Kedden délelőtt tartották a Fővárosi Állat- és Növénykert szezonnyitó sajtóeseményét, amelyen az intézmény vezetője, dr. Sós Endre főállatorvos, természetvédelmi és állategészségügyi igazgató mutatta be, mi mindennel várja a nagyközönséget az Állatkert az idei szezonban. Az igazgató azzal kezdte, hogy bár az egybeesés véletlen, de csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt vette át az Állatkert irányítását.

A sajtóesemény elején dr. Sós Endre röviden visszatekintett a tavalyi év eredményeire is. Például arra, hogy emberfeletti munkával sikerült megmenteni Samu, a kiselefánt életét, de emlékeztetett az elmúlt év további fontos szakmai eredményeire: a Vízparti Élet Háza, az Őstenger bemutatóhely, valamint jácintkék arák röpdéjének korszerűsítésére, a vadonban már kihalt mhorr gazellák újabb sikeres szaporítására, vagy éppen a vadállatmentő munka során megmentett, segítségre szoruló állatok nagy számára.

Sós doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban összesen több mint 1,1 millió fő volt kíváncsi az Állatkert látnivalóira és programjaira. Ezzel továbbra is a Budapesti Állatkert az ország leglátogatottabb belépőjegyes kulturális attrakciója. Ráadásul a látogatószám tovább növekedett, hiszen tavaly 7,4 %-kal haladta meg a 2022-es számot. Az igazgató kifejtette, mindez különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy a legtöbb hazai állatkert 2023-ban a látogatók számának csökkenését volt kénytelen elkönyvelni.

Elutazó és érkező állatok

A tavaszi időszakban több fontos állatszállításra is sor került, illetve az elkövetkező hetekben továbbiak is várhatók. Ezek a szállítások részben állatok elutazásával, részben új állategyedek érkezésével járnak, és részei az állatkertek közötti szoros nemzetközi szakmai együttműködésnek. 

Az egyik legjelentősebb változás Lloyd, a jegesmedve elutazása, amelyre április végén kerül majd sor. Helyére a közeljövőben barnamedvék érkeznek, amely faj az elmúlt években hiányzott az Állatkertből. Barnamedve tehát ismét lesz, ám a jegesmedve tartását szüneteltetni fogja az Állatkert. Ennek oka, hogy a jelenlegi kifutó már nem felel meg mindenben az elvárásoknak, azonban barnamedvék gond nélkül tarthatók benne.

A közelmúltban elutazott állatok között van Igor, a hím rozsomák, aki helyett egy másik hímet várnak a nőstény állat, Tuija mellé. A zsiráfoknál Sauda, a Budapesten született fiatal állat ért el abba a korba, hogy ideje volt elhagynia a „szülői házat”: múlt hét óta már a lengyelországi Gdañsk állatkertjének lakója. A tervek szerint a közeljövőben egy új zsiráfbika érkezik majd a meglévő nőstények mellé. Ezekre az állatszállításokra természetesen a szóban forgó fajok további szaporítása érdekében, az európai állatkerti tenyészprogram keretében kerül sor.

Még a tél folyamán hat tarvarjú is elutazott az Állatkertből. Persze ezt a veszélyeztetett madárfajt így sem kell nélkülöznie a közönségnek, hiszen a városligeti intézményben egy rendszeresen szaporodó, jelenleg is harminckét madárból álló tarvarjú kolónia él. Viszont a hat egyed közül három nem egyszerűen egy másik állatkertbe került, hanem Andalúziába, Dél-Spanyolországba, ahol egy tarvarjú visszatelepítés részesei lettek.

A már megérkezett új állatok közül alighanem a nőstény szibériai tigris örvend a legnagyobb népszerűségnek. Az Állatkert most arra készül, hogy Agnes mellé az elkövetkező hetekben egy hím állatot is beszerez. A cél természetesen az, hogy az új tenyészpárnak idővel utódai is születhessenek.

A matakó kölyöktől a takinborjakig

Már most is nagyon sok kisállatot láthat, aki ellátogat az Állatkertbe. Az év első napján jelentették be a még decemberben világra jött matakó, azaz háromöves tatu születését. Az elmúlt hetekben a párosujjú patások közé tartozó, ritka aranyszőrű takinoknál volt kettős gyermekáldás, hiszen mindkét nőstény, Manka és Panka is világra hozott egy-egy borjút. Ezt a Himalájától keletre eső hegyvidékeken őshonos állatfajt most először sikerült eredményesen szaporítani Budapesten.

A legutóbbi napokban további kisállatok is születtek az Állatkertben, elsősorban a Majorságban látható gyimesi racka juhoknál, illetve az állatsimogatóban lakó törpekecskéknél és kameruni juhoknál. Az Állatkert fontosnak tartja a háziállatok, gazdasági haszonállatok bemutatását is, hiszen a ma már nagyrészt városlakó emberek számára szinte már egzotikusnak számítanak.

Megújuló bemutatóhelyek

Folyamatosan zajlanak kisebb-nagyobb korszerűsítések. A közelmúltban például az óriásvidráknak otthont adó épületet hozták rendbe, amelyben maguk az állatok is újra láthatók. A Dél-Amerikában honos, veszélyeztetett óriásvidrákkal már több mint 9 éve foglalkoznak a Budapesti Állatkertben, 2020 óta pedig rendszeresen szaporodnak is. A legifjabb, Dakota nevű kölyök szeptemberben született, de csak a közelmúltban, a felújított létesítmény újbóli megnyitásakor mutatkozott be a nagyközönségnek.

A dzsungel könyvében „dekkáni dól” néven szereplő ázsiai vadkutyák kifutójának megnagyobbítása a napokban fejeződött be. A kifutó területének bővítésére annál inkább szükség volt, mert Budapesten a vadkutyák is igen jól szaporodnak, és így jelenleg is egy nagyobb létszámú, 18 egyedből álló falkát láthat a közönség. A vadkutyák sikeres szaporításának is van természetvédelmi jelentősége, hiszen ez a faj is ritkulóban van a természetben.

Nemcsak az állatok, hanem a növények bemutatása terén is újdonságokra számíthat a közönség az idei évben. Egy új, pozsgás növényeket bemutató üvegház, illetve a Japánkert dombjának oldalán egy teraszos teaültetvény kialakításán jelenleg is dolgoznak az Állatkert kertészei.

A nagyközönséget kiszolgáló létesítményeket is fejleszti az Állatkert: a napokban nyílt meg újra a Zoo Shop, vagyis a kert ajándékboltja, megújult külsővel és berendezéssel.

Húsvét, Föld napja, nyári programok

Rengeteg programmal készül az Állatkert a nagypéntektől húsvét hétfőig tartó hosszú hétvégére: naponta 9 látványetetéssel és állatbemutatóval, valamint kézműveskedéssel és tojásvadászattal várják a családokat. Lesznek programok a Margitszigeti Kisállatkertben is, ahol szintén lesz kreatív kézműveskedés és állatbemutató is.
Tavasszal többek között lesz még

• Tavaszi lampionvarázs (március 18-tól április 21-ig);
• Föld Fesztivál (április 19-túl 21-ig);
• Állatkerti nevelőszülők napja (május 12.).

Nyáron ismét lesz Zoo Tábor, illetve a hátrányos helyzetű családok számára meghirdetett VakációZoo tábor is. A nagyközönséget minden nap, állatbemutatók, látványetetések, állattréningek, illetve a „TapiZoo” program részeként kézbe vehető állati „alkatrészek” várják. Augusztusban külön rendezvénnyel ünneplik meg az Állatkert születésnapját, szeptemberben megtartják a Kutatók Éjszakáját és az Állatvédelmi témahetet, de még októberben, novemberben és télen is lesznek programok, egészen Mikulásig.

Ha a szertárban nincs elefánt…

Az igazgató külön kiemelte az Állatkertben zajló oktató, ismeretterjesztő, szemléletformáló munka jelentőségét. Az intézmény zoopedagógusai már készülnek az április 22-től 26-ig tartó Fenntarthatósági témahétre, illetve a május 21-től 24-ig tartó Biodiverzitás témahétre. Ez utóbbinak kiemelt témája Vietnam élővilága lesz, kapcsolódva az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége „VietnAmazing” kampányához.

Az év során két nyílt napot is tartanak a pedagógusoknak, hogy bemutassák az Állatkertben igénybe vehető pedagógiai szolgáltatásokat, köztük a tanulmányi csoportok számára összeállított tematikus vezetéseket is. A legközelebbi pedagógus nyílt napra április 27-én kerül sor.

„Nagyüzem” a vadállatmentésben

Az Állatkert természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés: Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állafajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. 2023-ban 130 faj 2.368 egyede kapott második esélyt a kert vadállatmentő központjában, és a szakemberek idén is több ezer mentett állatra számítanak.

A közelmúltban már elkezdődött a vadállatmentő központban telelő, de a tél végével szabadon engedhető állatok, például sünök elengedése. Az elkövetkező időszakban pedig segítségre szoruló madárfiókákra lehet majd nagyobb számban számítani.

Tevék és bivalyok a Biodóm kifutóiban

A Fővárosi Állat- és Növénykertnek határozott törekvése, hogy a Biodóm területét a beruházás szüneteltetésének ideje alatt is hasznosítsa különféle, az intézmény hivatásával és szellemiségével összeegyeztethető, a speciális építményben műszakilag is megvalósítható események befogadásával.

Múlt év novemberében a Biodóm aulája, látogatóközpontja volt a helyszíne a Fővárosi Önkormányzat által szervezett Első Budapest Állásbörzének. Decembertől februárig a Sárkány Éve Lampion Fesztivál volt látható a Biodómot övező szabadtéri helyszíneken, illetve a Biodóm belső terének egy kis részében. Február második hétvégéjén a Vadak ura című családi musical 4 előadását láthatta a közönség a Biodóm aulájában, március 1-től 17-ig pedig a Fénydóm című fényművészeti kiállítás vonzott több tízezer látogatót a Biodómba.

Április 12-én és 13-án ismét Budapest Állásbörzét tartanak a Biodóm aulájában, és az Állatkert munkatársai további programokon is gondolkodnak. A legfontosabb azonban, hogy a Biodómhoz tartozó szabadtéri kifutókban a tervek szerint már az idén is láthat állatokat a közönség. Egyelőre csak ideiglenes jelleggel, és nem is azokat az állatfajokat, amelyeket majd hosszú távon szeretnének itt bemutatni. A tervek szerint hamarosan a már most is meglévő kétpúpú tevék kapnánk új szállítás a Biodóm egyik kifutójában, illetve több évtized után ismét láthatna a közönség házi bivalyt és magyar szürkemarhát is.

Sokat segít az 1 %

Az Állatkert idén is számít azokra, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékát az intézménynek, vagy valamelyik alapítványának ajánlják fel. A támogatásokból maga az Állatkert a Margitszigeti Kisállatkert állattartó létesítményeit korszerűsíti, az Állatkerti Alapítvány a látogatói élményt bővítő fejlesztésekre használja fel az egy százalékokat, az ugyancsak az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány pedig a vadállatmentő munka költségeit fedezné a támogatásként kapott összegből.

Nyitókép: Facebook / Fővárosi Állat- és Növénykert