Mit tud nyújtani ez az újabb könyv a meglévőkhöz képest? Vajon mitől lesz más, mint a már létező kiadványok és mozgásfejlesztési lehetőségek közel végtelen sora?

Sok hasonló kiadvány között nem található, olyan, amely 0–12 éves kor közötti életkorra vonatkozóan, azt mozgásfejlődési szempontból a legfontosabb időszakokra lebontva, szakmai háttérrel alátámasztva, és közben a feladatok otthoni, gyakorlati megvalósításra koncentrálva, olvasmányosan, közérthetően és játékosan mutatja meg, mit és hogyan (illetve mit és hogyan nem) érdemes a szülőknek figyelnie. Az adott korra jellemző természetes fejlődési lépések ismertetése mellett felsorolja a figyelmeztető jeleket is, tanácsokat ad, és konkrét segítséget nyújt abban, hogyan válhat a mozgásfejlesztés az otthoni mindennapok gyakorlatává. Kitér az ajánlott sportokra, az iskolaérettség feltételeire, az otthon végzendő feladatok eredményességi kritériumaira, és felsorolja nemcsak a különböző mozgásterápiákat, hanem az otthoni gyakorláshoz használható eszközöket is. Emellett QR-kóddal elérhető videókat is tartalmaz, mellékletében pedig mondókákat és motivációs meséket. Mindezt színes fotókkal, gyermekrajzokkal és vicces szörnyfigurákkal díszítve, hogy még a gyermekeknek is kedve legyen kézbe venni.

A könyv ezzel a felhívással kezdődik: „A felnőtt úgy észlel, ahogy gondolkodik, míg a gyermek úgy gondolkodik, ahogy észlel! Az ennek megfelelő érzékszervi feldolgozás a viselkedés és a tanulás alapja.” A szerzők több mint tíz éve foglalkoznak mozgásfejlesztéssel, és mindhárman vallják, hogy a mozgás (és a zene) „ablakot nyit a világra”, hiszen az számos olyan tapasztalás és élmény forrása, amely elengedhetetlen az idegrendszer fejlődéséhez és további megfelelő működéséhez.

A szakemberek által kiszűrt fejlődésbeli elmaradások, illetve a mozgásszegény életmód később jelentkező problémái (elhízás, gerinctartási problémák) nagy része kiküszöbölhető lett volna, ha a szülők tudatosabban odafigyeltek volna gyermekeik mozgásfejlődésére és -fejlesztésére. „Társadalmi-generációs jelenségről, illetve civilizációs betegségről van szó, hiszen az elkényelmesedő életmódváltozással sajnos a gyermekek is kevesebb időt töltenek a szabadban, kevesebben helyezik előtérbe a mozgásos szabadidős tevékenységeket. Ugyanakkor az ellátórendszer is folyamatosan fejlődik, komplexebben vizsgáljuk gyermekek pszichomotors fejlődését és azt, hogy a mozgásfejlődésben megjelenő eltérések milyen problémákat, képesség-, részképességzavarokat okozhatnak a későbbiek során  – ezért is növekszik ezeknek a gyerekeknek a száma. Akkor igazán hatékony a mozgásfejlesztés, ha be tud épülni a család heti rendjébe. Legalább heti 3-4 alkalommal 30–60 perc aktív gyakorlásra rá tudjuk venni a gyermekünket”– írja a kiadvány.

Ehhez viszont szükséges a gyermek motiválása, hiszen ezek a feladatok sokszor fárasztóak, esetleg még nehezek is a gyermek számára, tehát borítékolható az ellenállás. A szerzők hangsúlyozzák: otthon is nagyon fontos, hogy az elvégzendő gyakorlatokat a gyermekek ne kötelező feladatként éljék meg, hanem játékként. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a szülő be tudjon kerülni gyermeke varázslatos világába, és képzeletbeli történetekkel kísérje a mozgásos feladatot. Ebben segítenek a könyv végi mellékletben található mondókák és motivációs mesék. Emellett fontos még a gyors jutalmazás is, ezért került bele a könyvbe egy jutalomtábla is.

A különböző mozgásformák felsorolása mellett a könyv külön megemlíti a relaxációt, a lazítást. Az erről szóló fejezet így kezdődik: „érdemes időben, már óvodás korban elkezdeni megismertetni a gyermekeket a relaxációval”. Jó lenne, ha minél többen tudatosítanák, hogy a torna, a mozgás része a bemelegítés és a nyújtás is, mindegyik elengedhetetlenül fontos az izmok és az idegrendszer számára is.

Ajánlott korosztály: 0-12 év

https://mora.hu/konyv/mocorgo-hogyan-segitsuk-gyermekunk-pszichomotoros-fejlodeset-jatekosan/