Mezei Csongor Andrea - megjelent cikkei

Már csak pár hét van hátra a színházak nyári szünetéig, addig még éppen akad annyi idő, hogy kamasz fiúnk kedvét meghozzuk a színházhoz. Lehet ez teljes iskolai osztályok számára is jó program, csak jól kell választani. Adott esetben még házhoz, akár iskolához is lehet rendelni az előadást.

Buddha, aki közéleti karrierje elején még a szolid Sziddhárta herceg névre hallgatott, nagy megvilágosodása idején újszülött fiát és feleségét hagyta el azért, hogy az önmegvalósítás rögös útjára lépjen. A kérdés lényegében az, hogy mennyire hitelesek azok a vallási vezetők, akik vizet prédikálnak, de bort isznak, avagy hozhatnak-e isteni üzeneteket nekünk Isten méltatlan képviselői? Használhat-e Isten bűnös lelkeket képviselőiként, avagy minden hiteltelen próféta lerombolja a spiritualitáshoz vezető utat? Miért követjük őket mégis?

Az idézet Légrádi Gergely Falaink című regényéből származik. A történet Anya és Fia egymásnak szóló monológjaiból áll össze, olyan mondatokból, melyeket valójában a két szereplő sosem mond el egymásnak. A könyvben nem érti anya a fiát, a fiú az anyját, elzárkóznak egymástól, nem beszélnek egymással, mindketten a saját külön létrehozott világukba merülnek. Az elbeszélés műfaja ebben a regényben új értelmet nyer: anya és fia úgy beszélnek el egymás mellett, hogy csak az olvasó hallja ki a fájdalmat, a magányt, vagyis a kimondatlan szavakban rejtőző traumát. A csend harsog.

Ez a történet egy tisztán látó, etikus oktatóról szól, aki a lehetőségei végső határáig elment azért, hogy biztosítsa a hallgatói számára az esélyegyenlőséget. Ez a történet egy fiatal egyetemista fiúról szól, akinek gazdag és befolyásos családja vizsgalehetőséget biztosított neki annak ellenére, hogy nem teljesítette a vizsga feltételeit. Ez a történet egy olyan országról szól, ahol egy egyetemi docens, aki történetesen azt kutatja, hogy egy demokratikus rendszer hogyan fordul át diktatórikus rezsimbe, az állását veszti el azért, mert számonkérte az egyetemtől a saját szabályainak áthágását.

Lucas Jemeljanova az első ember a világon, aki sikeresen birkózott meg egy különösen agresszív típusú agyrákkal. A ma már 13 éves fiú gyógyulása óriási reményt nyújthat a betegséggel küzdő gyerekeknek, mert az esete új irányt és ötleteket adhat a kutatásnak.

2005 januárjában az akkori köztársasági elnökünk, Mádl Ferenc kegyelemből felfüggesztette Simek Kitty jogerős büntetésének végrehajtását. Az akkor 16 éves lány másodfokon két év két hónap letöltendő szabadságvesztés büntetését kapta, amiért az őt és egész családját bántalmazó, szexuálisan molesztáló nevelőapját álmában lelőtte. A férfi azonnal életét vesztette.

A halogatás lényegében azt jelenti, hogy valamit meg kellene tennünk, de nem tesszük. Ez nem hangzik jól, mégis rengeteg ember halogatja a tennivalóit, egy bizonyos Pató Pál csúfos vége óta sem halt ki az emberiségben ez a kis gyarlóság. De mire jó a halogatás? Mert valami nyeresége biztosan van, ha annyi ember csinálja - a statisztikai adatok szerint inkább a fiatalok, mint az idősebbek és inkább a férfiak, mint a nők...

Dr. Kürti László, a kiváló és rendkívül népszerű szolnoki gyermeksebész december elején tette közzé a felhívását arról, hogy pár hónap múlva nyugdíjba megy, és a hátralévő aktív idejében már nem tud új műtétekre időpontot adni. A mostanáig előjegyzett műtétjei kitöltik a megmaradt műtéti napjait, így a rendelésére érkező és műtétre szoruló gyerekeket csak tovább irányítani tudja.

A ’70-es, ’80-as évek gyerekei közé tartozom, akik iskolás korukban a nyakukban hordták lakáskulcsukat, önállóságuk és szabadságuk jelképét.

Pár napja bukkant fel a könyvesboltokban egy mélyinterjúkkal tarkított esszékötet Anya szív címmel. Talán az első nyersen őszinte szöveg egy anya tollából, aki meg merte írni, hogy anyának lenni valójában: szívás. A kötetben szó esik arról, hogy az anyaság olyan teher, melynek valódi mibenlétét évszázados tabuk védik attól, hogy a nők beszélni merjenek róla, hiszen a titok nyereséges a patriarchális berendezkedésű társadalmak számára.

Az anyák könnyű és látható célpontok, ők mindig szem előtt vannak. Az anyaság egy olyan mítosz, amelynek mitikus figuráit nemcsak megtartó szeretet, hanem állandó kritika és támadás is éri.  Még Batman is lepottyanna az égből, ha állandóan megszólnák a fesztávolságát vagy a repülési magasságát, de az anyáknak bírniuk kell a romboló kritikát. A más gyerekneveléséről mindent tudók állandó megmondása folyamatosan ott zümmög a fülünkben, hogy még véletlenül se ringassuk magunkat egy sikeresen teljesített küldetés ábrándjában. Nincs olyan hivatal, állás vagy pozíció, ami annyi fogadatlan prókátort vonzana, mint az anyaság. Anya vagy? Akkor célpont vagy.

Gypsy Rose Blanchard édesanyja egy bájos, alázatos szívű és odaadóan gondoskodó szülő volt, aki egyedülálló anyaként, hihetetlen erőfeszítések árán nevelte kislányát. Környezete csodálattal figyelte, ahogy minden sorscsapás után újra és újra felkelt és mosolyogva cipelte terheit.

A 13-19 éves korosztályban évente 50-60 fiatal lesz öngyilkos ma Magyarországon, tehát körülbelül kétosztálynyi gyerek. A lelkisegély szolgálatok adatai szerint a karantén időszaka óta drasztikusan növekedett az öngyilkos gondolatok miatt segítséget kérő gyerekek száma. A tanárok ma arról számolnak be, hogy minden osztályban van legalább egy gyermek, aki pszichiátriai támogatásra szorul, és még örülhetünk, ha hozzájut ehhez. Mi történt, ami miatt ennyi fiatal választja a végleges kilépést? Nem akarnak élni, vagy nem akarnak így élni? Jánosi Valériát, lapunk szakértőjét kérdezem.

Hópehelyként szállnak ránk lassan a napok, ahogy közeledik felénk a Mindenek Feletti Karácsony. Az ünnep, amely egyszerre tükör, amiben meglátjuk, hol tartunk, merre tartunk és kik kísérnek minket az utunkon, ám egyben megterhelő feladat is. A Karácsony komoly, méltóságteljes ünnep, ugyanakkor egy feszültséggel járó megmérettetés, megterhelés. Olyan súlyos stressz forrása, amelynek a szakirodalom mára már külön nevet is adott: Strasmass.

Úgy tűnhet, hogy karácsonykor végre szabad a vásár, a szeretet és az összetartozás ünnepén a távoli rokonoknak is szabad ölelgetni, puszilgatni a gyerekeket, hiszen az érintés a szeretet kifejezése. Most szabad aztán igazán ölbe húzni őket, vagy az arcuk finom bőrét csipkedni, megsimogatni a hátukat. Az érintés azonban különös, illékony teremtmény: csakis két ember közös akaratából jöhet létre, még akkor is, ha az egyik fél csak egy kisgyerek.

Vannak olyan karácsonyi filmek, melyeknek a megnézése minden évben hagyomány a családban, amelyek a fadíszítés és a szaloncukor majszolása mellett elengedhetetlen kellékei a Karácsonynak. És lesznek évről-évre olyan új filmek is, melyekhez bekuckózunk a szobába, bejglit veszünk a tányérunkra, és olyan képekkel simogatjuk a lelkünket, melyeknek üzenetét egész évre betárazzuk. A karácsonyi filmnézés része az ünnep varázsának.

Lehet, hogy látszik rajta, hogy egy nő írta, de ez korántsem szól ellene. Jánosi Valéria, párkapcsolati coach, lapunk szakértője fogalmazta meg: szinte csak olyan párokkal foglalkozik, akik szeretik ugyan egymást, de kapcsolatuk kezdetén nem fogalmazták meg a szükségleteiket egymás számára, és nem értették meg azt sem, hogy a közös háztartás közös ügy. Ezért a kapcsolat folyamatos feszültségben zajlik, a pár pedig olyan problémával fordul szakemberhez, melyet már a kezdetkor tisztázhattak volna.

L. Ron Hubbard, a szcientológiai egyház megalapítója eredetileg sci-fi író volt, később filozófusként és egyház alapító "nagy testvér"-ként értelmezte saját működését. Egy vitatott történet szerint még regényíró korában villant agyába a nagy gondolat: "Ha milliomos akarsz lenni, alapíts vallást!" Ő mindenesetre alapított egyet és milliomos is lett. Teremtő fantáziájának jó hasznát vette a vallás téziseinek kimunkálásakor.

A "rózsaszín lőfegyver" olyan szókapcsolat, ami megtestesít mindent, amit az önellentmondásról elképzelni tudok. Az az amerikai fegyverbolt, amelyik kifejezetten gyerekek számára forgalmaz puskákat, címkeként a "gyerek, fegyver, lány, rózsaszín, ajándék" és a "Karácsony" szavakat tartotta helyénvalónak megjelölni a tartalomhoz. A My First Rifle fantázianevű Crickett fegyver mellett a karácsonyi választékban találhatunk fegyveres plüssállatokat is, és olyan gyerekekről szóló tanmeséket, akik felnőtt felügyelet nélkül is vadásznak és zsákmányolnak...

2020 óta jogszabály rendelkezik arról, hogy a hatodik évüket augusztus 31-ig betöltő gyerekek számára kötelező megkezdeni az első iskolaévet. Sem az óvoda, sem a szülők nem dönthetnek már arról, hogy gyermekük iskolaérett-e, hosszas hivatali procedúrán keresztül lehet csak elérni, hogy a gyermek még egy évet az óvodában tölthessen, ami biztosíthatná számára a sikeres átmenetet az iskolához. Gyarmathy Évának, a Prima díjas lélektani szakírónak, pszichológusnak, az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítójának 1000 gyerekre kiterjedő vizsgálata arra a riasztó tapasztalatra jutott, hogy a vizsgált elsősök 20 százaléka nem felelt meg az iskolarendszer elvárásainak.

Negyvenhétmillió ember tekintette meg azt a pár perces videót, amely azokat a varázslatos pillanatokat mutatja be, amikor egy-egy csecsemő először látja meg a gyönyörű világot a neki készített vadonatúj szemüvegen át. A videóban semmi tragikus és váratlan nem történik, nem tartalmaz brutális híreket és megható zenei aláfestés sem járul hozzá, mégis óriási a hatása. Erre a képsorra van szükségünk ma.

Léteznek-e egyáltalán kölcsönösségen alapuló, szimmetrikus kötelékek, vagy minden kapcsolat ügyes kihasználás, amelyben az erősebbik fél mindent visz? Akit egyszer beengedtünk, azt onnantól feltétel nélkül szeretnünk kell? Természetes az, hogy mindig az egyik fél ad, miközben a saját szükségletei háttérbe szorulnak? Lehet-e egy barátság is mérgező?

Október 2-án utolsó útjára indult a Gödöllői Kisvasút. Hatalmas mértékű szeretetet, megértést és együttérzést kaptak népes követőtáboruktól az utolsó hétvégén, ami szakmai elismerést és az emberiességet is jelentette a számukra is érthetetlen helyzetben. Gödöllő méreteihez képest valóságos tömeg mozdult meg értük, melynek kezelése kihívást is jelentett az önkéntes csapatnak, de végül mindenki helyet kapott a kisvasúton és elmajszolhatta a zsíros kenyerét, megihatta a teáját.

Rohamtempóban változik a világ, és van, amire időnk sincs felkészülni. Egy évtizeden belül talán olyan szakmák fognak megszűnni, melyekre hosszú évekig képezték a gyerekeinket.

Egy hete volt az első tárgyalása annak a 15 éves fiúnak, aki 2022 decemberében baltával gyilkolta meg az édesanyját, aki elsőként szerepelt a fiú gondosan vezetett halállistáján. A kamasz látványos szorongás nélkül érkezett meg a tárgyalóterembe, és a bíróságon ezúttal nem tett vallomást. Közvetlenül elfogása után beismerte a tettét és arról is említést tett, hogy az iskolai szociális munkásnak és az iskolapszichológusnak is beszámolt arról, hogy kíváncsiság tölti el és ki is próbálná, hogy milyen embert ölni. Hogy szerinte "száz ember megölése vezet a megüdvözüléshez".

Az alsós korosztály tanulja és utánozza, a 15-18 éves korúak beavatottként használják, a következő korosztály pedig már szinte nem is érti. Ez az a nyelv, ami bár kérészéletű, mégis újra meg újra testet ölt, mert egy korosztály összetartozását, határainak kijelölését, kreativitását fejezi ki. A szókincs változik, a rendeltetés nem. A nyelv a maga élő módján vadhajtásokat, váratlan virágzásokat produkál és izgalmas terméseket hoz, ellenáll a finom, úri és illedelmes elvárásoknak, játékra hív minket, meglep és gazdagít. A kamaszkori szleng legújabb modellje a Tiktok-ról kölcsönzi szókészletét, háromtagú rövidítéseket használ, és angol szavakat ragoz a magyar toldalékolási szabályok alapján.

Több mint 15000 fiatalkorú eltűnését jelentik be évente Magyarországon. Az eltűnt fiatalok egyharmada pár napon belül, a másik egyharmada pár héten belül előkerül, és van olyan fiatal is, aki évek múlva jut csak haza. Az eltűnések száma nem mindig jelent új esetet, hiszen vannak olyan gyerekek, akik évente többször is elszöknek az otthonukból vagy a nevelőotthonból. Minden évben van néhány olyan fiatal is, aki soha nem ér haza, akikről soha többet nem hall a családjuk. A lezáratlanság ezekben az esetekben rettenetesen megterhelő, a család élete, mint egy gonosz jelzésre megáll, és sem visszatérni nem tudnak többé addigi életükhöz, sem újrakezdeni egy másikat. Az élet varázsütésre megáll, és sem válaszok, sem megoldás, sem a meg sem kezdhető gyászmunka nem segít feloldani a félelmet és kilátástalanságot.

Az ősz az enyhébb napokkal együtt meghozta az iskolakezdés izgalmát, vele az új iskolatípusban, esetleg új osztályokban kezdők intenzív élményeit is. Felnőttként is nehéz, sőt megterhelő időszak egy új munkahelyen kezdeni, hiszen az első benyomások ilyenkor felhangosodnak és szinte óráról órára mérlegeljük, hogy meg fogjuk-e találni a helyünket a közösségben, vagy el tudjuk-e fogadtatni magunkat a "bennszülöttekkel". A gyerekek számára az új közösségbe való beilleszkedés időszaka hatalmas kihívás lehet, amit szélsőséges érzelmi reakciók között élhetnek meg.

Egy kisváros helyi csoportjában jelent meg az a rendkívüli figyelmet keltő poszt, mely egy kedves, szelíd arcú fiúról szólt, aki a városi pályaudvar egyik padján üldögélt akkor már napok óta, éjjel - nappal. Az állomáson áthaladó több ezer ember közül az egyiknek feltűnt a kamasz fiú, aki senkitől nem kért semmit, csak üldögélt a padján egy lapos hátizsákkal a kezében, miközben az idő inkább múlt, mint telt.

Megrázó videót osztott meg a közösséggel a BRFK, ami néhány nap múlva le is került a felületükről. A felvételen két fiatal ül egy autóban és kedélyes beszélgetés közben driftelgetnek valahol Csepelen, miközben kamerázzák az előttük kanyargó utat. A következő másodpercben frontálisan egy érkező buszba rohannak, és a csapódás során mindketten életüket vesztik. A rendőrkapitányság oktató célból osztotta meg a két fiú utolsó útját, de annyira felkavaró a képsor, hogy utóbb mégis elálltak attól, hogy ennyire ijesztő módon hívják fel a figyelmet a fiatalok veszélyes vezetési szokásaira. A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas.