Miért éri meg erőszakosnak lenni? - Bántalmazó férfiak vallottak egy pszichológusnak
Chuck egy alkalommal bejutott egy olyan gyűlésre, ahol a bántalmazott nők alkottak közösséget. Az ő beszámolóik a pszichológus számára új információkat tartogattak.
Rájött, hogy a férfiak által tanúsított fizikai erőszak mellett még rengeteg jellemző viselkedésforma jellemzi ezeket a kapcsolatokat, és szinte mindegyikben megjelenik ugyanaz a mintázat.
Ilyen viselkedésforma volt a nő kontrollálása, elszigetelése, annak az ellenőrzése, hogy kivel beszélget, hova megy, mire költi a pénzt, hogyan neveli a gyereket. A bántalmazó minta összetevője a bevételtől való megfosztás, az állásvállalás tiltása vagy akár a járművezetéstől való eltiltás is.
Chuck Derry arra a következtetésre jutott, hogy az összes viselkedésformának az a célja, hogy minden úgy történhessen, ahogy a férfi akarja, és az erőszak, vagy az erőszakkal való fenyegetés az eszköz ahhoz, hogy a bántalmazó elérje célját. Vagyis az erőszak nem a cél, csupán az a technika, amivel a kontrollt el lehet érni.
Chuck módszere a csoportjában az volt, hogy végtelen türelemmel a megértő kommunikációra tanította a férfiakat. Arra, hogy érzéseiket kifejezzék szavakban, hogy felismerjék azokat, és hogy megoldásokra törekedjenek a viták során.
A buzgó coach házi feladatokat is adott a klienseknek, igyekezvén rávenni őket, hogy otthon gyakorolják az én-közléseket és az asszertív kommunikációt. A beszámolók rendre arról szóltak, hogy a bántalmazó férfiak az új technikát is arra használták fel, hogy biztosítsák saját kiváltságos életüket, és ha az új készséggel ez nem sikerült, hamar feladták.
Miért lehettek ezek a férfiak ennyire elkötelezettek az erőszakkal szemben?
Mit nyertek a férfiak az erőszakkal?
Chuck egyik este feltette a kérdést a csapatának: mit nyertek az erőszakkal? A kérdésre született válaszokat a teljesség igényével közlöm:
• A feleségem/barátnőm félni fog tőlem, így nem megy el szórakozni és nem költi a pénzt.
• Megkaphatom, amit akarok: elmenni szórakozni.
• Tiszteletet.
• A feleségem/barátnőm nem fog velem vitatkozni.
• Felsőbbrendűség-érzést: ő számol el nekem, hogy mikor hova ér oda. Én döntök, nem ő.
• Életben tartja a kapcsolatot - túlságosan félni fog elhagyni engem.
• Pénzt.
• Szexet.
• Minden döntést én hozhatok meg, rá való tekintet nélkül.
• Drogokra költhetem a pénzt.
• Nem kell megváltoznom érte.
• Hatalmat.
• Én dönthetem el, hogy hova megyünk el párként.
• Én dönthetem el, kivel találkozhat.
• Én dönthetem el, mit viselhet.
• Irányíthatom a gyerekeket.
• Ha egyszer megváratott a feleségem/barátnőm, többet nem fog.
• Megfélemlíthetem.
• Félni fog tőlem és nem fog szembefordulni velem.
• Meggyőzhetem, hogy ő cseszi el.
• Csökken az önbecsülése, ezért minden kívánságomat lesni fogja.
• Felnéz rám és minden döntésemet ellenvetés nélkül fogja fogadni.
• Dönthetek a társasági életéről - fenntarthatom a saját imidzsemet az ő kinézetén és viselkedésén keresztül.
• Az ő hibája, hogy megvertem.
• Csak egy tárgy.
• Kapok egy háztartási robotot: bébiszitter, takarítónő, akivel egyben szexelhetek és kaját is ad.
• Fényezi az egómat.
• Szépeket mond nekem.
• Henceghetek vele.
• Ha dolgozik - megkapom a pénzét.
• Rávehetem, hogy otthagyja a munkáját és vezesse a háztartást.
• Elszigetelhetem, hogy a barátai ne fordulhassanak ellenem.
• Eldönthetem, mire költsük a pénzt.
• “Én vagyok a kenyérkereső.”
• Megvehetem magamnak az összes játékot.
• Nem kell törődnöm a feleségemmel/barátnőmmel.
• Ha tönkreteszem a cuccait, ki lesz nekem szolgáltatva.
• Minden infót kiszedhetek belőle.
• Egy dadus-házvezetőnőt kapok.
• Engem vigasztal utána.
• Vacsorával vár haza.
• Haverokat hívok át a tudta nélkül = több meló neki.
• Nulla kompromisszum = nagyobb szabadság.
• Nem kell hallgatnom a panaszkodását, amiért nem mondok el neki dolgokat.
• A feleségem/barátnőm nekem dolgozik.
• Nem kell otthon segítenem.
• Nem kell a feleségemmel/barátnőmmel vagy a gyerekkel időt töltenem.
• Eldönthetem, hogy hogyan neveljük a gyerekeket - kivel játszhatnak, milyen iskolába járhatnak, vagy teljesen kimaradhatok az egészből - megszabhatom, mire van “szükségük” (étel, ruha, pihenés stb.)
• Megszabhatom, mi a valóság, stb.
• Magam mellé állíthatom a gyerekeket vele szemben.
• A gyerekek azt csinálják, amit mondok.
• Olyanra formálhatom a feleségem/barátnőm vagy a gyerekek személyiségét, hogy AZ ÉN DOLGOMBAN segítsenek.
• Bekussoltathatom a gyerekeket az abúzusról.
• Nem kell felkelnem, kivinnem a szemetet, vigyázni a gyerekekre, elmosogatnom, felkelnem éjjel a gyerekhez, mosnom, pelenkát cserélnem, takarítanom, hozni-vinni a gyerekeket, felmosni, hűtőt takarítani stb.
• Senkinek nem kell felelnem.
• Azt csinálhatok, amit és amikor akarok.
• Ignorálhatom/letagadhatom a korábban elkövetett erőszakot vagy felelőtlen magatartásokat.
• Újraírhatom a megtörtént eseményeket.
• Eldönthetem a jövőnket.
• Megválaszthatom, mikor miből lesz balhé, és hogy az mibe fog neki kerülni.
• Igazolhatom a felsőbbrendűségemet.
• Mindig nekem lesz igazam.
• Nem kell meghallgatnom a kívánságait, a panaszait, a dühét, a félelmeit stb.
• Én hozom meg a szabályokat, hogy aztán bármikor áthághassam őket.
• Nem fog segítséget kapni a korábbi verésekért, mert nincsenek barátai, és összezavarom a fejét.
• Meggyőzhetem, hogy őrült.
• Meggyőzhetem, hogy nem vonzó.
• Meggyőzhetem, hogy ő tehet róla.
• Meggyőzhetem, hogy ővele van a probléma.
• Szakíthatok vele.
• Rávehetem a gyerekeket, hogy kémkedjenek az anyjuk után.
• Bekussoltathatom a gyerekeket, hogy ne mondják el az anyjuknak, mit csináltam.
• A gyerekek nem fognak ellentmondani nekem.
• Nem kell beszélgetnem a feleségemmel/barátnőmmel.
• Én lehetek a ház ura.
• Nehezen elérhetővé tehetem magam.
• Így van valaki, akire rásózhatom a dolgaimat.
• Így van valaki, akinek beszólhatok.
• Nem fogja rámhívni a rendőrséget.
• Megmondhatom a gyerekeknek, hogy nem kell az anyjukra hallgatniuk.
• Visszavonattathatom vele a feljelentést.
• Rávehetem, hogy álljon ki mellettem a családjával szemben, az én családommal szemben, a zsarukkal szemben, a bírókkal szemben, ügyészekkel szemben stb.
• Beismertethetem vele, hogy ő a hibás.
A pszichológus mélyen elgondolkodott a látottakon és rájött, hogy ennyi "nyereség" mellett hihetetlenül nehéz lesz rábírni a csoportot, hogy adja föl a viselkedést. Végül úgy döntött, hogy ezt is megkérdezi tőlük: Miért adnátok ezt fel?
A válaszok nem a jó emberré válás igényére céloztak. Minden tételből az derült ki, hogy a bántalmazó férfi csak és kizárólag akkor adja fel a kontrollálást, ha „letartóztatják”, „elválnak tőle”, „távoltartást kérnek ellene”, „a felnőtt gyereke nem hívja meg az esküvőre”.
Nincs más segítség tehát, mint a következetes, összehangolt közösségi válasz az erőszakra, a bírósági rendszerek biztonságos és hatékony beavatkozása, a felelősségre vonás, és az erőszakot szenvedett nők megóvása, biztonságuk biztosítása. A feleségverés elleni csoportok hatékonysága messze alulmarad egy megbízható jogi eljáráshoz képest.
Egyszerűen túl sok "előny" származik az erőszakból. Az erőszak beteljesíti a bántalmazó álmát arról, hogy minden a kedve szerint történjen.
Ezért élnek vele. És maguktól sosem adják fel.
Prokk Noémi fordítása alapján
Indexkép: Depositphotos.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: