A megszokott mosószerek vegyi anyagainak egy része bőrön keresztül is felszívódik, és allergiás tüneteket okozhat. Nem mindegy az sem, hogy ez a folyamat gyermeknél, vagy felnőttnél megy végbe, mert minél korábban találkozik a kemikáliákkal a szervezet, annál erősebb, nehezebben kezelhető allergia alakulhat ki. Éppen ezért célszerű, ha mosáshoz, és különösen a babaruha tisztításához természetes anyagokat választunk.

Környezetkímélő és allergiamentes módszereket keresve, kezd elterjedni újra a mosószóda és a mosószappan használata. Ezek esetében két dologra kell ügyelni: a színeket fakíthatják, tehát inkább világos holmik tisztítására alkalmasak, és meglévő légúti allergia esetén az adagolás során tüsszögésre, köhögésre számíthatunk. Mindezek a gondok elkerülhetők, ha mosódiót használunk.

A mosódió egy indiai szappanfa termése. Szüretelés, szárítás, magozás után zsákokba csomagolva kerül forgalomba. A héjban egy Saponin nevű anyag található, ami víz hatására kiválik, habzani kezd, és jelentős tisztítóhatással rendelkezik. Egy mosódió-fa még 90 évesen is terem, vagyis majdnem egy évszázadig képes oxigént és számunkra hasznos termést termelni. Emellett gazdaságos, mert 1 kg héj nagyjából 100-150 mosásra elég, vízkeménységtől függően. Ára jóval kedvezőbb, mint a megszokott mosószereké. Ráadásul vásárlásával szegény családokat támogatunk, akiknek nincs más bevételi lehetősége, mint a mosódió-termesztés.

Felhasználása egyszerű: egy vászonzsákba tegyünk 6 félbetört dióhéjat, kössük be a zsák száját, és tegyük a ruhák közé a dobba. A mosás végén a zsák megszárítható, az elhasznált héjakat a komposztba szórhatjuk. Teljesen lebomlik mind az oldat, mind a dióhéj, tehát környezetbarát alternatíva. Semmiféle allergiát nem okoz, még ekcémások, különféle bőrbetegségben szenvedők is nyugodtan használhatják. Babaruhák mosásához ideális megoldás! Gyapjú, és selyem mosására is tökéletes.  Kézi mosáshoz főzet formájában alkalmazható, ha 6-10 fél héjat 5-10 percig forralunk 1 liter vízben, majd leszűrjük, kihűtjük. A mosódió nem fehérít, de ha napon szárítjuk a ruháinkat, a természet ezt is megoldja. Világos ruhákat citromlé hozzáadásával is moshatunk, amivel pont olyan fehérséget érhetünk el, mint a bolti mosószerekkel.

A másik veszélyforrás a rengeteg illatanyagot tartalmazó öblítő. Ez felületaktív anyagokat tartalmaz, amelyek bevonatot képeznek a textilszálakon. Ettől érezzük puhának, illatosnak a ruhákat, de emellett rengeteg kárt is okoznak. Az anyag nedvességfelvevő képessége nagyjából 20 %-kal csökken a bevonattól, ami törölközők, pelenkák, fehérneműk, ágyneműk esetében problémát okozhat. A öblítőkben lévő felületaktív kemikáliák nem bomlanak le, és még a mosószereknél is jobban szennyezik a vizeket.

Ráadásul bőrirritációt is kiválthatnak az arra hajlamos embereknél.
Öblítő helyett ideális megoldás az ecet. Ha háromszorosára higított ecetet öntünk az öblítőtartályba, az védi a mosógépet, élénkíti a színeket, puhítja az anyagokat, megőrzi azok rugalmasságát. Sokan idegenkednek tőle a szaga miatt, pedig mosás, szárítás után nem lehet érezni a ruhákon.  Amennyiben mégis hiányozna az illat, aromaolajokkal helyettesíthetjük a megszokott öblítőt.