Apgar-érték:

A legelső teszt, melyen átesünk a világrajövetel után. A nemzetközileg elfogadott egyszerű, de nagyszerű skála megalkotója, Virginia Apgar után kapta a nevét.
Lényege, hogy a baba állapotát rögzíti, a picúr életjelenségeit megfogható pontokkal értékeli, nem pedig csak az orvos szubjektív benyomásain múlik, hogy milyen állapotúnak írják le őt.
Az Apgar-tesztet a születés után 1 perccel és 5 perccel végzik el. Az általános állapotot hivatott leírni a teszt, melyre a baba maximum 10 pontot kaphat, az alábbiak szerint:

• Bőrszín: rózsaszín (2 pont), sápadt rózsaszín, kékes (1 pont), kék (0 pont)
• Pulzus: 100/perc fölött (2 pont), 100/perc alatt (1 pont), nincs (0 pont)
• Reflexválasz az orrba helyezett katéterre: köhög-tüsszög (2 pont), grimaszol (1 pont), nem reagál (0 pont)
• Izomtónus: aktív mozgás (2 pont), végtagok nyújtása (1 pont), ernyedt izomzat (0 pont)
• Légzés: erős sírás (2 pont), akadozó (1 pont), nincs (0 pont)

Miután az újszülöttet pontozták, a további teendőket eszerint határozzák meg:

• 10/10-es érték a lehető legjobb, a baba kiváló egészségnek örvend
• 8-10 pont között nincs további beavatkozásra szükség
• 5-7 pont között oxigén adása és bőringer alkalmazása indokolt
• 0-4 pont között azonnali intenzív ellátás indokolt

Sok baba javít az értékein, és az egyperces teszten elért eredményeinél sokkal jobban produkál az ötpercesen. 

Méricskélés és vizsgálatok:

Amikor a babát elveszik az anyukájától, alaposan megmérik: a súlyát, a hosszát, a fejecskéje és a mellkasa körfogatát. Ezek arányaiból arra lehet következtetni, milyen fejlettséget ért el a baba az anyaméhben, illetve néhány rendellenesség is kiszűrhető így. A csontrendszert is ellenőrzik, hogy végtagjai és gerinccsigolyái rendben vannak-e. Fontos, hogy testnyílásai (orrjárat, garat, fül, végbél és húgycső) átjárhatók legyenek. A belső szerveket és a kutacsot tapintással ellenőrzik le. A babák szemébe a fertőzések elkerülése végett 1%-os ezüst-acetát oldatot cseppentenek.
 

Reflexek:

Az alapvető újszülöttkori reflexek működése azt mutatja meg, hogy a baba idegrendszere elég fejlett-e. Ezek az alábbiak:

Keresőreflex:
Azonnal láthatja az anyuka is ezt a reakciót, amint a babát a hasára teszik. Ugyanis ha valami a baba arcához ér, a simogató érzés irányába fordul és száját kinyitva keresni kezd. A reflex szerepe, hogy a kicsi mielőbb megtalálja az anyamellet.

Szopóreflex:
Az előzővel kéz a kézben jár, ha ugyanis a simogatás felé fordulva a csecsemő talál valamit - például édesanyja mellét -, azonnal szopni kezdi azt. A reakció akkor is "bekapcsol", ha bármilyen más, méretben passzoló dolog, például anya ujja, vagy a saját kezecskéje kerül a szájába. 

Nyelési reflex:
A szájába kerülő folyadékot, akár már rögtön a szülés után kapott előtejet a kisbaba azonnal lenyeli. Az előbbi két reflexxel együtt így biztosított, hogy a pici azonnal képes legyen táplálkozni, amint világra jött.

Lépőreflex: 
A hóna alatt megtámasztva felemelt csecsemő, ha szilárd talajt érez a talpa alatt, "járni" kezd, lábacskáit úgy mozgatja, mintha sétálna.

Moro-reflex:
Más néven megriadási reflexnek is hívják, ha a babát felemelve hirtelen lejjebb engedjük, olyan érzetet keltve, mintha zuhanna, a kicsi karjait szétveti és ujjacskáit szétfeszíti. Fán élő elődeinktől származó reakció - a megbillenő kismajom életét megmentheti, ha karjait széttárva bele tud kapaszkodni édesanyja testébe.

Fogó reflex:
Ha a csecsemő tenyerét megérintjük, meglepően erélyesen azonnal ráfog az ujjunkra, és olyannyira kapaszkodik, hogy ha jó fogást talál, úgy érezhetjük, hogy a saját súlyát is képes lenne megtartani. Szintén olyan reflex, mely őseinktől származik - a kismajom élete azon múlik, elég erősen kapaszkodik-e édesanyja szőrébe. 

Ezeket a reflexeket a védőnő is ellenőrzi, amikor a kórházból hazatérve először találkozik a kisbabával.

Anyagcsere vizsgálat

Ha a fürdetésből, vizsgálatról a baba úgy kerül vissza a mamához, hogy ragtapasz van a pirinyó sarkán, az jelenti, hogy levették a vért az anyagcsere vizsgálatához. A cukorszint ellenőrzéséhez hasonló módszerrel, egy picit megszúrják a baba lábát és a kiserkenő vércseppet egy speciális papírral itatják fel. A vérminta aztán a laborba kerül, ahol különféle anyagcsere betegségek jeleit keresik. Ezek a betegségek ritkák, ellenben ha nem kezdik meg azonnal a kezelésüket, nagyon veszélyesek lehetnek, ezért hazánkban kötelező a szűrésük. Az eredményt hetekkel később küldik meg a gyermekorvosnak és a védőnőnek, a szülőket csak akkor értesítik külön, ha a teszt pozitív lett valamely betegségre. 

BCG-oltás:

Az első szuri, melynek nyomát sokan magunkon viseljük egy borsónyi heg formájában a felkarunkon. Az oltás a tbc (tüdő-gümőkór) ellen véd, ami rendkívül veszélyes betegség, így az oltási rendben a kötelezők közt szerepel már sok éve Magyarországon. A szúrás helyén apró vörös duzzanat keletkezik, melynek gyógyulása - főként ha begennyesedik, felfakad -  sokáig tart, de további beavatkozást nem igényel. Az apró heg kialakulása jelzi, hogy az oltás "megfogant". 

Hallásvizsgálat:

A legtöbb intézményben elvégzik, ha erre nincs lehetőség, a szülőknek kell jelentkezniük a fül-orr-gégészeten még a baba 6 hetes kora előtt. 

K-vitamin:

A kizárólag anyatejes babák számára pótolni kell ezt a nagyon fontos vitamint, ezért rögtön a kórházban meg szokták kapni az első adagot. Havonta egy ampullát kell adni a szoptatott csecsemőknek, ezt otthon már a védőnő ellenőrzi. 

Minden vizsgálat, beadott vitamin, oltás azt szolgálja, hogy kisbabánk a lehető legjobb eséllyel induljon a betegségek ellen és minél jobban, egészségesebben fejlődjön, ezért nem kell tartanunk tőlük.

Indexkép: Pexels - Wayne Evans