SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Miért fontos a napirend a gyerekek életében?

Hanula Erika [cikkei] - 2017-10-19
Mikor kisbaba érkezik egy családba, az egyik első dolog, amit a védőnők és a szakemberek tanácsolnak, hogy alakítsunk ki napirendet a kisbaba életében. A napirend fontossága nem csökken a gyerek életkorával, azaz totyogós vagy kisgyerekkorban ugyanolyan fontos, sőt, az iskoláskorú gyerekek életében is hangsúlyos szerepet kap.

De miért is ilyen fontos a napirend?

Képzeljük csak el, hogy megérkezik ebbe a világba egy újszülött, semmit nem ért és nem ismer, az egyetlen kapaszkodó pont az életében az édesanyja. Először neki is csak az illatát, a bőre tapintását és a hangját ismeri. Ezek időről időre eltűnnek a közeléből, de újra vissza is térnek hozzá. Ezek a tapasztalások kapaszkodó pontként szolgálnak az életében, hiszen egy idő után megtanulja, hogy csak idő kérdése és a biztos pont megint ott lesz mellette.

Ahogy nő a baba, úgy fedezi fel egyre inkább a világot, de a biztos pontokra akkor is szüksége van. Sőt! Mivel a világ néha ijesztő és fájdalmas a kisgyerek számára (sötétség, horzsolások, elesések, hangos kiabálások, stb.), a biztos pontok azok, aminek a segítségével meg tud nyugodni és vissza tud térni az eredeti állapotához, a világba vetett bizalmához. (Ezt hívja a pszichológia rezilienciának).
A biztos pont továbbra is a szülő lesz, a hozzá fűződő szoros, megingathatatlan és kötődő kapcsolata. Emellett viszont más biztos pontok is segíthetnek a gyereknek. Ilyen a napirend. Ha tudja a kisgyerek, hogy reggel, ébredés után mindig vár rá egy pár perces meghitt összebújás anyával, az biztos pontként szolgál a napjában. Ugyanilyen az esti rituálé: lefekvés előtt megfürdünk, fogat mosunk, mesét olvasunk, esti puszi, a villanyt lekapcsoljuk még egy korty víz és elalvás. Ez a mi családunk menetrendje, nyilván másnál más lesz, de nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy a gyerek tudja, mi következik az egyes lépések után, ezért a világot kiszámíthatónak tapasztalja meg.

Ha volt valaha olyan iskolai tanárotok, akinek a viselkedése kiszámíthatatlan volt (attól függött a hangulata, épp aznap milyen lábbal kelt fel), akkor tudjátok, hogy ez a lehető legrosszabb. Nem baj, ha valaki szigorú, ha közben következetes is. Ugyanez igaz a családi viszonyokra is: a biztos pontok a kiszámíthatóságot jelentik a gyerek életében.

A Maslow-i piramis alján, a fizikai szükségletek kielégítése után a biztonság következik. Aki nem érzi magát biztonságban, annak nehezére esik majd a többi szintet elérnie: a szeretet és hovatartozás, az elismerés és megbecsülés, a kognitív, majd az esztétikai szükségletek és végül az önmegvalósítás szintjét.

A pici gyerekkorban bevezetett napirend kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a gyerekek számára.

Minden egyes nap, amikor ezek a napirendi pontok megvalósulnak, egy apró követ teszel a gyereked képzeletbeli piramisába.

De éppen azért, mert a sok kicsi sokra megy, nem kell kétségbe esned akkor sem, ha néha felborul a napirend. Egy-egy hiányzó kavicstól még nem fog összedőlni az egész építmény.

Bár fontos a napirend, nem kell nagyon szigorúnak és merevnek lenned! Nem létfontosságú, hogy minden nap 8.30-kor kerüljön ágyba a gyerek, lehet, hogy fél órát ide-oda csúszik a fektetés. Bármi közbejöhet. Nagy dolgokra sem kell gondolni, amikor a napirend sarokpontjairól beszélünk. Lehet ez egy délutáni ölelés vagy puszi, mikor hazaér a gyerek az iskolából. Vacsora után egy römi parti (szintén saját példa). Vasárnap délután kimenni a Duna partra. Ha mesét olvasunk, ugyanabban az ágyban összekuckózni. Vagy épp szívecskét rajzolni a gyerek arcára elalvás előtt. Bármilyen apróság is sokat számít!

Ezek a közös, titkos kis gesztusok, amit csak a család ismer borzasztó erős kötelékként fog megmaradni a szülő és gyereke között, és ha majd kirepül a gyerek a családi fészekből, ezek a pillanatok adják majd meg a biztos talajt ahhoz, hogy megállja a helyét a nagyvilágban.

Fotó: Valentina Yachichurova / flickr

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja