Miért beteg a magyar?
Családinet [cikkei] - 2010-08-10
A legbetegebb nemzetek közé tartozik Európában a magyar - állapította meg nemrégiben a WHO. Rajtunk kívül Bulgária és Románia "dicsekedhet" még ilyen eredménnyel, és ez különösen annak fényében elkeserítő, hogy egy, a WEBBeteg.hu megbízásából a Szinapszis Kft. által készített, 1000 fős felmérésből kiderült: honfitársaink hajlamosak a külső körülményekre hárítani egészségük romlását
Az egészségtudatosságra és a saját felelősségünk fontosságára dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője hívta fel a figyelmet.
„A körülmények a felelősek”
Miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben ismét rámutatott a magyar lakosság egészségi állapotának hanyatlására, egy ezer fős felmérésben megpróbálták kideríteni: hogyan indokolják meg mindezt a magyarok. A válaszadók többsége a rossz étkezési szokásokat, a nehéz anyagi helyzetet és a túlhajszoltságot említette az okok közt.
A megkérdezettek 67 százaléka nevezett meg külső, nem befolyásolható okokat, 15 százalék a hárítás legkézenfekvőbb okának a rossz anyagi helyzetet látta. Főként az 56-65 évesek hajlottak a külső körülmények hibáztatására. Szerencsére a 18-25 éves korosztály döntően a káros szenvedélyeket és a mozgáshiányt okolta a helyzetért. Ami viszont egyértelműen kiderült a felmérésből, hogy még mindig tájékozatlanok vagyunk az egészségmegőrzés terén, és az egészségnevelésünk sem nevezhető hatékonynak.
Miért más a hibás?
- "Döbbenetes, milyen erős a magyarokban a hárítás, és mennyivel szívesebben fogjuk meg a könnyebbik végükön a dolgokat." – mondja dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. – "Ezzel együtt különösen figyelemreméltó és szomorú, mennyire nem ismerjük fel a mozgás jelentőségét, amely pedig gyakorlatilag minden egyes szervet, szervrendszert és a már kialakult betegségeket is pozitívan befolyásolja."
A szakértő szerint legkönnyebb a rossz anyagi helyzetre, a túlhajszoltságra, a magas gyógyszerárakra és az ország kedvezőtlen anyagi helyzetére fogni, hogy egyre betegebbek vagyunk. Holott a leggyakoribb halálozási aránnyal rendelkező kórokat, vagyis a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségeket ezen tényezők befolyásolják a legkevésbé. Semmiféle közvetlen összefüggés nem fedezhető fel a rossz anyagi helyzet és a fent említett betegségek közt, sőt, bizonyos rákfajták (például a vastagbélrák) jóval gyakoribbak a gazdagabb országok lakói közt. Sokkal döntőbbek viszont a saját döntésünktől függő szokások, így főként a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a kábítószerek.
A számok nem hazudnak
A WHO egyik korábbi, átfogó tanulmánya szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így például a szívbetegségekét, a strokét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, és a depresszióét. Ezen kívül javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot és megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. A felmérésből bizonyos arányszámok is világosan mutatják az éles összefüggést:
- A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében elmondható, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stoke-ot és a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti.
- A korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú (erősen életmódfüggő) diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. A kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívaknak.
- A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrákra való esélyük, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztataták ellen.
- A mozgás csökkenti a depresszió esélyét is, és segít a stressz elleni küzdelemben. A gyerekeknek jó lehetőség a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig abban segít, hogy jobb viszonyban legyenek a testükkel. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.
Habzsolás és lustaság
Muszáj nyíltan beszélnünk. Az összes, leginkább minket fenyegető betegség civilizációs eredetű. Azaz a gazdag államokat jobban érinti, mint az elmaradottabbakat. A civilizált embernek van pénze csokoládéra, süteményekre, húsra, a szükségesnél több ételre. A civilizált embernek nem kell mozognia a létfenntartásához. – olvasható a http://drbabai.blog.hu-n.
A magyar társadalom előtt tehát hatalmas feladat tornyosul: rá kell jönnünk, hogy az egészségi állapotunkért döntően mi magunk vagyunk a felelősek. Vagyis a teljes értékű, kiegyensúlyozott táplálkozásba és mozgásba fektetett munka és energia térül meg leginkább – az egészségünkben.
www.oxygenmedical.hu
Következő hír
Nyári visszér - S.O.S.
LEGOLVASOTTABB
Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben
Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.
Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését
Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.
Az autizmus több tünetét csökkenti egy kísérleti gyógyszer – egyelőre egerekben
A Stanford kutatói egy eddig háttérben lévő agyterületet azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat az autizmus bizonyos tüneteiben. Az egérkísérletek során egy gyógyszertípus célzott alkalmazásával nemcsak a túlzott idegi aktivitást, hanem a társas és viselkedési eltéréseket is normalizálni lehetett. Bár ezek még nem emberekre vonatkozó eredmények, a felfedezés új, reális terápiás irányt vet fel azoknál, akiknél az autizmus epilepsziával társul.
"Sosem lakik jól." Miért eszik a baba egész este (akkor is, ha tápszeres)? A cluster feeding jelenség
Egész nap kiegyensúlyozott volt a baba, szépen evett 2-3 óránként, de ahogy közeledik az este, hirtelen minden megváltozik. Épp most szoptattad meg, de 20 perc múlva már újra sír, keresi a mellet, nyűgös, és úgy tűnik, semmi más nem nyugtatja meg, csak az evés. Ismerős a helyzet? Üdvözlünk a "cluster feeding" világában!
Szülői oktatási naptár 2026-ra – óvodától az érettségiig
A szülők egész évben fontos oktatási döntések előtt állnak: óvodai és iskolai beiratkozás, középiskolai felvételi, érettségi és felsőoktatási jelentkezés. Az alábbi összefoglalóban egy helyen találod a hivatalos, jogszabályon és Oktatási Hivatalon alapuló határidőke, ovis kortól egészen az érettségiig.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: