SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Új állatok a Biodóm szabadtéri kifutóiban

Családinet [cikkei] - 2024-08-23
Benépesültek a Biodóm kültéri kifutói a Budapesti Állatkertben. Az intézmény ugyanis fontosnak tartotta, hogy amíg a beruházás szünetel, addig is használják az új létesítményt állatok bemutatására. Hosszú szünet után ismét vannak szürkemarhák és bivalyok, a sörényes juhokat és a tevéket pedig tágasabb helyen láthatják a látogatók.
Új állatok a Biodóm szabadtéri kifutóiban

Mától egy új bemutató zónával bővült a Fővárosi Állat- és Növénykert közönség által is látogatható területe, és ezzel a bemutatott állatok köre is gyarapodott. Megnyitották ugyanis a látogatók előtt a Biodóm szabadtéri kifutóinak egy részét. Az újonnan megnyílt zóna nagyjából egy hektár kiterjedésű, amelynek felét az állatkifutók területe teszi ki, a másik felét pedig a látogatói sétányok, illetve az újonnan létrejött, részben már be is ültetett zöldfelületek foglalják el.

Az Állatkert vezetése tavasszal jelentette be, hogy még az idén szeretnék legalább ideiglenesen benépesíteni a Biodómhoz tartozó kültéri kifutókat. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok, látnivalók, élmények várják a látogatókat.

Persze a Biodóm egészéhez hasonlóan ezek a kifutók sincsenek még teljesen készen, noha jelenleg is igen előrehaladott műszaki készültségben állnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredetileg ide szánt állatokat – elefántokat, orrszarvúakat, törpecsimpánzokat és társaikat – most még nem lehetne bennük elhelyezni. Azonban saját erőből így is megoldható volt, hogy a kifutókat alkalmassá tegyék néhány más, szintén érdekes állat számára. Mindez összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével, hogy a területet a befejezésig is értelmes, az Állatkert küldetésével összeegyeztethető célokra lehessen használni.

A mai naptól látogatható, újonnan megnyílt bemutató zóna legnagyobb újdonságai a magyar szürkemarhák és a bivalyok. Az Állatkert története során ugyan nem először mutatnak be ilyen állatokat, de az elmúlt években nélkülözni kellett őket a városligeti intézmény közönségének. Szürkemarhák például utoljára 26 éve voltak a Budapesti Állatkertben, karámjuk akkor a mai játszótér helyén volt.

A magyar szürkemarhákat a legtöbben úgy ismerik, mint a magyarság ősi szarvasmarha fajtáját, amely a honfoglalókkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe. Még a Feszty-körképre is szürkemarhákat festettek. A régészeti leletek alapján azonban tudjuk, hogy még az Árpád-kor nagy részében is viszonylag kis termetű, rövidszarvú marhák voltak jellemzőek Magyarországon. A szürkemarhákra utaló nyomok csak a tatárjárást követő időkben jelennek meg a régészeti állatcsont anyagban. Valószínű, hogy a magyar szürke helyben alakult ki. Később Európa-szerte híressé vált a fajta, amelyet a magyar pusztáról lábon hajtottak Nyugat-Európa, elsősorban a német területek állatvásárjaira. A szürkemarhák hatása történelemformálónak mondható, hiszen számos nagynevű, a magyar történelemben fontos szerepet játszó família, így a Batthyány, a Bethlen, a Nádasdy vagy a Thököly családok is a tőzsérkedés, vagyis a marhakereskedelem bevételei nyomán emelkedtek fel és erősödtek meg. A marhákat nyugatra hajtó, felfegyverzett marhahajcsárok, a hajdúk is fontos szereplői a magyar történelemnek.

A szürkemarhák tartása egykor általános volt a Kárpát-medencében, ám később egyre inkább más marhafajtákat kezdtek előnyben részesíteni a hazai állattenyésztésben. A második világháborút követő évtizedekben a szürkemarhák csaknem teljesen eltűntek, s néhány elkötelezett szakembernek köszönhető, hogy végül megmenekültek a kihalástól. A megmentők között volt az Állatkert egykori igazgatója, Anghi Csaba is.

Szürkemarha

A Hortobágyról az Állatkertbe érkezett szürkemarhák beszoktatásának egyik érdekessége volt, hogy kifutójuk egyik oldalán egy nagy betekintő ablakfelület található, amely az állatok felől nézve tükörként működik. Mivel a szürkemarhák ilyesmivel korábban soha nem találkoztak, az első napokban többször is hosszú perceken át csodálkozva meredtek saját tükörképükre.

A bivaly, mint háziállat eredetileg Ázsiából való, ahol 4-5 ezer évvel ezelőtt háziasították, s onnan jóval később került be Európába. A Kárpát-medencében először a hunok, illetve az avarok tarthattak bivalyt. Vitatott, hogy a magyarság mióta ismeri ezeket az állatokat, mert ugyan Árpád-kori forrásokból is ismerünk valószínűleg bivalyok tartására vonatkozó utalásokat, nagyobb számban inkább a török hódoltság korában terjedhettek el. A mezőgazdaság gépesítésével azonban egykori jelentőségüket szinte teljesen elvesztették.

bivalyok

A bivalyok és a szürkemarhák mellett a Biodóm kifutóiban sörényes juhok, illetve kétpúpú tevék is helyet kaptak. Ezeket az állatokat ugyan eddig is láthatta a közönség, de most nagyobb, tágasabb férőhelyre költöztek.

Az újonnan megnyílt zónában bizonyos tereprendezési, kertészeti munkálatok még folyamatban vannak, de mivel az állatok már birtokba vették a kifutókat, az Állatkert úgy döntött, hogy még a nyár vége előtt megnyitja a területet a látogatók előtt. Dr. Sós Endre, az intézmény vezetője a megnyitón úgy fogalmazott, hogy a terület megnyitása „kis lépés a Biodómnak, de nagy lépés az Állatkertnek”.

A kifutók ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az Állatkert a beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a Sárkány Éve Lampion Fesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm fényművészeti tárlat helyszíne is a Biodóm volt. Mindezek mellett tartottak már a létesítményben családi musical előadást, a Fővárosi Önkormányzat által szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken hatvanezernél is több látogató vett részt összesen.

fotó: Bagosi Zoltán

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Emberölés bűntette miatt keres a rendőrség egy 16 éves lányt

Emberölés bűntette miatt keres a rendőrség egy 16 éves lányt

A fiatal lány egy 2022-ben elkövetett bűntettben lehet érintett.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Videót készített arról, hogy vajon mi történik a halál után, majd pár óra múlva elhunyt a fiatal influenszer

Videót készített arról, hogy vajon mi történik a halál után, majd pár óra múlva elhunyt a fiatal influenszer

Egy ittas sofőr okozta balesetben hunyt el Mari Angel, egy fiatal youtuber. Pár órával a tragédia előtt azzal a kérdéssel is foglalkozott utolsó videójában, hogy vajon mi történik a halál után.
Ne csak a bajszodra, a prosztatádra is figyelj! Hogyan segíti a mesterséges intelligencia a prosztatarák-szűrést?

Ne csak a bajszodra, a prosztatádra is figyelj! Hogyan segíti a mesterséges intelligencia a prosztatarák-szűrést?

Világszerte 1,3 millió, Európában 450.000, Magyarországon pedig 4000 férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal évente, amelyből közel 1500-an vesztik életüket a betegség következtében hazánkban. A fejlődő diagnosztika és a növekvő felismerésszám ellenére a prosztatarák az ötödik leggyakoribb rákhalálok világszerte. A rosszindulatú daganat korai felismerése kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez, amelynek egyik legkorszerűbb eszköze a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, gáton keresztüli fúziós biopszia. Az eljárás az MR- és ultrahangképek 3D-s összevetítéssel tűpontos mintavételt biztosít a prosztata szöveteiből. A férfiegészség hónap alkalmából dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont privát urológiai osztályának vezető főorvosa és a Nemzetközi MRT- és Mesterséges Intelligencia Vezérelt Diagnosztikai Központ vezetője ismerteti a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat, tévhiteket, valamint a fúziós prosztatamintavétel előnyeit.
Túlsúlyunk árát veséink fizethetik meg - Az elhízás hamarabb vezethet veseelégtelenséghez, mint gondolnánk

Túlsúlyunk árát veséink fizethetik meg - Az elhízás hamarabb vezethet veseelégtelenséghez, mint gondolnánk

A krónikus vesebetegség és az elhízás világszerte jelentős közegészségügyi problémának számítanak, amelyek egyenként is egyre több embert érintenek, és szoros kapcsolatban állnak egymással. Az elhízás nemcsak a vesebetegség kialakulásának egyik fő oka, hanem a betegség lefolyását is súlyosbítja, és bonyolultabbá teszi annak kezelését. Alábbi összeállításunkban a vesebetegség és az elhízás összefüggéseit, valamint megelőzési és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk.

A szerkesztő ajánlja