Sokat hallottunk már arról, hogy az elsőszülöttek jobb vezetői képességekkel rendelkeznek, és jobb oktatásban részesülnek, mint fiatalabb testvéreik. Ha ez esetleg bizonyítható is statisztikailag, ahány szakértő, annyi lehetséges okot talál a jelenségre.

Joseph Doyle, az MTI Sloan School of Management kutatója több tízezer dán és floridai család megfigyelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok a gyerekek, akik másodikként születtek a családjukba, kamaszként idősebb testvérüknél 20-40 százalékkal nagyobb eséllyel kerülnek összeütközésbe az iskolai szabályokkal vagy a törvénnyel. Különösen igaz ez a megállapítás a fiúkra – a tizenéves lányok simulékonyságára nem igazán van hatással az, hogy van-e idősebb testvérük.

A kézenfekvő, „a második gyerekre nem jut annyi idő” magyarázat mellett Doyle érdekes megállapítást is tesz: szerinte a jelenség egyik oka az lehet, hogy az elsőszülött példaképei elsősorban a szülei, míg a kistestvér sokat másolja bátyja vagy nővére viselkedését is. Márpedig könnyen belátható, hogy nem sok jóra vezet, ha valaki babakorától fogva egy két-háromévestől lesi el a követendőnek tartott viselkedést.

Ennél is keményebben fogalmaz az a cikk, amely a The Conversation című lapban jelent meg. A Life Course Center kutatói által jegyzett írás szerint 5000 amerikai, brit és norvég család éveken át tartó vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy az elsőszülöttek jobban teljesítenek az iskolában és többre viszik az életben, mint fiatalabb testvéreik. Viszonylag kis körkülönbség esetén ez még nem annyira nyilvánvaló, ha azonban legalább három évvel idősebb a nagy, már egyértelműen megfigyelhető – és minél nagyobb a korkülönbség, annál valószínűbb, hogy ez bekövetkezik.

A Life Course Center szakértői szerint a kulcsszó a minőségi idő. Ez az, amiből az elsőszülöttnek sokkal több jut, mint a fiatalabbaknak. A szülők minden életkorban több energiát fektetnek a legidősebbek értelmi fejlesztésébe, és ez meg is látszik a későbbi szakmai előmenetelükön.

A kisebbek mintha sokkal inkább magukra lennének hagyva a kezdetektől fogva. A tanulmány szerzői szerint megfigyelhető, hogy a többedik babájukat váró kismamák sokkal lazában állnak az alkoholfogyasztás és a dohányzás kérdéséhez, és rövidebb ideig szoptatják a gyermekeiket.

Fontos azonban szerintük is leszögezni, hogy a gyerekek érzelmi életére ez nincs hatással. A kistestvérek ugyanannyi szeretetet kapnak, mint a nagyok, ezért a kiegyensúlyozottság és a lelki egészség területén nem figyelhető meg köztük különbség.

Ez a helyzet tehát a tengerentúlon. De vajon érvényesek Magyarországra is ezek a megállapítások? Itthon is jellemző, hogy a másodszülöttek oktatására már kevesebb gondot fordítanak a szüleik? A ti környezetetekben is a kisebbekkel van a legtöbb gond?

Kapcsolódó cikkeink:

• Testvérféltékenység - Hogyan tudja a szülő lefektetni a kiegyensúlyozott testvérviszony alapjait?
• Új kutatás eredménye: Ilyen hatással van a kistestvér érkezése a nagyobbakra
• Megszületett a kistestvér és meghaltak az elvek - 12 dolog, amire csak akkor jössz rá, ha már két gyereket nevelsz
• Létezik ideális korkülönbség a testvérek között?

Kép: cherylholt / pixabay