Ne csak edd, kend is!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-06-20
Az élesztő a kenyér és egyéb kelt tésztákhoz használt legnépszerűbb erjesztő adalék. Élesztő nélkül a liszt és a víz keverékének megsütéséből csak egy lapos valami lenne. Ki ne ismerné? De sok minden másra is alkalmas.
A reformtáplálkozás hívei arra biztatnak: együnk inkább élesztő nélküli kenyeret! Hiszen - állítják - a gyomrunkban ugyanúgy megnő a térfogata, mint kelesztés közben, hasonlóan erjedésnek indul, aminek kellemetlen, sőt káros hatásai lehetnek. Van kínálat az élesztő nélküli péksütikből is, valóban - ha nem is olcsók - nagyon finomak, laktatóak. A pászka, vagy macesz, azaz a kovásznélküli kenyér vagy lepény is helyettesítheti különben a kenyeret. Ha valaki mindenképp élesztő ellenes.
De mi is az élesztő?
Az élesztő élő mikroorganizmus, folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a liszt természetes cukrait is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de a túl magas hőmérsékleten az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul. Ezért a folyadék optimális hőmérséklete 36°C.
Az élesztő rendkívül gazdag tápanyagokban (fehérjék, ásványi anyagok). Elsősorban B1, B2, és B12 vitaminokat tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer tökéletes működéséhez. Ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, a legyengült szervezet erősítésére, terhesség alatt. A kereskedelemben lehet kapni friss és szárított változatban. Azt olvastam, hogy egyetlen, 1 g-os pici kocka friss élesztő (oldalai 1 centiméteresek) 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz.
A szárított élesztőt szobahőmérsékleten kell tárolni, míg a frisset hűtőben.
Az élesztőre nem csak a klasszikus kelesztési feladatot lehet rábízni. Van, aki magában is megeszegeti, bár nem túl gusztusos nyersen az illata és az íze. Kevesen tudják viszont, hogy az élesztőpástétom már sokkal élvezhetőbb és B-vitamin bomba.
Kenyérre pástétomkéntDe mi is az élesztő?
Az élesztő élő mikroorganizmus, folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a liszt természetes cukrait is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de a túl magas hőmérsékleten az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul. Ezért a folyadék optimális hőmérséklete 36°C.
Az élesztő rendkívül gazdag tápanyagokban (fehérjék, ásványi anyagok). Elsősorban B1, B2, és B12 vitaminokat tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer tökéletes működéséhez. Ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, a legyengült szervezet erősítésére, terhesség alatt. A kereskedelemben lehet kapni friss és szárított változatban. Azt olvastam, hogy egyetlen, 1 g-os pici kocka friss élesztő (oldalai 1 centiméteresek) 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz.
A szárított élesztőt szobahőmérsékleten kell tárolni, míg a frisset hűtőben.
Az élesztőre nem csak a klasszikus kelesztési feladatot lehet rábízni. Van, aki magában is megeszegeti, bár nem túl gusztusos nyersen az illata és az íze. Kevesen tudják viszont, hogy az élesztőpástétom már sokkal élvezhetőbb és B-vitamin bomba.
Hogyan készül? Felverünk két egész tojást, teszünk bele 3 evőkanálnyi zsemlemorzsát, és hagyjuk kissé duzzadni. Közben pici zsiradékon pirítsunk világosra egy közepes nagyságú, apróra vagdalt vöröshagymát, tehetünk hozzá pár gerezd fokhagymát is, majd keverjük bele a tojásba áztatott zsemlemorzsát és az előzőleg másfél deci tejben felfuttatott 5 dkg élesztőt. Kevergetve kis lángon 8-10 percig összedolgozzuk. A tűzről levéve sóval, borssal, édes-nemes paprikával és mustárral, petrezselyemzölddel, borsikával ízesítjük. Ha híg, tegyünk hozzá még zsemlemorzsát, ha azonban sűrű, egy kevés olívaolajat. Hűtsük le, majd bármilyen zöldséggel megspékelve kenhetjük kenyérre, mint bármely más hideg pástétomot. Így már sokkal finomabb.
Bőrre, hajra
Bőrre is használhatjuk, no nem a pástétomot, hanem a belőle készült pakolást. Főleg zsíros bőrűeknek tesz jót. Kevés élesztőt langyos tejjel vagy kefírrel elkeverünk és felvisszük a bőrre. Ha száradás után nem mossuk le, dörzsöléssel egyben a bőrradírozást is kipipálhatjuk. Egy evőkanálnyi élesztőt elkeverünk kevés vízben, és a hajvégekre kenjük. 20 percig rajta hagyjuk, majd jó alaposan leöblítjük. Ettől könnyen fésülhető lesz a haj.
Családinet hozzászólások:
Következő hír
Keveset tudunk az eredetéről, de nagyon szeretjük
LEGOLVASOTTABB
Sokkoló eredményt hozott az agyevő amőba miatt vett vízminták vizsgálata
Az agyevő amőba által okozott fertőzéssel kapcsolatban Párkány Vadas strandfürdőjében a hatóságok szerint a mintavételek több mint háromnegyedében találtak amőbát.
Ha ilyen popcornt vettél, ne fogyaszd el, rákkeltő lehet!
A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az alábbi azonosító adatokkal megegyező termékeket ne fogyasszák el!
35 évig hordta a testében a megkövesedett magzatot - döbbenetes felfedezés egy 73 éves nőnél
Egy ritka és sokkoló orvosi eset kapcsán derült fény arra, hogy egy 73 éves algériai nő 35 éven át hordozott a hasüregében egy elhalt, megkövesedett magzatot - anélkül, hogy tudott volna róla. A "kőgyermek" esete nemcsak megdöbbentő, de bepillantást enged a női test elképesztő alkalmazkodóképességébe is.
Hogyan érinti a kánikula a szívet, a szívbetegeket?
A kánikulában sokan érezhetik kimerültnek magukat, az sem ritka, hogy ájulásközeli állapotot okoz a forróság. Azonban, akik mellkasi fájdalmat, légszomjat, gyors, esetleg szabálytalan pulzust érzékelnek, feltétlenül forduljanak orvoshoz. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont - Prima Medica kardiológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy szívbetegek, idősek és krónikus betegséggel élők hogyan óvhatják a szívüket a kánikulában.
Két űrbeli kutatásban vesz részt a Semmelweis Egyetem
25 tudományos kutatást visz a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére Kapu Tibor, a magyar kutatóűrhajós kéthetes küldetéséhez, ebből kettőt a Semmelweis Egyetem kutatói kezdeményeztek. A tudományos programba bekerült az űrutazás során fellépő egészségügyi - kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi - problémák telemedicinás kísérlete és egy nanoszálalapú szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazásának vizsgálata is mikrogravitációs körülmények között.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: