1. Távoktatás egyenlőtlenségei
 

Az iskolák bezárása és az online oktatás kezdeti nehézségei nehéz feladat elé állítják a jól felszerelt háztartásokban élő családokat is, különösen nagy lemaradást szenvedhetnek el azonban azok a gyerekek, akik odahaza nem rendelkeznek online eszközökkel, interneteléréssel. A válság a legszegényebb, legnehezebb helyzetű gyerekek lehetőségeit, tanuláshoz való jogát veszélyezteti. A szociális problémát tovább fokozná a közétkeztetés kimaradása, hiszen sok gyerek szinte csak az iskolában jut meleg ételhez.

2. Bántalmazás

A kényszerű iskola és óvodabezárások óta szinte minden, ami a gyerekekkel történik láthatatlan marad a külvilág számára. Nem működik az iskolai jelzőrendszer, a bántalmazást, abúzust, szexuális kizsákmányolást még nehezebb kiszűrni, mint eddig. Az összezártság és a létbizonytalanság körüli feszültségek tovább növelik a családon belüli erőszak veszélyét. Azok a gyerekek, akik eddig is a legtöbb bántalmazást szenvedték el, most még kiszolgáltatottabbakká válnak.

3. Online zaklatás

Az online térben eltöltött idő óhatatlanul megnő ebben az időszakban, hiszen az oktatás és a kapcsolattartás is erre a területre összpontosul. Minden korcsoportban és helyzetben lévő gyermek fokozottabban ki van téve a cyberbullying, vagyis online zaklatás jelenségének, amely szélsőséges esetben végzetes tragédiákat is okozhat. Javaslatainkat itt olvashatja

4. Gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek

Magyarországon körülbelül 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. Olyan gyerekekről beszélünk, akiket kiemeltek a vér szerinti családjukból, többnyire bántalmazás, elhanyagolás miatt, vagy azért, mert olyan rossz életkörülmények között éltek, hogy az már veszélyeztette az egészséges fejlődésüket. Ezekről a gyerekekről nevelők, nevelőszülők gondoskodnak, intézményekben, jobb esetben nevelőszülői családokban. Az intézményekben kijárási, valamint látogatási tilalmat rendeltek el, hiszen egy ilyen zárt közösség - amelyben a gyerekek egy jelentős része amúgy is különböző betegségekkel küzd – különösen veszélyeztetett.

A többségében traumatizált gyerekek mentális egészségét veszélyezteti a folyamatos bezártság, az ebből fakadó erőszak esetleges felbukkanása, valamint, hogy bizonytalan ideig nem találkozhatnak a szeretteikkel, megfelelő technikai feltételek híján pedig az online kapcsolattartás is nehezített. A digitális eszközök hiánya miatt ezek a gyerekek az oktatás területén is további hátrányba kerülnek, hiszen sok intézményben gyakran csak egy számítógép áll rendelkezésre, az emberi erőforrások szűkösek, a dolgozók túlterheltek és nem erre a feladatra lettek kiképezve.

5. Sajátos nevelésű, fogyatékossággal élő vagy tartós beteg gyerekek

Sok gyermek szorul fejlesztésre, a foglalkozások kimaradása, elmaradása olyan hosszútávú hátrányokat okozhat, amelyek később kihathatnak a gyermek egész későbbi, felnőtt életére is. Támogatásra van szükségük azoknak a szülőknek is, akik például a bezártságot nehezen viselő adhd-s, vagy autista gyermekükkel kényszerülnek karanténba, hiszen a mostani helyzetre ők sem lehettek felkészülve.

6. Egyedülálló szülők, kapcsolattartás, egyedül maradt gyerekek

A munka és a gyermekfelügyelet megoldása komoly kihívás elé állít a krízis során minden szülőt, e tekintetben különösen nehéz helyzetben vannak a gyermekükről egyedül gondoskodók. A kapcsolattartást nagyban nehezíti a vészhelyzet a mozaikcsaládok esetében is, hiszen a gyermek ebben az időszakban nem, vagy nehezebben találkozhat szeretteivel. A betegség családokat szakíthat szét, illetve gyermekek maradhatnak megfelelő felügyelet nélkül.

7. Hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetése

A hátrányos helyzetű gyerekek számára a közétkeztetés fenntartása kulcsfontosságú, hiszen sok szegénységben élő gyermek eddig az oktatási intézményekben jutott megfelelő ételhez. A rendszer működtetése – akár házhozszállítással is – alapvető jelentőségű.
    
„A krízis láthatatlan áldozatai, csendes elszenvedői a gyerekek lehetnek, közülük is a legnehezebb helyzetben lévő, legvédtelenebbek, akikre elsőként sújt le az élet minden nehézsége. Példátlan összefogásra van szükség az állami szervek, a gyermekvédelmi rendszer, a civil szféra és a piaci szereplők között, hogy megvédjük a gyerekeket ezen veszélyektől” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az UNICEF Magyarország megkezdte az igények felmérését az állami/gyermekvédelmi gondoskodás intézményeiben hogy megfelelő segítséggel – többek között egészségügyi felszereléssel, szakemberek támogatásával, online programokkal – tudja támogatni őket a következő nehéz időszakban. „Arra buzdítunk minden céget, hogy lehetőségei szerint vegye fontolóra milyen lépésekkel tudja támogatni a gyerekeket. Mi készen állunk a párbeszédre” – jelentette ki Mészáros Antónia.   

Kapcsolódó cikkeink:

• Így előzd meg, hogy agresszívvá váljon a gyermeked a karanténban
• Vásárlási tanácsok járvány idején
• Szombattól itt a kijárási korlátozás: a következő alapos indokokkal lehet elhagyni a lakást
• Levegőben 3 órán át, egyes felületeken 2-3 napig is megél a koronavírus

Kép: Free-Photos / pixabay