A félelem nem egy rossz dolog, sőt, igazából egy nagyon hasznos érzés. Arra késztet minket, hogy átgondoljuk a lehetőségeinket, a következő lépéseket és a teendőket. Ez az érzés az, ami miatt igazából túl tudunk élni – mondja Kovács Ildikó önvédelmi szakértő. Szerinte az otthoni munkavégzésre és tanulásra való átállás, valamint a bezártság is megköveteli, hogy felkészüljünk minden eshetőségre, de leginkább az otthoni konfliktusok megelőzésére és kezelésére.

A gyerekek látják, érzik, hallják, hogy mi történik körülöttük a világban és szűkebb környezetükben. Testközelből tapasztalják meg a változást, ez pedig megrémisztheti őket. Egy ideig gyűjtik a feszültséget, aztán kiadják magukból hiszti, dobálás, csapkodás, köpködés formájában. Furcsán hangzik, de ez jó. Ki kell jönnie, fel kell, hogy tudjanak szabadulni – magyarázza a szakértő, aki szerint a következő időszakban a gyerekek agresszívvá válhatnak a szülőkkel és a testvéreivel szemben is.

Van azonban néhány módszer, aminek a segítségével a feszültségek, ezáltal pedig a konfliktusok is csökkenthetők.

1. Adjunk pár napot magunknak, hogy kialakítsuk a napirendet. A gyerekek ettől biztonságban fogják érezni magukat és csökkenni fog a hisztik száma.
2. Naponta két-három alkalommal teremtsünk lehetőséget a gyermek számára a mozgásra. Ha van teraszunk, udvarunk, tornázzunk ott együtt, ha erre nincs lehetőség, tárjuk ki a nappali ablakát, hogy bejöjjön a friss levegő és mozogjunk a szőnyegen.
3. A napirendünkben határozzunk meg olyan idősávokat, amikor csak a gyermekre koncentrálunk. Ekkor ne vegyük fel a telefont, ne nézzünk híreket. Vonjuk be az otthoni feladatok elvégzésébe, a takarításba vagy éppen a főzésbe.
4. A tanuló- és munkaidőben lehetőség szerint szeparáljuk el magunkat külön szobákba. Jelöljük ki a home office és a home school területeit, ahol kizárólag a munkavégzés illetve a tanulás zajlik. Lehetőség szerint az étkezőasztalon ne dolgozzunk, azt hagyjuk meg a közös ebéd és vacsora színterének.
5. Természetesen nem leszünk mindig nyugodtak és a gyermekeinkből is előtörhet a feszültség akár naponta több alkalommal is. Vegyük észre ennek az első jeleit, szakítsuk meg tevékenységünket 10-15 percre és tereljük el a figyelmüket. Muzsikáljunk, énekeljünk, táncoljunk egy kicsit, vagy meditáljunk és alkalmazzunk légzéstechnikát. Vegyük figyelembe egyéni igényeiket is: az egykék ebben az időszakban jobban igényelik majd a közös játékot, a testvéreknél pedig a magánszféra kaphat nagyobb hangsúlyt.
6. Ha már megvan a konfliktus, kezeljük higgadtan, ugyanakkor hagyjuk, hogy levezessék feszültségeiket.
7. Legyünk következetesek és példamutatók. Ne várjunk el olyat, amit mi magunk, szülőkként sem tudunk megtenni. Ha mi rendben vagyunk, a gyerek is rendben lesz.

Névjegy
Kovács Ildikó önvédelmi instruktor közel másfél évtizede űz többféle harcművészeti stílust és küzdősportot, nyolc éve pedig speciális, női önvédelmi képzéseket is tart. Évente mintegy 200 előképzettséggel nem rendelkező tanítványt készít fel fizikálisan és mentálisan. A képzésein elsajátított védekező technikákat a résztvevők éles helyzetekben is eredményesen alkalmazzák. Úgy véli: az önvédelem olyan tudás, amelyet mindenkinek el kellene sajátítania.

Kapcsolódó cikkeink:

• Ezért kérünk mindenkit: maradjatok otthon!
• "Bezzeg a mai fiatalok!" - kontra a felnőttek kiábrándító világa...
• Távoktatás szülői szemmel
• Két budapesti kerületben is bezártak a játszóterek

Kép: PublicDomainPictures / pixabay