és magasabb pozíciót betölteni, míg a fiaik esetében elmondható, hogy ezek a fiúk később több időt töltenek otthon és többet is foglalkoznak a családjukkal."

Hogyan válhat mégis ellenséggé a munka?

A felmérésben szereplő családoknál az apukákra volt inkább jellemző, hogy legfőbb családfenntartóként rengeteg túlórát vállalnak, és gyakran hazaviszik a munkahelyi gondokat, feladatokat. Így aztán, amikor az édesapa a közös családi időből is kénytelen munkára áldozni, vagy figyelmét megosztva követi az e-maileket társasozás közben, ott előfordulhat, hogy a gyerekek érzelmi és viselkedési zavarokat mutatnak. De bármely szülő részéről éri rendszeresen “fenyegetés” a közös időt, a családi együttlét zavartalanságát, ott a gyerekek viselkedésében ez viszonylag rövid idő alatt észrevehetővé válik feszültség formájában.

A jó barátság receptje

Összefoglalva, ha a szülők szeretnének dolgozni, vagy kénytelenek mindketten főállásban munkát vállalni, nincs feltétlenül ok az aggodalomra. A titok az együtt töltött idő minőségében rejlik. Vizsgálatok sora jutott arra, hogy szinte mindegy, hogy mennyit dolgoznak a szülők, ha szem előtt tartják a családi élet fontosságát és a maradék közös idejükben figyelmüket teljes egészében a gyerekekre fordítják. A gyerekek kiegyensúlyozottak lesznek, megkapják a számukra fontos figyelmet, és még jó példát is látnak maguk előtt.

Kapcsolódó cikkeink:

• Háztartás újratervezése dolgozó anyaként
• Depressziósabbak a főállású anyák dolgozó társaiknál - a "szuperanyák" vannak a legrosszabb állapotban
• Mitől olyan nehéz a főállású anyák munkája? - Egy háromgyerekes apa zseniális válasza
• Levél Dolgozó Anyától Otthon lévő Anyának - és viszont

Kép: George Rudy / shutterstock