A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Kovács Ildikó


Kovács Ildikó
Önvédelmi szakértő

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/947-71-42
E-mail: kovacsildiko@onvedelemoktatas.hu
Honlap: http://www.onvedelemoktatas.hu/
http://www.kovacsildiko.com/

Témakörök

összes téma      alkohol     alkoholizmus     állás keresés     álláskeresés     anyós     coaching     család     döntés     down kór     egyedüllét     együttélés     elfogadás     elhidegülés     fejlõdés     félelem     gyász     gyerek     hazudozás     hazugság     ital     ivás     kettõsség     kommunikáció     konfliktus     lehetõségek     magánélet     magánéleti probléma     motiváció     munkahely     nevelõ szülõ     önérvényesítés     összeköltözés     párkapcsolat     probléma     problémák     rugalmatlan     segítség     stressz     szerep     szorongás     támogatás     tanácsadás     tanácstalanság     új élet     változás     változtatás  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Alkoholista szülõ

Kedves Ildikó! A kérdés, amit feltennék Önnek, édesanyámmal kapcsolatos. Bár nagyobb szünetekkel, de sajnos elég sokat iszik. Én már pár kortyot is látok rajta, de azért tudja titkolni, hiszen nem látom őt mindig. Sajnos titokban iszogat, pedig sokat beszéltem már neki a kulturált ivásról meg arról, hogy az alkohol nem valami titkos métely és kis mennyiségben beépíthető egy egészséges életbe (én pár decit iszom meg legfeljebb hetente illetve ünnepekkor, összejövetelekkor ennél többet), de nem igazán hat rá. Sajnos elég sötéten látja a dolgokat, apukám halálát a mai napig nem tudja feldolgozni és sok más sérelem érte, pl. a munkahelye elvesztése, a politikai helyzettel is túl sokat foglalkozik szerintem. Nem akarok beleszólni az életébe de nem tudom hogy vehetném rá, hogy lássa pozitívabban az életet. Nincs társasága, nagyon magányos. (Én is az vagyok.) Nem írnék most, ha nem történt volna a közelmúltban egy eset, amikor egy másik rokonunkkal volt egy rendezvényen ahol állítólag vállalhatatlanul viselkedett és ennek még egy kisebb baleset is az eredménye lett. Akkor úgy gondoltam, tenni kell valamit, de persze csak ő döntheti el, hogy kér-e segítséget. De biztos vagyok benne, hogy nem fog. Hogyan győzhetném meg, hogy ne démonizálja az alkoholt és a sérelmeit, fájdalmait ne őrízgesse, hanem dolgozza fel, engedje el, mert csak neki rossz, senki másnak. Néha azt gondolom, nem tudna olyan jó dolog történni, hogy ne legyen pesszimista. Nagyon köszönöm a válaszát, üdvözlettel Veronika.
Kedves Veronika!

Érdemes lenne elbeszélgetni az édesanyjával a céljairól. Mi az ami jó érzéssel töltené el. Van-e olyan régi vágya, ami még nem teljesült. Mi szeretne elérni az életében. Célt, feladatot kell találnia, hogy jól érezze magát, és ne az italban találja meg a boldogságot.
Jól látja, a döntést csak ő tudja meghozni, Ön csak támogatni tudja. Ebben a folyamatban természetesen a segítségükre lehet külső, független segítő.

Üdvözlettel





Kovács Ildikó
2015-01-12 16:39:44
Olvasói értékelés: 5/5

A férjem alkoholista

Jo napot kivanok kedves Ildiko.En mar irtam onnek es kaptam ontol egy nagyon hasznos tanacsot koszonom nagyon szepen.Az on tanacsara megprobaltam megbeszelni a ferjemmel h miert iszik es hogy miien eletet szeretnenk de sajnos falba utkoztem megint,mert a ferjem nem hajlando a problemait velem megbeszelni.Mindig azt mondja hogy nincsen semmi baja,de viszont latom rajta hogy van valami gonja,baja de megsem mond nekem semmit.Leultunk hogy beszeljuk meg a dolgokat az en keresemre,odajott elkezdtem vele szepen beszelni,mondtam neki hogy beszeljuk meg a dolgokat de o csak annyit mondott h nincs amit megbeszelni me neki nincsen semmi baja.Kerdtem segitseget a szuleitol de az apja is falba utkozot me nem halgat egyeltalan az apjara csak az anyjara hallgat.Az anyjaval en nem vagyok joban de viszont en felhivtam azt nagyon szepen megkerdtem h beszeljen vele me nem szeretnem elvesziteni a csaladomat de o a fianak csak annyit mondott hogy o mindent jol csinal, velem van a baj.ellenem van sajnos az anyosom.Nem tudom mit tegyek probalok eros maradni es valahogy helyre allitani a csaladunkat de nem tudom hogy mar mit tegyek, hogyan csinaljam.Remelem tud segiteni,elore is nagyon szepen koszonom.
Kedves Hölgyem!
Próbálja megfogalmazni, hogy Önnek mi az, ami nem jó a kapcsolatukban. A saját nézőpontjából fogalmazza meg az érzéseit. pl.: Nekem több segítségre van szükségem. Én szeretnék több időt tölteni veled. Én egyedül nem tudom elintézni, megcsinálni stb., szükségem van rád. Én nem szeretem az alkohol szagot stb. Az anyósával is érdemes lenne leülni beszélget négyszemközt. Kérdezze meg, mi az amit nem szeret Önben. Szeretné-e hogy Önök ne legyenek egy pár. Mi a célja azzal, hogy hagyja a fiát alkoholistává válni.
Sajnos ez egy nehéz folyamat, vannak tréningek ahol megtanulható az asszertív, önérvényesítő kommunikáció. A változáshoz hosszú idő kell. Legyen kitartó, ha szereti a párját, megéri dolgozni a problémán.


Kovács Ildikó
2014-06-06 08:25:57
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Részeges férj

kedves szakerto mar nem tudom mit tegyek 18 eves leszek de mar ferjnel vagyok,mar van egy egy honapus kisfiam de viszont a ferjem amiota elvett felesegul 2013 december 29ke ota nagyon megvaltozot majdnem minden nap reszeg ha egy nap nm is reszeg akkor is meg kell igyekk egy pohara.most mar van a gyerek is de viszont o megsem valtoztatott.en mar nem birtam eztet egy ideje amit o muvel es nekifogtam cigizni amit o tiltott.megtudta hogy cigizem es akkor elmondtam h miert fogtam neki hogy miatta,valahogy megjott az esze nem is ivutt ket napot es hagyott cigizni de igy hogy minden rendben volt nem kellett a cigi.de ket nap utan megint hazajott reszegen,oda ment a kicsihez en elhuztam tole de o ellokott ,erre en adtam egy pofont mert mar annyira elborult az agyam.mar honapok ota nem alszom rendesen,fojton ideges vagyok mar hetek ota csak sirok.a szuleim mellettem vannak mindenben tamogatnak de viszont en nem tudom mit tegyek.lehet el kene valjunk?lehet az lenne a legjobb?lassan ugy erzem hogy idegbeteg leszek.mar rendesen rosszul vagyok mikor hazajon reszegen.mit tegyek?tanacstalan vagyok.kerem nagyon szepen hogy segitsen mert nem tudom mit tegyek.
Kedves Hölgyem!

A férje elmondta Önnek, hogy miért iszik? Ez nála egy rossz szokás vagy van valami problémája, amit az itallal próbál kompenzálni? Üljenek le és beszélgessenek a terveikről, a közös jövőjükről. A férje hogyan képzeli el az életüket és ön milyen életre vágyik. A veszekedés, pofozkodás nem vezet sehova. A gyermeküknek, boldog kiegyensúlyozott családban kell felnőnie, hogy egészséges felnőtt váljon belőle. Most már nem csak saját magukról, hanem róla is gondoskodniuk kell. Ez nem könnyű feladat, sok új dologgal kell megbirkozniuk közösen. Egymásban ne az ellenséget lássák, hanem a szövetségest, a társat, a segítőt. Ha problémájuk van beszéljék meg, kérjenek segítséget egymástól. Ha ketten nem megy, kérjenek segítséget a családjuktól, a környezetüktől. Az életben nagyon sok mindent meg kell tanulnunk, ilyen az együttélés, a gyereknevelés. Segítsék egymást, beszéljék meg a gondjaikat, támogassák egymást a problémák megoldásában.

Kovács Ildikó
2014-05-10 10:16:18
Olvasói értékelés: 5/5

Merev természet kezelése

Kedves Ildikó!
Ön már segített nekem, most ismét szeretnék "látni", megérteni. A párom egy elkerülő kényelmes típus, mégis dolgokon eléggé fel tudja magát bosszantani, hogy csak lesek. Ő odafigyel hivatalos dokumentumoknál, hogy az adatok is rendben legyenek. Elég nehéz időszakon van túl. Úgy fél éve gyászol és ez idő alatt elég sokszor előfordult, hogy hivatali személyek sokszor elrontották az adatokat. Szóval az utóbbi időben sokat kellett harcolnia, intézkednie, simítania. ÉS most már besokallt. TEhát ő olyan érdekes tud nekem lenni. VAn benne egyfajta kényelem, más részről tudja magát olyan dolgokon bosszantani, ami teljesen felesleges. VAlamit megértek nála, valamit nem, hiszen én valamit úgy érzékelek, hogy felesleges mérgelődés. De hogy a besokallásának mi lehet a háttere, nem tudom. Ő egyébként elég merev gondolkodású. Olyan két véglet. Rettent figyelmes tud lenni, dolgokra amikre kell odafigyel szépen, másrészt olyan dolgokon tud mérgelődni, amik nem éri meg. Ő olyan klikk is a családjában. A bürokrácián eléggé tud bosszankodni amit meg is értek. De hogy ennyire felhúzza magát dolgokon, ezt nem értem. NEm egészem tudom őt még mindig hova tenni, ugyanis "ezt a fajta" ember típust nem nagyon tanultam meg, nem nagyon találkoztam a helyzeteivel, kezeléseivel. Az apukája is sajnos elég merev természetű volt. Hogy örökölte-e vagy miért lett ilyen nem tudom. Nem tudok a merevségével mit kezdeni. MEginghatatlan. Szoktam benne látni a sérült kis kamaszt akinek nincs meg az érzelmi biztonsága. A mi kapcsolatunkban ugyan megtalálja. Mégis nehéz olykor, mert nem tudom még mindig eseteit hogyan kezeljem. Így még nem szeretett senki, és szerintem ő sem kapott senkitől még megértő, elfogadó szeretetet. Aztán olykor jönnek a történések és nézek egyet, hogy milyen is ő , mire véljem , válaszokat persze nem találok. Mit tanácsol? OLyat érzékelek a páromtól, mintha sokat gondolkozna és lazítani nehezen tudna. Tud, aztán mégis olyat lehet érzékelni.
Kedves Hölgyem!

A férjét is zavarja ez a kettősség vagy csak Önt? Ő szeretne változtatni?
Ön csak annyit tehet, hogy támogatja a párját, stabil hátteret teremt neki. A gondjait saját magának kell megoldania, őn nem cselekedhet helyette.
A támogatás, együttérzés, nem jelenti azt hogy Önnek át kell vennie a terheit. Önálló, felnőtt emberként kell viselkedniük. Ha segítséget kér Öntől, akkor segítse! Ha változni akar támogassa! Ennél többet nem tehet.

Kovács Ildikó
2014-05-10 09:55:48
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Hogyan segítsek merev természetû páromnak?

Kedves Ildikó!
Az előző levelem elszállt, remélem ezt sikerül elküldenem.
33éves nő vagyok, a párom 40-es éveiben jár. Az a probléma, hogy a párom kiegyensúlyozatlan, ebből fakadóan merev gondolkodásmódja van. Sajnos kamasz korában elváltak a szülei, anyjuk a 10évvel fiatalabb nevelőapjukkal foglalkozott, a gyerekek lelkük (mert van egy öccse is) el lettek hanyagolva.
TAláltam egy cikket ami illik a páromra. Néhány sor a cikkből: A késői gyerekkorban szenvedték el az anya nyújtotta biztonság hiányát, vagy éppen fojtogató közelségét. AZ ő sorvezetőjük az életben az a szabályrendszer, amit megtanultak az anyjuktól. Ezért felnőtt korban a gyerekkori normák uralják az életüket.
Próbáltam a párommal beszélni, hogy a lelki terheiben, mint anno nekem is a kineziológia segítene. Támadt, hogy ne nézzem hülyének. Mondtam neki nem nézem hülyének, elmagyaráztam neki, hogy a kinez. az a tudat alattiban a stresszt, a blokkokatoldja, ezáltal egy felszabadultabb, teljesebb életet lehet élni. NAgyon tudp, látni a páromon a merevséget, kiül az arcára, szemén fásult merevséget látok. Eszes, bohókás, ám belül kiegyensúlyozatlan, merev, és nem fogad el tőlem semmi tanácsot, mondván tapasztalatlan vgyok. Pedig nem egyszer igazolt már az élet. Sajnos nem is akar fejlődni, amolyan langyos víz. Nem tudom hogyan lehetne neki segíteni. Jó ideje nincs munkája, alkalmit sem vállal. Az önéletrajzán is lehetne picit javítani, ám nem fogadja el. Mondtam neki, hogy másik, jobb kép kellene rá, nem fogadja el. Elég nehéz fél éven van túl, kegyeleti dolgokat kellett intéznie. Azt mondta élnie sincs kedve. Anyukájának is nehéz természete tud lenni. Sokszor meg akarja mondani, mit hogy kell csinálni, nem nagyon akarja a fiára bíízni a dolgokat, pedig a párom egy nagyon eszes, nagyon megbízható. Sajnos a kiegyensúlyozatlansága miatt hiányzik belőle a rugalmasság. Érdekes, hogy apukája is ilyen merev természetű votl, holott ő egészséges családban nevlkedett. Nála mitől alakult ki nem tudom, csak gyanakszom, hogy a válása miatt. Ő is elég nehéz természetű tudott lenni. Nem tudom hogyan segytsek a páromnak. A jó tanácsot ne, fogadja el. Pedig ez nem tudom hova fog vezetni. éS felismerni sem ismeri fel, hogy így nem jó, akkor máshogy kellene.
Várom tanácsát. Köszönöm segítségét. VAlami megoldás csak van? Mono
Kedves Mono!

Ha a párja nem érzi, hogy segítségre lenne szüksége, ha nincs meg a belső motivációja a fejlődésre nem fog változni. Megoldás mindig van, de kell hozzá a tenni akarás. Ha a párja azt érzi, hogy segítségre van szüksége, támogassa. Többet nem tehet.



Kovács Ildikó
2014-04-28 11:10:12
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Álláskeresés, konokság

Kedves Ildikó!
30-as éveiben járó nő vagyok. Távkapcsolatban élek, párom majd 10évvel idősebb nálam. Lassan 3éve nem dolgozik. Amikor mondtam neki, hogy keressen munkát, nagy mellénnyel volt, azt mondta nem keres még, megteheti. Most, mikor már alig van tartaléka, szeretne munkát, és most szembesül vele, hogy nehéz. Sajnos ő elkerülő típus. Elég konok és makacs is. Akkro sem hallgtaja meg a tanácsaimat, mikor az élet már nem egyszer engem igazolt. Anyja nem tud rá hatni, sőt, anyukája rám mérges, mert én sem tudok a fiára hatni. Ő elég morgós típus is. Önéletrajzi tanácsaimat sem fogadja el. A családjától sajnos nem jó útravalót kapott. KAmasz korában elváltak a szülei, az mai naig törés neki, nevelőapja van neki, de elég nehéz természetű. Pályázgat a párom, de rettent makacs. Hiába mondom neki pl., hogy az önéletrajzban fontos a kép, hogy jó minőségű legyen, nem hallgat rám. Mostanában azt olvastam, ha valakinek a magánélete rendben van, akkor más területen is rendezettebb. Sajnos a párom olyan is legalábbis nemrég olyan volt, hogy azon az állásponton volt, hogyan nem. ÉS nem azon, hogyan lehetne. Sajnos más az értékrendünk dolgokban. Ő oroszlán. NEm tudom ugyan a jegy mennyire befolyásolja a személyiséget. De jellemzős rá a pökhendiség, az önfejűség. Helyén van az esze dolgokban ugyan nagyon, mégis ez a munkakeresés már nyomasztja és stresszeli. Volt olyan, tavaly valamikor, hogy válogatta a hirdetéseket, melyiket miért nem. LElkileg sajnos vagy sem igényel, pedig néha oda tudnám mondani a magamét neki. NEm tudom miért nem fogadja el a jót. Ezt egyszerűen nem tudom megérteni. VAlamelyest már dolgok miatt elfáradtam a kapcsolatunkba, nem tudok hozzá már úgy közeledni. Ezt nem mondtam neki, ő sajnos szorongó típus. Elég borulátó is. Ugyan állás keresés porbléma miatt írok, mégis múltkor mikor át akartam ölelni az mondta őt nem kell szeretni, őt nem szerette sose senki. Gondolom ezt azért mondta, mert a szülei válása megviselte őt anno és a későbbi rossz dolgok nyoma. Sajnálom benne a sérült gyereket, ugyanakkor mérges is vagyok rá a konoksága, kényelmessése miatt. Ugyanis sajnos dolgokban rettent kényelmes. Nem tudom hogyan segítsek neki. Sajnos pszichológushoz nem tudok vele menni, ő nem olyan és sajos a családjából sem hozott bizonyos tekintetekben jót. Elég tanácstalan tudok lenni. Nem tudom hogyan bezsélgessek velem hogy legalább elgondolkozzon a hallottakon és érezze, hogy jót akarok. Annak idején több vitánk volt, mert nem akart, nem úgy állt a munkakereséshez. Mikro mérgébe azt mondta akkor mondjam meg én, hogyan csinálnám, azt mondtam neki, én bármit elvállalnék, hogy bevételem legyen. Neki se macskája, se kutyája, alig rezsije, se hitele, olykor családjától is csurran-cseppen. Sajnálom a benne lévő sérült gyereket. Felnézni nem tudok rá. Kevés dologban csak. Az értékrendünk és a classis beli különbségünk kiütközik. Anyukája azt mondta az apja volt ilyen. Bár hivatásos katona volt. Sajnos a párom lelkileg is tele van dolgokkal és olyanokat a szívére vesz amiket nem kellene. Most megint mérges lettem ahogy eszembe jutottak dolgok. Tényleg nem tudom hogyan hassak rá. A konoksága, a makacssága elképesztő. Néha azt mondja őt ne törje be senki. MEg amit érzékeltet, hogy ő az idősebb, ő tudja jobban . Pedig az let többször engem igazolt. Köszönöm segítségét.Mono
Kedves Mono!

Ön jelen helyzetben egy biztonságos hátországot tud a párjának biztosítani, a problémán neki kell megoldania. A múlton változtatni már nem tudunk, jelen élethelyzetünkért és a jövőnkért tudunk lépéseket tenni. Szívesen beszélgetek a párjával a problémáról. A magánéleti coaching nem terápia, egy egyénre szabott fejlesztő folyamat, mely az adott problémával kapcsolatban nyújt támogatást.

Kovács Ildikó
2014-04-28 10:54:46
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Elfogadás

Kedves Ildikó,
Én elfogadás kérdésben szeretnék segítséget, tanácsot kérni. 12 év házasság majd válás után elég elkeseredett voltam. 5 év egyedüllét és saját magamon való dolgozás után végre ismét rám talált a szerelem. De a story mégsem happy endes, hisz párom egyedül neveli 13 éves fiát aki sajnos down kórós. Nekem elég tökéletes világképem van. Szép az otthonom, igényes vagyok a külsőmre, számít az emberek véleménye, szeretek mindenben tökéletes lenni, így ez elég nagy tanítás a sorstól. Párom fantasztikus ember, nemsokára szeretnénk összeköltözni ezért szeretnék valahogy megbirkózni azzal, hogy el tudjam fogadni a fiát és ezt az egész helyzetet, ami bevallom nagyon nehéz számomra.
Tudna nekem valamilyen tanácsot adni vagy könyvet ajánlani, ami segítene?
Köszönettel: Emma

Kedves Emma!
Úgy gondolom, első körben magával a betegséggel kapcsolatban kellene információkat gyűjtenie. Konzultálnia olyan személyekkel, akik down kóros gyermeket nevelnek szülőként vagy nevelő szülőként. A Down Egyesület - http://www.downegyesulet.hu - munkatársai segítségére lehetnek konkrét kérdésekkel kapcsolatban. Érdemes lenne fórumokon keresztül is beszélgetnie olyan személyekkel akik hasonló élethelyzetben vannak. Az összeköltözés nagy erőpróba egy kapcsolatban, az Önök esetében 3 ember összeköltözése még nagyobb feladat, melyhez kölcsönös megértés, elfogadás szükséges. Magánéleti coachként külső, elfogulatlan szakértőként ebben a folyamatban tudok a segítségére lenni. Személyes beszélgetésekkel támogatni tudom Önt ebben az élethelyzetben. Biztos vagyok benne, mint minden újdonság, ami az életünkben bekövetkezik, hasznos, élményekben gazdag és eredményes tanulási folyamat lesz az Ön számára.



Kovács Ildikó
2013-09-23 11:29:42
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Elhidegülés

Kedves Ildikó!
Férjemmel 11 éve vagyunk együtt, nagy szerelem volt köztünk, úgy éreztük mindketten hogy ekkora szerelemben előtte még nem volt részünk. 2,5 éve, a kisfiam születése után fokozatosan kialakult egy olyan élettér, ahol ő egyre kevésbé érezte jól magát. Sokat hibáztam, rosszul kezeltem az otthoni dolgokat, az otthon melege elveszett és egy csatatérré változott. Elhidegültünk, és ő kb. 1 hónapja azt kérte hogy váljunk el mert nem akar így élni. Azt hitte, már nem szeretem. Meglepődött, mikor én úgy reagáltam erre, hogy szeretem és meg akarom őt tartani. Megbeszéltük hogy időt adunk magunknak. Sok mindenen változtattunk. Azt mondja, érzi a törekvésemet és sokkal jobb lett az életminőségünk, látja már hogy képesek lennénk jól működtetni a kapcsolatot, de ő már nem szeret engem. Időt ad, hátha visszatér belé a szerelem irántam, de fél hogy nem lesz benne pozitív változás, akkor viszont elköltözik. Vonzalmat érez irántam, és szeret is, de nem szerelmes már és ezt hiányolja. Az intim kapcsolatunkban mégis olyan pozitív változás állt be, ami csak a legelején volt. Ön szerint visszaszerezhetem még a szerelmét? Mit tegyek, hogy sikerüljön? Maximálisan kimutatom a szerelmemet, figyelmes és kedves vagyok vele, sokat fogytam is, ami nagyon tetszik neki, pár romantikus estét is szerveztünk már, benne mégsem indult el eddig semmi. Úgy látom, csalódott emiatt, várná ő is a változást. A szép estéinknek mindig az a vége, hogy azt mondja hogy lehet hogy mégis jobb lenne hagyni, ne erőltessük a kapcsolatunkat mert nem lett jobb, nem érez irántam olyat amit kéne. Kérem szépen, mutasson nekem utat a megoldás felé! Köszönettel! Szilvi
Kedves Szilvi!

Ön nagyon sokat tett azért, hogy megmentse a házasságát, de egy kapcsolathoz 2 ember kell. A párja mit tett azért, hogy a kapcsolatuk rendbe jöjjön? "Úgy látom, csalódott emiatt, várná ő is a változást." Ha csak várakozik, és nem tesz semmit, nem fog változni a helyzet. A férjének is tennie kell a kapcsolatukért.
Ne cseréljék fel a szerepeket, a férjének kell meghódítani, megszerezni Önt. Ne hagyják figyelmen kívül a természet szabályait. Az a nő akit könnyen meg lehet szerezni, nem olyan érdekes, csábító, mint akiért harcolni kell. Legyen igazi nő, akiért érdemes harcolni! Hagyja, hogy a párja férfi legyen!

Üdvözlettel



Kovács Ildikó
2012-11-26 17:44:24
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Kovács Ildikó!

A kérdésem a párkapcsolatomra irányul. 2 éve vagyok együtt a párommal. Nagyon harmónikusan kezdődött a közös életünk, de az anyagi gondok és ( most már így látom 3 hónap utáni) összekültözés,hoszta a papírormát.
Egyre inkább elhidegülünk egymástól. Szexuális kapcsolat sokszor hónapokig nincs köztünk. Érdekesség, hogy egyébként nincs veszekedés, vita, undor, vagy kellemetlen érzés szerintem egyőnkben sem. Csak talán nagyon fárattak vagyunk?
Hogy lehetne ezt feloldani. Azt előre leszögezem, vele ezekről nem lehet beszélni, mert bezár ilyen téren.
Azt már hallottam kollégáitól, rokonoktól, hogy mindig nagy elismeréssel beszél rólam...de nincs ebben már szerelem. Lehetséges, hogy ennyire gyorsan ellaposodik egy kapcsolat?
Nőként nehezen viselem, hogy csak rajtam mulik van e köztünk valami vagy sem. ( ha van az csodás) de nagyon ritka....
Ami a levélírásra buzdított, hogy mostanában már a beszélgetések is kezdenek elmaradni.
Nem akarom elvszíteni és nem akarom elhagyni! Szeretném rendebehozni ami rajtam múlik...de meddig elég ez vajon?
Köszönöm a válaszát!
Kedves Kérdező!

Egy kapcsolat 2 emberen múlik, mindkét félnek lépéseket kell tennie azért, hogy működjön, fejlődjön a kapcsolat. A párja milyen lépéseket tesz/tett ezért a kapcsolatért? Vegye számba Ön mit tett eddig? Gondolja végig, milyen lehetőségei vannak még. A fáradtság hatással lehet a szexualitásra, törekedjen arra hogy néhány napig nyugodt, stressz mentes legyen mindkettejük élete. Ha szóban nem annyira nyitott a párja, próbáljon meg vele írásban kommunikálni. 1-2 levél, esetleg esténként egy kis chat-elés javíthat a kommunikációnk.

További kérdés esetén, kérem keressen az elérhetőségeim valamelyikén.

Kovács Ildikó
2012-11-26 14:27:11
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Párkapcsolat és munka hiánya

Kedves Ildikó.26 éves nő vagyok.Van egy 4 éves kislányom.Egyedül nevelem.2007 augusztusába ismertem meg a lányom apukáját társkeresőn.Nem volt munkám.Az érettségit félbehagytam.Amikor 3 hónaposak voltunk teherbe estem.Nem terveztük.Egyszerűen nem tudtam volna elvetetni.Nagyon szeretem.És nem bántam meg,hogy megszültem.A terhességem alatt nagyon megromlott a kapcsolatunk.A munka hiánya miatt is,rengeteget veszekedtünk.Sokszor durva volt velem.Én bizalmatlan voltam vele.Okkal.Füvezett.Füvet találtam nála,sms,stb.Rengeteget veszekedtünk.Albérletbe laktunk,én elötte a szüleimnél.Kb. 4 hónapos terhes voltam,mikor a szüleimhez költöztünk.Én most is itt lakom,a kislányommal.Utána is tovább folytatódtak a viták,durvaságok.Volt,hogy elment,aztán visszajött.Megszületett a lányom.Voltak jó és szép pillanatok is.Mentünk sétálni,kirándulni hármasban.De egyre rosszabb lett a kapcsolatunk.amikor a lányom 1,5 éves volt elköltözött innen.A szüleim azt mondták nem jöhet vissza,mert ezt már nem lehet bírni.Szerettem őt.Nagyon is.De bizalmatlan voltam és féltékeny.Ha szeretem költözzek hozzá albérletbe.Pár hónap múlva elköltöztem hozzá a kislányommal.Hátha megjavul a kapcsolatunk.A szexben nem volt baj,csak néha ha én nem akartam összevesztünk.De a füves ügyei tovább folytatódtak.Több veszekedtünk hazaköltöztem.Aztán még egyszer kibékültünk,de utána végleg vége lett.2 és fél éve külön vagyunk.Én azóta nem találok hosszú távra,komoly kapcsolatra társat.Nem találok munkát.A lányom óvodás.Azért fordúltam önhöz,hogy segítséget kérjek.Néha annyira kétségbe vagyok esve.Nem járok szórakozni,bulizni stb.Néha gyerekes barátnőkhöz átmegyek a lányommal.De leginkább itthon vagyunk.Nem tudom mit csináljak.Szeretnék munkát,pénzt keresni.És szeretnék végre boldog lenni.Nem tudom elég-e ez amit leírtam.Ha valami még segítségére lenne,szívesen leírom.Válaszát előre is köszönöm.Enikő
Kedves Enikő!

Minden mindennel összefügg. Apránként lehet felépíteni egy új életet. 2 területen kellene dolgoznia az elkövetkező időszakban, ahhoz, hogy az élete változzon.

Munka: Kérem, gondolja végig, melyek azok a tevékenységek, amelyekben Ön tehetséges. Amivel kapcsolatban a környezetétől azt a visszajelzést kapta, hogy Ön a legjobb benne, amiben örömét leli. Majd gondolja végig, hogy az adott képességét, milyen munkakörben tudná a leginkább kamatoztatni. Ezt követően indulhat az álláskeresés.

Párkapcsolat: Fogalmazza meg milyen az ideális társ, aki mellett biztonságban érezné magát. Milyen külsőleg és milyen belsőleg? Pontos elvárásokkal könnyebb lesz a párkeresés.
További kérdés esetén kérem keressen meg és egyeztessünk.

Üdvözlettel
 

Kovács Ildikó
2012-11-13 11:13:24
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Szorongás leküzdése

Üdvözlöm!
Az a problémám, hogy egyedül vagyok, szinte antiszociális. Az emberi kapcsolataim nagyon rosszak, nincs is szinte. Barátkozni, beszélgetni, és legfőképpen barátnőre szert tenni nem tudok, és szomorú vagyok. Nem tudok kommunikálni, egyszerűen zavarban vagyok, zavarodott, és sokszor butaságokat beszélek, ha jön ki hang egyáltalán belőlem. Voltam egy pszichológusnál mostanában, de nem tudom mi a szükséges számomra? A célom az emberi kapcsolatok normalizálása, szorongásom leküzdése, szociálisan kiegyensúlyozottá válni. 25 éves vagyok. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Zoli
Kedves Zoli!

Érdemes lenne körüljárni a levében vázolt kérdéskört, megnézni, hogy a szorongása honnan fakad. Javaslom, üljünk le személyesen és meséljen nekem az emberi kapcsolatairól, arról, hogy mitől fél, mitől szorong valójában. Amennyiben Önnek célja változtatni jelenlegi élethelyzetén a coaching módszere a segítségére lehet. A személyes beszélgetés során ki tudjuk deríteni, hogy közös munkával orvosolható-e a problémája.
Adatlapomon megtalálja elérhetőségeimet!


Kovács Ildikó
2012-03-02 07:45:45
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Kontroll elvesztése

Tisztelt _Szakértő! 29éves 2 gyerekes édesanya és feleség vagyok. Nemrég meghalt édesapám,azóta úgy érzem, nem tudom magam kontrollálni. szóval összeomlottam, egyedül érzem magam, a feladatok kicsúsznak a kezeim között. nem tudom mit tegyek, a férjemre nem számíthatok. félek mindentől,hogy jól döntök-e, hogy megtudjak minden akadályt oldani! tisztelettel várom válaszát, kérdező
Kedves Kérdező!

Nehéz időszak ez az Ön életében, fontos hogy legyenek támogatói, segítői a hétköznapokban. Kérem gondolja végig kik lehetnek segítői családi, baráti környezetében. Gondolatait, érzéseit ossza meg ismerőseivel, vagy kérje külső elfogulatlan szakértő segítségét.

Üdvözlettel

Kovács Ildikó
2011-11-25 09:33:06
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Mániákus hazudozás

Kedves Ildikó!
Nehéz leírni azt ami most körülöttem forog, de arra gondoltam hátha tudna segíteni nekem. Szóval a férjem már egy ideje folyamatosan hazudik és le is buktattam már. A családot is nagyon nehéz helyzetbe sodorta a sok hazugsággal. Már nem is tudok hinni benne bármit mond. Szeretném megkérdezni tényleg van olyan betegség, hogy mániákus hazudozó? Hogyan lehet kezelni? Mit kellene tenni?
Várom kedves Ildikó az ön véleményét!
Üdvözlettel: Andi
Kedves Andi!

A beteges hazudozás jelenleg nincs elismerve hivatalos pszichológiai betegségnek. Kérdés, hogy a párja miért választja ezt a fajta kommunikációs formát. Kérem gondolkodjon el az alábbi kérdéseken: Mi húzódhat a háttérben? Mi az oka annak, hogy a párja hazudik? A hazugságokkal elkerül esetleg konfliktus helyzeteket? Időt nyer, egy-egy komolyabb döntés előtt? A hazudozás okoz neki kellemetlenséget? Eddig volt következménye a hazugságainak?
Ahhoz, hogy megértse a párja viselkedését, fel kell tárni a háttérben meghúzódó okokat, motivációkat. Így kiderülhet, hogy a hazudozás csak egy rossz szokás, vagy valamilyen komolyabb kommunikációs zavar.
Szívesen beszélgetek Önnel vagy a párjával személyesen is a fenti problémával kapcsolatban, kérem keressen meg az elérhetőségei valamelyikén.

Kovács Ildikó
2011-01-03 09:39:16
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Segítség továbblépéshez

Kedves Ildikó!
Tudna-e módszerével segíteni a lányomnak, aki 33 éves, két éve megismert egy férfit és miatta el is vált a férjétől.
Ez a férfi 40 éves, ismerőseim szerint egy lúzer, aki a lányomtól várja élete rendbehozatalát. Egzisztenciája nincs, csak adóssága van, jövőképe nulla, illetve a lányom megszerzése. Mostmár a lányomnál is oszlik a rózsaszin köd, többször elhatározta, hogy szakit, de mindig elbizonytalanodik. Szomoruan nézzük vergődését. Csakhogy az idő megy, itt lenne az ideje a gyermekvállalásnak, de hiányzik a megbízható partner ehhez. Értelmes, csinos nő, a férfiak megnézik, keresik a társaságát, de képtelen továbblépni. Szerintem segitségre szorul, nincs tisztában önmagával.
Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel: Gizi
Kedves Gizi!

Amennyiben lánya szeretne jelenlegi élethelyzetén változtatni, tehát célja, hogy kilépjen ebből a kapcsolatból vagy új alapokra helyezze, a coaching mindenképpen segítségére lehet. Ezt a döntést azonban a lányának kell meghoznia. Szívesen beszélgetek vele a problémáról, kérem, keressenek meg az elérhetőségeim valamelyikén.

Üdvözlettel

Kovács Ildikó
2010-08-25 21:12:51
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Munka és magánélet összeegyeztetése

Kedves Ildikó! Sok problémával küzdök, nagyon nehéz összeegyeztetnem a munkámat és a magánéletemet. Nem igazán ismerem még ezt az új módszert. A coaching foglalkozik ilyen témákkal? Tudna nekem tanácsot adni, hogy konkrétan leírnám a helyzetemet? A coach valójában egy tanácsadó? Köszönettel!
A coaching egy személyre szabott fejlesztő beszélgetés sorozat. Munkahelyi, magánéleti problémák megoldásával kapcsolatban kínál megoldási lehetőségeket. Természetesen a munka és a magánélet összehangolásában is hatékony segítséget ez az új módszer. Kérem írja le vagy keressen meg a konkrét problémával kapcsolatban.



Kovács Ildikó
2010-06-28 09:28:30
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Problémás anyós

Kedves Ildikó!
Magánéleti problémával fordulok hozzád, remélem tudsz segíteni. Az anyósom már a kapcsolatunk kezdetén sem volt könnyű eset, de mióta összeházasodtunk a párommal folyamatosan csak romlik a helyzet. Közel lakunk egymáshoz, napi kapcsolatban vagyunk, és mindenbe beleszól, mindenről van véleménye, ami persze általában nem egyezik meg a miénkkel. Legyen szó a háztartás vezetéséről, főzésről, gyermeknevelésről, mindig tudatja velünk, hogy mit hogyan kellene csinálnunk. Meghallgatom, és ha egyetértünk, természetesen megfogadom a tanácsait, de ha mégsem ez történik, azt nem érti meg. A férjemmel többször próbáltam már erről beszélni, de többnyire az édesanyja pártját fogja, szövetséges nélkül pedig egyre tanácstalanabbnak érzem magam. Egyébként boldog házzasságban élünk, nem szeretném, ha rámenne a kapcsolatunk erre a problémára. Mit javasolsz? Hogyan tudnék javítani a helyzeten?Próbáljak meg beszélni anyósommal?
Köszönöm,
Éva
Kedves Éva!

Én mindenképpen a beszélgetés mellett tenném le a voksomat. Kérlek gondold végig, mit mondanál el férjednek és anyósodnak az adott problémával kapcsolatban. Fogalmazd meg gondolataidat tárgyilagosan, érzelmektől mentesen. A beszélgetés előtt le is írhatod a gondolataidat egy papírra, így összegyűjthetsz mindent olyan dolgot, ami neked fontos, ami feszültséget kelt ki benned. Először a pároddal egyeztessetek a problémával kapcsolatban, kérdd a segítségét. Keressetek közösen megoldási lehetőségeket, olyanokat melyekkel ő is egyetért, és amelyekhez tartani tudja magát. Ezt követően keress egy olyan időpontot, amikor nyugodtan tudtok beszélgetni anyósoddal. Nem árt, ha előre szólsz neki, hogy mikor és miről szeretnél vele kettesben beszélgetni.

Anyósod helyzete sem egyszerű az anyai szerep, amit oly sok éven át gyakorolt némiképp átalakult, nagyanyai szereppé vált. Mivel évtizedeken keresztül anyaként élte életét, idő kell hozzá, hogy ezt az új nagyanyai szerepet gondtalanul, elvárások nélkül megélje. Segíts neki ebben az időszakban, keressetek közösen olyan feladatokat, melyek az unokákkal kapcsolatban csak az ő feladatai lehetnek. Mondd el neki, hogy a fiának, az unokáinak és természetesen neked is nagy szükségetek van az ő segítségére. Beszélj neki érzéseidről, a benned keringő feszültségről a kialakult helyzettel kapcsolatban. Tudasd vele, hogy szeretnél a helyzeten változtatni, kérdd ebben az ő segítségét is.

A változáshoz idő kell, az ilyen jellegű problémák megoldása több lépéses folyamat. Kérlek adj időt magadnak és az anyósodnak is.

Szép Napot kívánok!
 

Kovács Ildikó
2010-06-26 07:17:44
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Munkahelyváltás

Nagyon szeretnék munkahelyet változtatni, de sajnos 52 éves vagyok, annyi hogy már ilyen koruakat nem vesznek föl. Valamikor a nyomdában dolgoztam, computeren: könyveket készítettünk, tördeltünk..., most meg csak gépírőnő vagyok. Mi a véleménye, volna-e valamilyen megoldás? Előre is köszönöm.
Első körben kérem gondolja végig hogy milyen munkát végezne szívesen, örömmel, jóérzéssel. Amennyiben a nyomdai munkára esett a választása keressen fel olyan kispéldányszámú magazinokat, folyóiratokat, akik kis létszámú csapattal dolgoznak. Az ő esetükben gyakori probléma a tapasztal szakember megtalálása. Az internet segítségével célirányosan kereshet a kiszemelt munkakörre. Gyakori hogy a cégek saját weboldalukra is felteszik álláshirdetéseiket, ezért érdemes olyan cégek oldalait is nézegetni akik ezen a területen tevékenykednek.
Egy új szakma, egy új terület is elsajátítható, amennyiben elég erőt és kitartást érez Önmagában. Fogalmazza meg milyen feladatokat végezne szívesen, milyen emberekkel szeretne együttdolgozni. Az állás hirdetéseket olvassa úgy hogy összehasonlítja őket saját elvárásaival. Amennyiben olyan állást talál mely megfelel elképzeléseinek pályázza meg. Amennyiben ebben a folyamatban egy külső szakértő segítségére van szüksége, kérem keressen meg elérhetőségeim valamelyikén.
üdvözlettel

Kovács Ildikó
2009-09-17 23:11:46
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Tartós egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés

Él-e még a 20/1997-es korm rendelet, miszerint tartós egészségügyi alkalmatlanság miatt a munkáltató felmenti a dolgozót. Daganatos beteg vagyok, szeretném, ha a munkáltató felmondana, így megkapnám a végkielégítést. Ő viszont közös megegyezéssel akarja megszüntetni több mint 31 éves munkaviszonyomat. Várom válazát. Köszönöm.
Sajnos munkajogi kérdésekben nem vagyok szakértő. Kérem, kérdésével keressen meg egy munkaügyi jogászt.
Üdvözlettel:

Kovács Ildikó
2009-07-06 11:25:42
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Gyed utáni visszatérés a munába

Tisztelt Ildikó!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van-e joga a munkáltatómnak az én határozatlan idejű állásomra, -miközben én Gyeden vagyok- mást határozatlan időre felvennie? A munkahelyen én kereskedelmi munkatársként dolgozatm, mikor eljöttem szülni felvettek egy üzletkötőt-aki sosem dolgozott üzletkötőként, hanem az én feladatomat látta el. Aztán felvették a másik kolléganőt, mint engem helyettesítőt, egy évre határozottként. Miután írattak velem egy levelet, hogy még egy évet itthon maradok--mondván neki akkor egy évet hosszabítanak. Most tudomásomra jutott, hogy véglegesítették. Mi ilyenkor a teendő, ha én a Gyed lejártával vissza szeretnék menni a helyemre?
Válaszát előre is köszönöm.  Zsófia
Kedves Zsófia!
Kérdésével forduljon munkaügyi jogászhoz. Tudomásom szerint, határozatlan idejű pozíció esetén a Gyed lejártával a munkáltató 1 hónapra köteles visszavenni a munkavállalót.
A feltett kérdés nem szakterületem. Coachként olyan magánemberek fejlesztésével fogalakozom, amik fontosnak tartják testi és lelki harmóniájukat, akik mind a munkahelyükön, mind pedig a magánéletükben szeretnének sikeresek, eredményesek lenni. Munkahelyi konfliktusok megoldásában, vezetői feladatok/szerepek fejlesztésében tudom segíteni ügyfeleimet.
Üdvözlettel:

Kovács Ildikó
2009-06-10 15:32:01
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

ingyen OKJ-s tanfolyamok áldott állapotban

Kedves Ica!
Remélem jó emberhez fordulok kérdésemmel, amennyiben nem így van, kérem szíves tájékoztatását, hogy melyik szakértőt keressem. Az érdekelne, hogy amikor valaki áldott állapotban van, akkor tudom, hogy ingyen, vagy támogatással tanulhat. Ez csak a főiskolákra, s egyetemekre vonatkozik? Vagy iskolától függ? Engem főleg OKJ-s tanfolyamok, s nyelvtanfolyamok érdekelnének.
Válaszát előre is köszönöm!
A témában nem vagyok szakértő. A Munkaügyi Minisztérium honlapján érdemes lenne körülnézni, ott valószínűleg bővebben is írnak a kismamák ingyenes oktatásáról.
Üdvözlettel:

Kovács Ildikó
2009-05-13 09:38:48
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja