Utazási betegség

A leggyakoribb betegséget, amellyel ilyenkor találkozhatunk, egyszerűen „utazási betegségnek” hívják. Az egyensúlyérzék zavara miatt alakul ki, szédüléssel, hányingerrel, hányással, sápadtsággal jelentkezik.

Jellemző még az is, hogy korcsoportonként, illetve egyénenként eltérő, hogy kinél bukkan fel ez a betegség és kinél nem. Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy a 2-12 év közötti korosztály a legfogékonyabb rá. Fiatal felnőtteknél csökken az előfordulás gyakorisága, 50 év felett pedig kifejezetten ritka.

Speciális eset lehet, amikor a nők terhesek vagy menstruálnak, ilyenkor nagyobb az esély az utazási betegség kialakulására, amelynek előfordulási gyakorisága egyébként is jobban jellemző rájuk, mint a férfiakra.

Mit tegyünk ellene?

Aki tudja magáról, hogy hajlamos az utazási betegségre, az még indulás előtt felkészülhet rá. Buszon, vonaton üljön a menetiránnyal szemben! Előbbinél az is megoldás lehet, ha az illető középre ül, mert ott a legkevésbé rázós az út. Autóban pedig célszerű a sofőr mellett helyet foglalni.

Fontos az is, hogy mit eszünk utazás előtt. Kerüljük ilyenkor a nehéz ételeket, lehetőleg ne igyunk alkoholt és koffeintartalmú italokat sem!

Akinél az előző két óvintézkedés sem válik be, az próbálkozhat gyógyszerekkel is. Ezek általában akkor a leghatékonyabbak, ha indulás előtt 30-60 perccel vesszük be azokat. (A különféle termékek alkalmazási módszerei eltérhetnek, ezért célszerű elolvasni a betegtájékoztatót vagy megkérdezni a gyógyszerészt).

Jet leg – időzónaváltás szindróma

A jet leg azoknál lehet jellemző, akik több órát utaznak repülőgéppel és eközben számos időzónát átlépnek – tudható meg a Webbetegtől. Ilyenkor felborulhat a biológiai óra, amelynek köszönhetően számos problémánk lehet az alvással. Ezek közül néhány tünet a nem megfelelő hosszúságú és pihentető alvási idő, letargia, ingerlékenység, fáradtság stb.

A betegség érdekessége, hogy az emberi szervezet könnyebben alkalmazkodik a kelet-nyugat irányú utazáshoz, mint fordítva, ezért, amikor pl. Amerikába megyünk, akkor sokkal hamarabb képes alkalmazkodni az ottani időhöz, mintha Kínába utaznánk.

Mit tehetünk ellene?

Már az is hasznos, ha tudjuk, hogy létezik ilyen betegség, így gondolatban fel tudunk rá készülni, ezáltal könnyebben alkalmazkodunk. Rendszerint kb. 3 napba telik, mire a szervezet képes felvenni újra a megfelelő ritmust.

Trombózis – a hosszú utak betegsége

Utazáskor sokszor problémát jelent, hogy órákig egyhelyben ülünk és a lábainkat sem tudjuk kellőképpen megmozgatni. Ilyenkor nehezebb a vér áramlása, hiszen a mozgás és az izommunka pumpáló hatása elmarad, amely hajlamosít a trombózis kialakulására. Másrészt a megfelelő mennyiségű folyadék pótlására sem mindig figyelünk ilyenkor, amely szintén hajlamosító tényező lehet.

A trombózis tünetei lehetnek az alsó végtag fájdalmas feszülése és duzzanata. Ha ilyesmit tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz, ugyanis a mélyvénás trombózis esetében tüdőembólia is létrejöhet!

Hogyan előzhető meg a trombózis kialakulása?

Ha több órát utazunk, akkor fontos, hogy óránként álljunk fel és mozgassuk át a testünket. Ha utazás közben, pl. vonaton, repülőn lehetőség van rá, akkor tornáztassuk a lábunkat! Másrészt elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel és nem árt az sem, ha olyan ruházatot viselünk, amely nem szorítja a lábunkat. 

Kép: pixabay.com