SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

A legfontosabb a beteggel való kapcsolat kiépítése

Családinet [cikkei] - 2014-05-14
A múlt héten megrendezett Markusovszky-emlékülés kapcsán Dr. Balázs Csaba professzorral beszélgettünk. A Markusovszky Lajos Alapítvány Kuratóriuma és az Orvosi Hetilap Szerkesztőbizottsága, a professzor több évtizedes munkáját a "Markusovszky Lajos-emlékérem" kitüntetéssel ismerte el.

A Markusovszky-emlékérem egy életműdíj, amivel a kitüntetett kutató, gyógyító és oktató munkáját ismerik el. Mit jelent az Ön számára az ilyen formájú megbecsülés?

Kellő alázattal kell fogadni minden ilyen elismerést. Az embernek ez jól esik, de a legjobb érzés mégis az, amikor arra gondol vissza, hogy talán tudott is segíteni valamit. Az elmúlt néhány évtized alatt megtanultam, hogy az igazi klinikai tudomány a tudományos problémákat nem a légből kapja, hanem a betegektől szerzi, a betegágytól indul el. Utána, ha kell különböző kísérleteket elvégez, de visszajut magához a beteghez és olyan diagnosztikus, vagy terápiás módszereket fejleszt ki, amelyekkel a betegnek segíteni tud, és nem árt.

Az emlékérem átadása után az „Autoimmun pajzsmirigybetegségek klinikai vizsgálata" címmel tartott előadást. Milyen szerepet játszhatnak az autoimmun folyamatok a betegség kialakulásában?

Az autoimmun betegségekről sokat hallunk mostanában, de mégis kevesen vannak tisztában azzal, hogy hogyan is alakul ki ez a folyamat. Az immunrendszer - ahogyan a hangulatunk is - állandóan változik, nem egyformán működik minden nap: állandó harc a környezettel, állandó változás. Amennyiben ez az adaptáció kisiklik, akkor jöhetnek létre az autoimmun kórképek. Az autoimmun folyamatok szerepének felismerése a kezelés szempontjából nagyon jelentős. A pajzsmirigybetegségekről tudjuk, hogy előfordulhat csökkent, vagy túlműködés is. Azonban, ha „csak” a tünetet kezeljük, és nem keressük meg, hogy mi az, ami az alul-, vagy túlműködést előidézte, a kezelés nem lehet teljes. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a pajzsmirigybetegségeknek két csoportja van: az egyikbe a nem autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségek tartoznak, a másikba - ami az esetek többségét jelenti – az autoimmun eredetű kórképeket soroljuk. Az optimális kezeléshez először mindig meg kell keresni, hogy mi váltotta ki a betegséget.

Korábbi írásaiban és előadásaiban különös gondot fektet arra, hogy hangsúlyozza a lélek szerepét a betegség megjelenésében. Milyen összefüggéseket lát a pszichés, idegi és hormonális folyamatok közt?

A kapcsolat egyértelmű. A lelki folyamatok alapvetően meghatározzák az idegrendszeren és az idegrendszer által előállított anyagokon – a neuro-transzmittereken – keresztül az immunrendszer működését, kisiklását egyaránt. Ma már laboratóriumi tesztekkel is lehet igazolni, hogy vannak olyan hormonok, amelyek az immunrendszert stimulálják és olyanok is, amelyek gátolják. Jó esetben, ha törekszünk az egyensúly fenntartására, akkor meg lehet előzni a betegségeket. Arra kell törekedni, hogy ez a homeosztázis helyre álljon, és akkor a szervezet immunológiai védekező mechanizmusai a külső ártalmakat el tudják hárítani. A betegek lelki vezetése során azonban nem csupán a pszichiáterre kell gondolni, hanem minden szakorvosra, aki a beteggel, a kezelés során találkozik.

Mi az, amit a több évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, a gyógyításban a legfontosabbnak tart?

A sors úgy hozta, hogy pályám kezdetén, több területen is tapasztalatokat szerezhettem: dolgoztam kardiológián, intenzíven, nefrológián és különböző területein a belgyógyászatnak. Utólag rájöttem, hogy mindez nagyon hasznos, de ami a legfontosabb, az a beteggel való kapcsolat kiépítése. A betegek ugyanis sokszor minden nagyobb vizsgálat nélkül elmondják a saját betegségüket. A tapasztalt orvos már a beteggel való első találkozás során is képet kaphat az állapotáról. Azok a tudományos felfedezések, amelyek az utóbbi száz évben láttak napvilágot sokat segítenek, de csakis úgy, hogy beépítjük ebbe a betegek gondolkodását, a klasszikus medicinát nem elvetve, a tüneteket, a betegek kikérdezését. A laboratóriumi és egyéb vizsgálatokat célzottan végezzük, az első mindig a beteg.

Az elismeréshez ezúton is gratulálunk, munkájához további sikereket kívánunk!

Forrás: Budai Endokrinközpont

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Az utolsó pillanatban kilökte a babakocsit a sínekről - kétéves kislánya túlélte, az édesanya meghalt

Szívszorító tragédia történt Németországban: egy 26 éves édesanya az utolsó pillanatban még meg tudta menteni kétéves kislányát, amikor egy közeledő vonat elől lelökte a babakocsit a sínekről. A kisgyermek sértetlen maradt, az anyát azonban elgázolta a szerelvény. A baleset körülményeit még vizsgálják.

Itt volt a legmagasabb a ponthatár idén és ezekre a szakokra volt a legnehezebb bejutni

Csütörtök este kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így több mint 140 ezer jelentkező számára eldőlt, szeptembertől megkezdheti-e egyetemi tanulmányait, és ha igen, melyik intézményben. Idén is akadtak olyan szakok, amelyekre rendkívül magas pontszámmal lehetett csak bekerülni.

Lehet, hogy te is ADHD-s vagy? A felnőttkori ADHD 8 árulkodó jele

Sok szülő akkor kezd el gyanakodni saját ADHD-jára, amikor a gyermekét kivizsgálják, és a tünetek feltűnően ismerősnek tűnnek. Nem véletlenül: az ADHD gyakran halmozódik a családokban, felnőttkorban pedig sokkal kevésbé látványos lehet, mint gyermekkorban.

Bokszedzés közben halt meg egy 16 éves fiú - ezekre a figyelmeztető jelekre minden szülőnek érdemes odafigyelnie

Felfoghatatlan tragédia történt egy komáromi thai box edzésen: egy 16 éves fiú bemelegítés közben hirtelen rosszul lett, majd összeesett. Többen azonnal megpróbálták újraéleszteni, a kiérkező mentők azonban már nem tudták megmenteni az életét. A fiatal halálának pontos okát jelenleg vizsgálják.

„Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család?

Előfordul, hogy egy idős embert még tiszta tudattal visznek kórházba, néhány nappal később pedig zavarttá válik, nem ismeri fel a hozzátartozóit, vagy szokatlanul aluszékony lesz. Ez nem feltétlenül demencia, hanem gyakran kórházi delírium. Mit kell erről tudni, és hogyan segíthet a család?

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja