A hunza népcsoport Pakisztán északi vidékén, 6000 méter magas hegycsúcsok közé ékelt területen él. Hosszú életkoruk nagy rejtély a fejlett országok kutatói számára, pedig legalapvetőbb titkuk nem másban, mint a vízben rejlik.

Ivóvizük a hegyi gleccserek olvadékából kialakult patakokból származik, amely tele van olyan ásványi anyagokkal, amelyet a víz a hegyek közt megtett út során a kőzetekből old ki, így az szinte teljesen fehér színű. A „hegyek teje” nemcsak ivóvízként szolgál, hanem a növények táptalajába is belekerül, ezért a föld a civilizált társadalmak termőtalajával ellentétben tele van ásványi anyagokkal. Mivel a növények nem képesek maguktól ásványi anyagokat előállítani, az azt nélkülöző földben termett növény sem fog ásványi anyagokat tartalmazni. Ezzel szemben a Hunzán termett növények képesek felvenni az ásványi anyagot a földből. Ezen növények fogyasztásával, valamint az ivóvízből felvett ásványi anyagoknak köszönhetően a hunzák százszor annyi ásványi anyagot visznek be szervezetükbe, mint a nyugati társadalmak népei.  

A hunzákhoz hasonlóan a japán Okinawa szigeten élő emberek is a víznek köszönhetik egészséges, hosszú életüket. Kutatások igazolták, hogy a szigetet körbevevő korallzátony megszűri a vizet, valamint kalciummal és magnéziummal látja el, így az ottani felszín alatti vizek és ezzel együtt az ivóvíz is rendkívül gazdag ásványi anyagokban. Az okinawaiak azonban az elfogyasztott víz minősége mellett a mennyiségre is fokozottan ügyelnek; legalább 12 pohár vizet isznak meg naponta, így folyamatosan gondoskodnak szervezetük hidratálásáról.

betöltés...