Az elsődleges prevenció célja az egészségmegőrzés - pl. egészséges életmódra való nevelés - és a betegségek megelőzése - pl. védőoltások révén.

A másodlagos prevenció fő célkitűzése szűrővizsgálatok segítségével a betegségek még tünetmentes állapotban történő korai felismerése. A pozitív családi anamnézisű, veszélyeztetett személyeknél ez egyénre szabottan, célzott formában történik, míg széles körben ún. tömeges szűrővizsgálatokat végeznek.

A harmadlagos megelőzés a már kialakult betegségek esetén a szövődmények, tartós károsodások kialakulását igyekszik csökkenteni.
 

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

Gyermekek esetén kiemelten fontosak a szűrések. A megfelelő időben nem azonosított eltérések a későbbiekben kedvezőtlenül befolyásolhatják, akár súlyosan is érinthetik nemcsak a testi, hanem a lelki, a szociális fejlődést és a tanulást is. Például fel nem ismert halláscsökkenés esetén a beszédfejlődés, a kommunikáció, az iskolai teljesítmény, a társadalomba való beilleszkedés is akadályozottá válik. Minél hamarabb kezdjük el a célzott fejlesztést, vagy kezelést, annál kedvezőbb eredményeket érhetünk el.

A szekunder prevenciós tevékenységek már a szülészeti intézményben elkezdődnek, majd a későbbiekben az alapellátó rendszer, azaz a védőnői hálózat, a házi gyermekorvosok (vagy vegyes praxisú háziorvosok), az iskolaorvosok és iskola-fogorvosok folytatják. Szakmai irányelveknek megfelelően rendelet határozza meg a kötelező életkor szerint elvégzendő szűrővizsgálatokat, illetve a védőoltásokat.

Az első kórtörténet felvétel, védőnői szűrővizsgálat és rizikótényezők felmérése még a gyermek megszületése előtt, a várandós gondozás kereteiben belül valósul meg.
 

1. Szülészeti intézmény (0-4 nap)

A megszületést követő 24 órán belül az orrjáratok, nyelőcső és végbélnyílás átjárhatóságát ellenőrzik szonda segítségével. Az újszülött osztályon a testi fejlettség ellenőrzése, a testtömeg-, a testhossz-, fejkörfogatmérésen kívül a fejlődési rendellenességek, a veleszületett csípőficam felismerése kiemelt jelentőségű.

Kép: publicdomainfiles.com - Vera Kratochvil

Az érzékszerveket tekintve rutinszerűen látás-, illetve objektív módszerrel (otoacusticus emissio mérés vagy szűrő-BERA) hallásvizsgálatot végeznek. Célzott szűrővizsgálat történik veleszületett anyagcserebetegségek (pl. phenylketonuria, galactosaemia, hypothyreosis, biothinidase hiány) irányában.
 

2. Alapellátásban végzett szűrővizsgálatok

A hazaadást követően 48-72 órán belül a védőnő, illetve általában 5 napon belül a házi gyermekorvos az újszülöttet otthonában látogatja meg. Ezen alkalmakkor ismételten anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat, általános tanácsadás történik.

Meghatározott életkorokban a szülők egy megfigyelésen alapuló ún. „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről” című kérdőívet, illetve tájékoztató anyagokat kapnak, amelyek a későbbiekben segítségükre lehetnek abban, hogy maguk is időben észleljék az esetleges eltéréseket gyermeküknél. A védőnők emellett 3 életkorban (várandósság, újszülött- és gyermekkor) általános rizikófelmérést végeznek az ún. rizikókérdőívek segítségével.

A rendszeres anamnézisfelvétel, a védőnői felmérések és a szülői jelzések folyamatosan kiegészítik az orvosi vizsgálatokat. Természetesen a gyermekek fejlődése egyéni, amelyet számos tényező befolyásol. Az eredmények birtokában a gyermekorvos értékeli a gyermek aktuális fizikális és mentális fejlettségi állapotát. Amennyiben életkortól való eltérést észlel, mérlegeli a szoros megfigyelést, védőnői kontrollt, vagy célzott fejlesztést, esetleg további szakvizsgálatot javasol. Utóbbiak csecsemőkorban általában fejlődésneurológiai, a későbbiekben gyermekneurológiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vagy szakértői bizottsági vizsgálatot jelenthetnek.
 

Csecsemőkori szűrővizsgálatok (1., 2., 3., 4., 6., 9., 12. hó)

A csecsemőkori állapotfelmérések során elvégzendő védőnői vizsgálatok részét képezi a testmagasság-, a testtömeg-, a fejkörfogatmérés és a fejlettségi állapot értékelése a hazai standardok alapján, a pszichomotoros és mentális fejlődés, az érzékszervek működésének ellenőrzése (látás, kancsalság, hallás). Hallásvizsgálat 1 éves korban BOEL-teszt segítségével történik. A fentiek 12 hónapos korban a szociális fejlődés és magatartásproblémák, a beszédfejlődés, a mozgásszervek (láb, gerinc rendellenességek) és a fogak célzott vizsgálatával egészülnek ki. Az első évben az orvosi státuszvizsgálatokat a teljes fizikális, mozgásszervi és idegrendszeri vizsgálat, csípőficam szűrés (4 hónapos korig), fiúgyermekeknél a rejtettheréjűség és 12 hónapos kortól évente a herék vizsgálata jelenti.

Kép:pxhere.com

Az újszülöttek szűrő jellegű koponya és hasi ultrahang vizsgálata, valamint az ortopédiai csípőszűrése jelenleg nem tartozik a kötelező, egészségbiztosítás által finanszírozott vizsgálatok közé, de a legtöbb házi gyermekorvosi praxisban külön beutalóval térítés ellenében elvégzésre kerülnek.
 

Kisdedkori (18 hó, 2 év, 3 év) és óvodáskori szűrővizsgálatok

A kisdedkorban, illetve óvodáskorban évente történő állapotfelmérések lényegében nem különböznek az előző vizsgálati módszerektől. A védőnői státuszfelmérés egyik részét a testméretek, a testi fejlődés és motoros képességek, az érzékszervek, az érzékelés, az észlelés, a látás vizsgálata jelenti. Hallásvizsgálatokat 3 éves korban ún. Barr-féle játékaudiometriával, 5 éves korban szűrő audiométerrel végzik. A további vizsgálatok az adaptív gondolkodás, a kommunikáció, a nyelvi képességek, a szocializáció, az énfejlődés, az önkiszolgálás felmérését jelentik. 3 és 6 éves kor között évente kötelező vérnyomásmérés elvégzése is.

Kép: pixabay - TJENA

A gyermekorvos teljes fizikális vizsgálatot végez, külön hangsúlyt fektetve a neurológiai, mozgásszervi eltérésekre, illetve fiúknál a herék és a fityma vizsgálatára. Amennyiben valamelyik vizsgálat alkalmával fejlődési zavar gyanúja merül fel, 15 hónapos és 2,5 éves korban kiegészítő státuszvizsgálat történik.

6 éves életkor az iskolaérettség kora. Általában az óvodákban elvégzik az ehhez szükséges felméréseket. Ha ez nem történik meg, és kétséges az iskolaérettség, akkor a Pedagógiai Szakszolgálathoz, vagy az illetékes Nevelési Tanácsadóhoz lehet fordulni. 7 éves korban azoknak a gyermekeknek a kiegészítő vizsgálata történik, akik még nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat.
 

Iskoláskor (7-18 év között, 2., 4., 6., 8., 10., 12. évfolyam)

Az iskolai szűrések 2 évente történnek a nevelési-oktatási intézményekben.
A védőnő az általános testméreteken kívül meghatározza a gyermek a tápláltsági, fejlettségi állapotát, illetve a serdülőkorban a nemi fejlődés stádiumát. További célja a pszichés, motoros, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása. Kiemelten fontos a mozgásszervi vizsgálat, így a láb statikai eltéréseinek (pl. lúdtalp), és a gerinc rendellenességeinek (pl. gerincferdülés) vizsgálata, a vérnyomásmérés, illetve a caries szűrés. 2 évente látás– és hallás vizsgálat történik, előbbi 11 éves korban a színlátás ellenőrzésével egészül ki. Golyvaszűrés céljából a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát szintén 11 éves korban végzik. Ebben a korosztályban lényeges az esetleges életmódbeli rizikótényezők (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), illetve a szexuális aktivitás felmérése is.

Az orvosi fizikális vizsgálat mellett fontos az egyéni és családi kórelőzmény ismételt felvétele. A fő feladat a fentiek alapján a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése és jelzése a családorvos felé, aki szükség esetén egyéb szakorvosi ellátásra irányítja a pácienseket (pl. ortopédia, szemészet, sebészet). 16 éves korban záró egészségügyi vizsgálat történik, amely a fentiek mellett tápláltsági állapot, szív- és érrendszeri állapot felmérését jelenti.
 

Útravaló

A gyermekkori szűrővizsgálatok hazánkban meghatározott életkorokban összetett kritériumok alapján több szakember együttműködésével valósulnak meg. A hatékony felismeréshez csapatmunka szükséges, amelyben a védőnő, a gyermekgyógyász, az iskolaorvos és fogorvos mellett elengedhetetlen a szülő részvétele is.

Dr.Zsoldos Amanda

Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.

Forrás: gyogyhirek.hu
Indexkép: maxpixel

betöltés...