SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyerekkori traumák: nyomot hagynak akkor is, ha nem emlékszünk rájuk

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-08-05
Noha bizonyos életkor alatt egyáltalán nem őriztünk meg emlékeket, és legfeljebb nyomokban tudjuk visszaidézni, hogyan telt az első tíz évben az életünk, mindennek a befolyása komolyan érezhető a későbbiekben is. Ha pedig agyunk tudatos szinten ki is töröl egy korai traumatikus élményt, az eset mélyebb szinten elraktározódik, és talán soha nem fogunk tudni kikerülni a hatása alól.
Gyerekkori traumák: nyomot hagynak akkor is, ha nem emlékszünk rájuk

Andrist másfél éves korában, nevelőszülőktől fogadták örökbe. Háromévesen beíratták egy jó nevű, kis létszámú magánóvodába, ahová azonban képtelen volt beilleszkedni: amint az anyja kikerült a látóteréből, keserves és vigasztalhatatlan sírásra fakadt, amely egyáltalán nem emlékeztetett a többi gyereknek a kezdetekkor megszokott pityergésére. A helyzet hetek alatt semmit nem javult, így a szülei inkább felmentést kértek a kötelező óvodalátogatás alól.

Külső szemlélőnek is egyértelmű volt, hogy a kisfiú nem egyszerűen hiányolta az anyát, hanem szabályosan rettegett. Nem emlékezett arra, amikor el kellett válnia a nevelőszüleitől, hogy a végleges családjába kerüljön, ám a helyzetet felismerte, és minden idegszálával tiltakozott ellene. Egyszer már elveszítette azokat, akik a biztonságot jelentették számára, és őrjítően félt attól, hogy ez újra bekövetkezik.


Sejtszintű emlékezet

A kora gyerekkori traumák nem múlnak el nyomtalanul. 3 éves korunk előttről szinte semmilyen emléket nem őrzünk meg, később is keveset az élet első tíz évéből, de a hatásuk elkísér.

Vannak, akik mindezt a sejtszintű emlékezettel magyarázzák: a hipotézis szerint nem csak az agy, hanem a test egyéb részei is képesek emlékeket tárolni, és ezeket hívjuk elő bizonyos szituációkban. Akit kicsi korában bántalmazás ért, akkor is szorongani fog az agresszor jelenlétében, ha nem emlékszik az esetre. A sejtszintű emlékezésre vannak ugyan adatok, de egyelőre nem bizonyított minden kétséget kizáróan, hogy az agyon kívül egyéb szövetek is képesek emlékek tárolására.
 

Hová lesznek az emlékek?

A gyermekkori amnézia kifejezést Freud alkotta meg a huszadik század elején. Mint minden hasonlót, ezt is valamilyen szexuális traumával magyarázta, ami miatt a gyerek elnyomja a korai emlékeit. Később a nyolcvanas évekig úgy tartották, a kisgyermeknek még nincsenek meg a kognitív és nyelvi képességei ahhoz, hogy emlékeket tároljon, ez az elmélet azonban 1987-ben megdőlt, amikor az Emory Egyetem kutatói rájöttek, hogy egy 2,5 éves gyerek még gond nélkül vissza tudhatja idézni, mi történt 6 hónapos korában.

Később Carole Peterson, a Newfoundlandi Memorial Egyetem kutatója úgy tapasztalta, hogy a korai élmények 4-7 éves kor között vesznek el leginkább, és ami tízéves korig kitartott, az valószínűleg meg is marad életünk végéig. Ráadásul amikor arra kérte a gyerekeket, hogy meséljenek el pár dolgot, ami régen történt velük, szinte mindannyian pozitív élményekről számoltak be – olvasható a Psychology Press című szaklapban megjelent tanulmányban.

További figyelemreméltó jelenség, hogy az életben bekövetkező jelentős változás kitörölheti a korai emlékeket. Megfigyelték, hogy azok, akiket óvodáskorukban fogadtak örökbe, gyakran semmire sem emlékeznek arról az időről, amit még a családjuk nélkül töltöttek, pedig az emberek többsége valamennyire már vissza tudja idézni a 3-6 éves kora közti időszakot.

Az emberi tudat a túlélés érdekében könnyen kitörli a félelmetes emlékeket. Tudatalatti szinten azonban nem felejt: bármikor is történt a trauma, az élet nem lesz többé ugyanolyan, mint előtte volt.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: Free-Photos / pixabay

 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

- A húgyúti fertőzés a leggyakoribb bakteriális fertőzések közé tartozik, amely évente 150 millió embert érint világszerte.1 - A nők 50-60 százaléka élete során legalább egyszer találkozik a betegséggel.2 - A húgyúti fertőzés egyben a cukorbetegség egyik leggyakoribb hosszú távú szövődménye, amely súlyosabb lefolyású és rosszabb kimenetelű a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek esetében.3 - A 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált emberek 9,4 százalékának volt már húgyúti fertőzése, míg a cukorbetegségben nem szenvedők esetében az előfordulási arány csak 5,7 százalék.4
Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
A szerkesztő ajánlja