SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Te is a legjobbat akarod a gyerekednek? Lehet, hogy rossz úton jársz

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2017-09-26
Talán te is hallottad már a helikopter-szülő kifejezést. Azokra az anyákra és apákra mondják, akik gyermeküknek a legjobb jövőt szánják, lehetőleg nehézségek nélküli úton, és úgy a jelenben, mint a jövőben minden kellemetlenségtől meg szeretnék óvni őket. A manapság minden korábbi időszaknál elterjedtebb nevelési stílus buktatóiról tartott előadást Julie Lythcott-Haims, a Hogyan neveljünk felnőttet? című könyv szerzője.
Te is a legjobbat akarod a gyerekednek? Lehet, hogy rossz úton jársz

Miért baj az, ha a legjobbat szeretném a gyerekemnek? Természetesen nem baj. Mindenki azt szeretné, hogy fia, lánya különösebb lelki sérülések nélkül élje meg a gyermekkorát, majd felnőve magánéletében és munkájában egyaránt sikeres legyen. A kérdés az, hogy ezt milyen módszerekkel érjük el, és hogy valóban a teljesítmény hajszolása, közben pedig az összes kellemetlenség szülői segítséggel való elkerülése-e a záloga a teljes életnek.

„A gyerek dolga, hogy tanuljon” – szól a szülők egyre nagyobb részének jelmondata már évtizedek óta. Ennek jegyében gyermeküktől elvárják a kitűnő bizonyítványt, esetleg a kiemelkedő sportteljesítményt, de nem tanítják meg őket az alapvető házimunkára sem. A szakértő előadásában az eddigi leghosszabb, követéses jellegű kutatásra, a Harvard Grand Studyra hivatkozva azt állítja: azokból lettek a legsikeresebb felnőttek, akiket gyerekkorukban következetesen rászoktattak a házimunkára.

Hogy miért? Mert a házimunka felelősségre tanít, és hamar megismerteti a jól végzett munka örömét. Aki megszokta, hogy időnként a nem szeretem típusú feladatokat is el kell végezni, annak fiatal munkavállalóként a munkahelyén is magától értetődő lesz, hogy nem bújik ki a feladatok alól, és nagyobb eséllyel kérdez rá magától a feletteseinél, hogy miben lehet a segítségükre. Ez a hozzáállás pedig garantált előmenetelt biztosít bármelyik cégnél.

(Kapcsolódó cikkünk: Házimunka három évesen? Mégis mire jó?)

Manapság azonban mintha egész más lenne a fontos. A teljesítmény az, amire a szülők nagy része kíváncsi, ráadásul igen sokszor nem a valódi teljesítmény, hanem annak osztályzatokban való megjelenése. Egyre gyakoribb, hogy a gyerek házi feladatát a szülő készíti el, és utána együtt örülnek az ötösnek – pedig nem ért volna többet egy négyes vagy akár egy hármas, ha az teljes egészében a gyerek saját keze munkáját dicséri? Sajnos minél több szülő száll be ebbe a játékba, annál kellemetlenebb az ezt bevállalni nem akaró gyerekek helyzete – mi is jártunk úgy nem egyszer, hogy a kisfiam egyedül készítette el a kiállításra szánt tárgyat az iskolába, majd végtelenül csalódott volt, a többiek ugyanis sokkal profibb, egyértelműen a szüleik által készített műalkotásokkal jelentek meg.

Egyre gyakoribb, hogy a látszatteljesítmény elismerésébe az iskolák is beszállnak. A futóversenyen helyezéstől függetlenül mindenki érmet kap, a szavalóversenyen annyiféle kategóriát állítanak fel, hogy senki ne menjen haza elismerés nélkül. Ez megóv a pillanatnyi csalódástól, de azt az üzenetet közvetíti, hogy nem kell különösebb erőfeszítést tenni a sikerhez.

Az így felnőtt generáció huszonéves korára elhiszi, hogy mindez jár neki, és mindig lesz valaki, aki elintézi helyettük a dolgokat. Hatalmas koppanás számukra, amikor a munkaerő-piacra kilépve szembetalálkoznak a valósággal. Rájönnek, hogy a megpályázott állást ezúttal tényleg csak egyvalaki nyerheti el, hogy ott is maguknak kell helyt állni, és ha nem teljesítenek, nyugodt szívvel válnak meg tőlük a cégek. Aki két évtizedig abban a hitben élt, hogy a puszta létéért minden alapból jár neki, az első ilyen elutasításra összeomolhat.

Hasonló probléma merül fel akkor is, amikor a szülő minden kortárskonfliktustól meg akarja óvni a gyermekét. Mindenkinek rossz hallani, ha kisfia, kislánya arról panaszkodik, hogy a barátai elfordulnak tőle, összevesztek, de ha folyamatosan a döntőbíró szerepét játsszuk, attól nem fogja megtanulni, hogyan álljon ki magáért, és hogyan simítsa el a vitás helyzeteket. Ebben a témában igen nagy érzékenységre van szükség, a bántalmazást ugyanis – legyen az fizikai vagy lelki – nem hagyhatjuk szó nélkül. Ha a gyerek heteken-hónapokon át valóban szenved, és nem áll be javulás, érdemes a tanárral vagy a társak szüleivel beszélni, a napi szintű apró konfliktusokba azonban ne folyjunk bele szülőként!

Baj tehát, ha a legjobbat akarjuk a gyereknek? Nem baj. De gondoljuk végig, mi szolgálja hosszú távon az érdekeiket. Jobb-e, ha már gyerekként megtanulnak hibázni, a hibáikért felelősséget vállalni, és ezeket kijavítani? Profitálnak-e abból, ha kisebb-nagyobb nézeteltéréseiket megtanulják elsimítani? (Kis korkülönbséggel született testvérek előnyben!) Támogassuk őket abban, hogy teljes értékű, felelősségteljes felnőttekké válhassanak! Ha pedig ez időnként kisebb kellemetlenségekkel jár, vállaljuk be ezeket – így, és nem máshogy tudjuk őket valóban megóvni az igazi nagy pofonoktól.

Fotó: babyboyfour66 / pixabay

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Erre a 8 dologra van szüksége egy kamasznak a szüleitől

Erre a 8 dologra van szüksége egy kamasznak a szüleitől

Szakértők szerint a legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha folyamatosan tiltjuk őt mindentől. Egy kamasznak szüksége van egy biztonságos helyre, szabadságra, útmutatásra, biztatásra és persze arra, hogy bármennyire is felbosszant, érezze, hogy szereted őt.
A szerkesztő ajánlja