Magyarországon az elmúlt időszakban gyermekgyilkossági és szexuális kizsákmányolási bűnesetek irányították a közvélemény figyelmét erre a témára. A koronavírus járvány okozta bezártság, félelem, egzisztenciális bizonytalanság 2020-ban még veszélyesebbé tette a világot a gyerekek számára, a pandémia alatt becslések szerint akár 30%-kal is nőhetett a gyermekbántalmazási esetek száma.

A www.unicef.hu/bantalmazas oldalon a feliratkozó érdeklődők ingyenes mini kurzusban ismerkedhetnek meg a gyermekbántalmazás fogalmával és fajtáival, valamint kapnak egy részletes, de közérthető gyermekvédelmi útmutatót is. Ezek hasznos tudnivalókkal szolgálnak szülőknek, pedagógusoknak, maguknak a gyerekeknek, de legfőképpen mindenkinek, aki a megoldás része szeretne lenni és fontosnak érzi, hogy véletlenül se menjen el tétlenül egy bántalmazott gyermek mellett, ha módjában állhat megvédeni.

„Mindenki találkozhat a jelenséggel és alighanem sokan sokszor találkozunk is, - az utcán, játszótéren, az iskolában, a neten, bárhol - csak nem feltétlenül gondolunk bele vagy bizonytalanok vagyunk abban, hogy ránk tartozik-e, közbeavatkozhatunk-e. Az első lépés, hogy felismerjük, ha egy gyereket bántalmaznak. A második, hogy átérezzük, hogy nekünk is közünk van hozzá és tegyünk a bántalmazás ellen, védjük meg a gyermeket – mégpedig megfelelő módon. Nem mindig egyértelmű, hogy mit tehetünk, mit nem, hogyan léphetünk fel, mivel használunk vagy ártunk.  Az UNICEF Magyarország ezzel a kampánnyal abban is segít, hogy tudjuk, konkrétan mi a teendő ilyen esetekben, pontosan mi a szerepünk, hova fordulhatunk szakavatott, hivatalos segítségért” - mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az UNICEF Magyarország a kampányt megelőzően felmérést készített, amely a magyarok gyermekbántalmazással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. A Publicus 1003 fő megkérdezésével elvégzett országos kutatása szerint a többség (83%) nem tartja elfogadhatónak, hogy a szülő fizikai fenyítéssel „nevelje” gyermekét. Tizennégy százalék ugyanakkor nem lát ebben kivetnivalót. A megkérdezettek 38%-a szerint egy-egy pofontól nem lesz baja a gyereknek. Ugyanennyien értenek egyet azzal a kijelentéssel, hogy a gyerekeknek elsősorban kötelességei vannak, nem jogai.

A felmérés résztvevőinek többsége (66%) szerint a szülőnek joga van belenézni a gyereke telefonjába, személyes üzeneteibe. A kutatás rámutat arra, hogy minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál alacsonyabb a fizikai bántalmazás elfogadottsága, az „egy-egy pofon belefér” elvet például a diplomások 28%-a tartja elfogadhatónak, míg a szakmunkás végzettségűeknél ez az arány 42%-os. A kutatás során rákérdeztek arra, hogy a társadalom mit tekint bántalmazásnak. A szóbeli szidalmazást 30%, a telefon elkobzását 14, a szobafogságot 20% véli annak. Az eredmények azt mutatják, hogy a szeretetmegvonást (74%), valamint a gyerek némaságra kötelezését, a „beszédmegvonást” (63%) érzik a magyarok a leginkább bántalmazó gyakorlatnak. 

„A kutatás eredményei alapján bőven van még tennivaló a bántalmazáshoz fűződő attitűdökkel kapcsolatban, a testi fenyítést elfogadók viszonylagosan magas aránya különösen aggodalomra ad okot. Reméljük, hogy a kampány a szemléletformálásban is segít majd” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekjogi szakértője.

Az Ismerd fel, és tegyél ellene kampány fő támogatója a Magyar Suzuki Zrt. 

További info és feliratkozás: www.unicef.hu/bantalmazas