SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

A Budapesti Állatkertben mentik a legtöbb madarat

Családinet [cikkei] - 2024-01-15
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta folyik vadállatmentő munka: csak az elmúlt tíz évben több mint húszezer emberi segítségre szoruló, védett vagy fokozottan védett állat kapott második esélyt a városligeti intézmény vadállatmentő központjában. Tavaly 2368 mentett állatról gondoskodtak, ami minden idők harmadik legmagasabb éves adata, különlegesség azonban, hogy ezek a mentett állatok 130 különböző fajt képviseltek, vagyis a bekerült állatok sokfélesége minden korábbi évet meghaladó volt.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a napokban összesítették a vadállatmentés tavalyi számait. Eszerint 2023-ban összesen 130 faj 2368 egyede kapott második esélyt a városligeti intézmény vadállatmentő központjában. A mentett állatok több mint fele, 93 faj 1185 egyede madár volt. Az emlősöket 23 faj 965 egyede, a hüllőket és kétéltűeket pedig 14 faj 218 egyede képviselte.

A madarak közül a leggyakrabban bekerülő faj a széncinege volt, 197 egyeddel, de sok fekete rigó (147 egyed), házi rozsdafarkú (73 egyed), nagy fakopáncs (58 egyed), molnárfecske (49 egyed), sarlós fecske (44 egyed) és füsti fecske (40 egyed) is akadt a segítségre szoruló állatok között. A ragadozó madarak közül a vörös vércsék kerültek be legnagyobb számban (35 egyed), ám több egerészölyvvel (20 egyed) és karvallyal (15 egyed), sőt néhány kabasólyommal (3 egyed), rétisassal (3 egyed) és parlagi sassal (2 egyed) is dolguk akadt a vadállatmentő központ munkatársainak. Segítséget kapott 41 bagoly is, köztük 14 kuvik, 13 erdei fülesbagoly, 8 füleskuvik, 3 macskabagoly, 2 gyöngybagoly és 1 réti fülesbagoly. Fehér gólyából 28 egyedet mentettek.

A mentett emlősök legnagyobb része a múlt évben is sün volt: összesen 523 tüskéshátúról gondoskodtak. Segítséget kapott még 403 mentett denevér is 17 különböző fajból, valamint 25 vörös mókus, 11 nagy pele is.

A Budapesti Állatkert szakemberei a korábbi években is összesítették a vadállatmentés éves adatait. Ebből az látszik, hogy az 1980-as években, illetve az 1990-es évek első felében évente néhány tucat mentett állat került be az Állatkertbe. Az 1990-es évek második felében számuk egy-egy évben a százat is meghaladta, majd a 2000-es évek első felében évi háromszáz és ötszáz, ugyanazon évtized második felében pedig már jellemzően ötszáz és ezer közötti számú mentett állatot regisztráltak.

2010-ben haladta meg először a mentett állatok száma az ezret (1082 egyeddel), az azóta eltelt tizenhárom esztendőben pedig a vadállatmentés számai a következőképpen alakultak:

  • 2011 – 106 faj 1548 egyede;
  • 2012 – 108 faj 1780 egyede;
  • 2013 – 105 faj 1246 egyede;
  • 2014 – 114 faj 1617 egyede
  • 2015 – 109 faj 1583 egyede;
  • 2016 – 108 faj 2024 egyede;
  • 2017 – 103 faj 1524 egyede;
  • 2018 – 108 faj 1807 egyede;
  • 2019 – 106 faj 2201 egyede;
  • 2020 – 104 faj 1988 egyede;
  • 2021 – 120 faj 2624 egyede;
  • 2022 – 109 faj 2432 egyede;
  • 2023 – 130 faj 2368 egyede.

Mindez azt jelenti, hogy csak az elmúlt tíz évben húszezernél is több mentett állaton segítettek a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei. Elmondható az is, hogy a legtöbb madarat, illetve legtöbb mentett állatot Magyarországon a Budapesti Állatkertben mentik, természetesen a partnerszervezetekkel szorosan együttműködve.

Jóllehet nem a 2023-as esztendőben volt a legmagasabb a mentett állatok éves száma (2021-ben és 2022-ben valamivel több volt), de a múlt év mégis kiemelkedő abból a szempontból, hogy a mentett állatok fajszáma most volt a legmagasabb, vagyis minden korábbi évnél több féle, több különböző fajhoz tartozó állatnak tudtak segíteni a városligeti intézmény elkötelezett munkatársai.

*    *    *

A vadállatmentés a Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe. Magyarországon élő, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeivel foglalkoznak, akik valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Vannak közöttük például törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, elárvult kismókusok, telelésben megzavart denevérek, más hasonló állatok. A cél, hogy a sérült állatokat meggyógyítsák, a legyengülteket felerősítsék, az elárvultakat pedig felneveljék, hogy a sikeres rehabilitáció végén újra elengedhessék őket erre alkalmas természetes élőhelyeken.

A segítségre szoruló állatok többféle úton kerülnek be az Állatkert vadállatmentő központjába. Egy részüket jószándékú magánemberek hozzák be, más részük partnerszervezetektől, például a nemzeti parkoktól, vagy az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével jut el az Állatkertbe. A sikeresen rehabilitált állatok szabadon engedésére is a nemzeti parkokkal, természetvédelmi szervekkel, az MME-vel, vagy éppen a Somogy Természetvédelmi Szervezettel együttműködésben kerül sor.

mentett vörös vércse elengedése

Az 1866-ban megnyílt Állatkertben már több mint száz évvel ezelőtt is előfordult, hogy egy-egy segítségre szoruló, a természetből bekerült állatról gondoskodtak. A mai értelemben vett vadállatmentés, ezen belül is elsősorban a madármentés kezdetei azonban az 1980-as évekre vezethetők vissza, amikor a Madárház akkori főápolója, Becsei Anna felvállalta ezt a tevékenységet. Ahogy nőtt a bekerülő mentett állatok száma, az Állatkert egy vadállatmentő csapatot, illetve külön mentőközpontot hozott létre a vadállatmentő tevékenység ellátására, a költségek fedezésére pedig életre hívták a Magyar Madármentők Alapítványt. A jelenleg is működő vadállatmentő központ mai formájában 2018-ban nyílt meg, olyan létesítményként, ahová a nagyközönség is bemehet, és a látogatók maguk is láthatják a vadállatmentés folyamatát.

Fotók: Bagosi Zoltán

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Szőlő utcai ügy - Bangó Sándor közösségi oldalán megnevezték "Zsolti bácsit", a Fidesz-KDNP büntetőjogi lépeseket tesz

Bangó Sándornak, a Szőlő utcai nevelőintézet egykori lakójának TikTok-oldalán kedden hajnalban megjelent egy bejegyzés, amelyben megnevezik, hogy ki "volt az a bizonyos nevezetű Zsolti bácsi". A Fidesz-KDNP kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében rágalomnak nevezte az állítást, és jelezték, megteszik a szükséges büntetőjogi lépéseket.

Öt- és tízéves gyermek vezetett külön jetskit - súlyos fejsérülés lett a vége

A nyári kikapcsolódás pillanatok alatt tragédiába fordulhat - ezt bizonyítja az a dunaharaszti jetskibaleset is, amelyben egy ötéves kisfiú súlyos koponyasérülést szenvedett, miután összeütközött tízéves testvérével. Az ügyben a rendőrség is vizsgálódik, mert a két gyerek önállóan vezette a vízi járműveket, ami a hatályos szabályok szerint nem megengedett.

Mennyi idő alatt esik teherbe egy átlagos pár? A számok, amik megnyugtatnak

A harmadik negatív teszt után jön a gondolat, hogy talán velünk van a baj. A hatodik után már biztosak vagytok benne. A valódi számok viszont sokkal megnyugtatóbbak, mint amit a fejünkben kiszámolunk.

Áramszünet esetén ezt tedd a hűtőben lévő ételekkel - ennyi ideig maradnak biztonságosak

Egy hosszabb áramszünet után sokan bizonytalanok: vajon még elfogyasztható a hűtőben lévő étel, vagy inkább ki kell dobni? A szakemberek szerint nem érdemes kockáztatni, hiszen bizonyos élelmiszereknél már néhány óra alatt elszaporodhatnak a veszélyes baktériumok. Mutatjuk, mire figyelj, ha elmegy az áram.

Tudnivalók a dackorszakról, avagy mit tegyél, ha a kétéves gyereked mindenre nemet mond?

Reggel háború a cipőhúzás miatt, délután hisztiroham a bölcsőde előtt, este sírás, mert rossz színű a pohár. Ismerős? A dackorszak minden szülőt próbára tesz, pedig valójában az egyik legfontosabb fejlődési mérföldkő zajlik ilyenkor a gyermekedben. Mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan élheted túl úgy, hogy közben a kapcsolatotok csak erősödik.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja