A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A magyar és angol iskolás egy nagymama szemével

Szabóné Kálmán Anna - 2017-07-17
A két oktatási rendszer korrekt összehasonlításához nincs elegendő információm, de az angliai és magyarországi gyerekek életébe van némi betekintésem.
A magyar és angol iskolás egy nagymama szemével

14 éves fiúunokám féléves korától Angliában él, így 5 éves korától az ottani oktatásrendszer alanya. Az, hogy haszonélvezője-e, csak később, felnőttkorában fog kiderülni. Az élet fogja igazolni, hogy a túlzott magyar követelményrendszer, avagy a lazább, a gyerek jobb közérzetére koncentráló angol oktatás célravezetőbb-e hosszú távon.
Összehasonlításom külsőségekkel kezdem, de ezek akár tartalmi, közérzeti vonásokat is szimbolizálhatnak.


1. Az iskolatáska mérete, súlya

A magyar gyerek szinte meggörnyed roskadásig megtöltött táskája súlya alatt. Pedig az orvosilag ajánlott bruttó cipelnivaló a testsúly 10 %-a lenne. A valóságban ez átlagosan 15-18 %.
Az angol gyerek egy vékony táskával, ún. bookbaggel /könyvtáskával/ jár iskolába egészen 6. osztályig, talán éppen ezért jobb kedvvel, mint magyar társa. Ennek tartalma egy üzenőfüzet, egy, naponta az iskolai könyvtárból kikölcsönzött vékony könyvecske, aminek kiolvasását a szülő aláírásával igazolja. Minden egyebet, tehát füzetet, írószereket az iskola ingyen biztosítja. A tornazsákot is csak mosásra kell hazavinni bizonyos időközönként.


2. Egyenruha, iskolai köpeny

Kötelező az adott iskolára jellemző egyenruha az angolszász országokban. 6. osztályig ez sötét szoknya vagy nadrág, fehér ing és színes pulóver, valamint fekete cipő. A 7. osztály náluk már középiskola, ott már zakóval, nyakkendővel bővül a garnitúra. Nálunk egyelőre vita folyik ennek, illetve az iskolaköpenynek újbóli bevezetéséről.

Az én véleményem, hogy helyes az uniformis használata - több szempontból is. Megakadályozza a rivalizálást, egyenlőségjelet tesz a különböző anyagi körülmények közt élő gyerekek közé. Erősíti a „mi ide tartozunk, ide járunk” közösségi tudatot a gyerekekben. Sokan az individuum gátját látják az egyenruha-használatban Magyarországon. Kérdés, hogy az egyéniségnek ruhában kell-e megnyilvánulni. Szerintem inkább a személyiségben, a képességekben, egymás iránti viszonyulásban, stb.


3. Iskolakezdés, iskolatípusok:
 

  • Magyarországon kb. 15 évvel ezelőtt bevezették a fejlettség szerinti beiskolázást, a kor szerinti helyett. Ez nagyon bölcs döntés volt, mert nem minden gyermek vált iskolaéretté 6. évét betöltve. Különösen igaz volt ez a május 31. után született ún. nyári gyerekekre. 
    A mi rendszerünkben az általános iskola többnyire 8 osztályos, utána következik a 4 osztályos középiskola. Kivételt képeznek a 6+6-os speciális iskolák, melyekben 6. általános után 6 gimnáziumi év következik.
     
  • Angliában a szeptember 1-ig a 4. évüket betöltött gyerekek iskolába kerülnek, két évig az ún. Nurserybe, ami óvodáink középső és nagycsoportjának felelne meg, ha nem kellene írást, olvasást tanulniuk. Ez szerintem túlkapás, hiszen fejletlenek az ujjizületeik, a finommotorikájuk. Leckét itt még nem kapnak.
    A számolási készség kialakítása nem olyan alapos, mint a mi óvodáinkban, ahol a gyerekek játékosan, különböző játékeszközökkel és az e célra gyártott MINIMAT eszközeivel manipulálva ismerkednek a mennyiségi viszonyokkal, halmazelmélettel, amire az általános iskola 1. osztálya bátran építhet.
     
  • Az olvasásra szánt idő Angliában hosszabb, mivel már 4-5 évesen elkezdik tanítani. Nagy hangsúlyt fektetnek az értő olvasásra, hiszen e nélkül nincs sikeres tanulás a későbbiekben. A mi iskoláinkban viszont rohamtempóban történik az olvasástanítás.
    Primary schoolnak nevezik Angliában, és egész Nagy-Britanniában az általános iskolát, amely 3-6. osztályig tart. Itt hetente egyszer kapnak házi feladatot csütörtökön, amelyet következő szerdára kell elkészíteni. Ez komplett feladat, van benne matematika, írás, esetleg teszt kitöltés, fogalmazás. Ez a magyar gyerekek túlterheltségével ellentétben alulterhelés, ami szerintem pont olyan veszélyes, mert nem alakul ki a diákban az a feladattudat, rendszeres munka, ami szükséges lenne későbbi tanulmányaiban, majd felnőtt életében.
     
  • Az viszont nagy előny, hogy két nevelő van az órákon, és az egyik, az ún. asszisztencia figyelemmel kíséri, hogy kinek milyen nehézsége támad az anyaggal kapcsolatban, és órák előtt, vagy után korrepetálják a gyerekeket. Pl. a 9 órás iskolakezdés előtt egy órával matematika klubba járhat, akinek azzal van gondja. Félévkor a tanár levelezőlapon tájékoztatja a szülőt, hogy gyermeke kiváló előrelépést ért el a matematikában. További sikeres munkát kívánt. Tehát fontosnak tartják a pedagógusok a visszajelzést és a gyerek önbizalmának ápolását /az általános iskolában/. A középiskolában szinte semmi kontaktus nincs a szülő és az intézmény között.
    6. osztály végéig is csak szöveges értékelést kapnak a gyerekek. Célként azt tűzi ki a tanár, hogy a saját szintjükhöz képest eggyel feljebb lépjenek. Nincs osztályzat, ami állítólag a magyar gyerekeket teljesítménykényszerrel stresszeli. 
    Szerintem abból is pontosan tudják az angliai gyerekek, hogy mennyire értékelik a tudásukat, ha osztályzat helyett pl. nemesfémekkel jelzik a fokozatokat bronztól rubinig.
    Az osztályban csoportokba ülteti a tanár a gyerekeket képességek szerint. Néha megkeverik a csoportokat, hogy ne érezzék magukat beskatulyázva.
    Ez olyan, mintha lebecsülnék az önkritikai érzéküket, hiszen mindnyájan tudják, hogy milyen szinten vannak a társaikhoz képest.


4. Előnyök a magyar és angol iskolában egyaránt:
 

  • Tapasztalatom szerint gyakorlatias megközelítésbe helyezi az élet, az életvitel dolgait. Úgy tudom, hogy a magyar iskolákban néhány éve bevezették az Életvitel, gyakorlat tantárgyat, ami rendkívül fontos a természeti és társadalmi környezetükben való eligazodáshoz. Etikát is tanulnak a gyerekek, de a tankönyv, amiről sok negatív véleményt hallottam, nem alkalmas erre. Sokkal hatékonyabb lehet, ha a tanár, vagy pl. valamelyik gyerek felvet egy szituációt, vagy egy saját tapasztalatot, és közösen megvitatják. Egyéb tankönyvekkel is vannak problémák. Pl. egy 6+6-os magyar iskolában a tanár felhívta a figyelmet, hogy ne a könyvet használják, hanem jegyzeteljenek az órán, mert rossz a tankönyv. Ez abszurdum. Ugyanebben az iskolában a 7. osztályban /ami gimnáziumi 1. osztály/, történelemből újrakezdték az ókort, ugyanakkor irodalomban a reformkort tanulják. Miért nem lehet egy adott kor irodalmát, történelmét, sőt művészeti stílusait /képzőművészet, zene, építészet/ szerves összhangban tanítani? Angliában az oktatás témakörökhöz kapcsolódik.

    Visszatérve a gyakorlatias megközelítéshez Angliában: pl. az iskola udvarán egy egészségügyi buszban bemutatták a gyerekeknek pl. az EKG gépet, fonendoszkóp használatát. A 6. évfolyamot egy búcsúkirándulásra vitték a Fehér szigetre, amely egykor dinoszauruszok lelőhelye volt. A tengerparton fossziliákat kerestek, az őslénytani múzeumban előadást hallgattak. A helyi üvegfúvó műhelybe is ellátogattak. Majd megnézték a helyi állatkertet. Ez volt az utolsó közös élményük a Secondary school, vagyis a középiskola előtt.
     
  • Mindkét országban előny a sport hangsúlyos szerepe. A magyar iskolákban bevezették a mindennapos testnevelést, illetve az bizonyos napokon kiváltható úszással, néptánccal, korcsolyázással, iskolai sportszakkörrel. 
    Az angol iskolában a heti két testnevelés óra mellett szintén viszik a gyerekeket úszni, de iskolai kosárlabdacsapatról is tudok. Azonkívül kipróbálhatják magukat a diákok táncban, hangszertanulásban ingyenesen 6 hétig, és ha tehetsége van valamiben, a továbbiakban fizetős tanfolyamra járhat, ami elég borsos összeg.
    Magyarországon viszont aránylag jobban megfizethetők ezek a külön tanfolyamok.


5. Hogyan befolyásolja a szülők anyagi helyzete a két országban a gyerekek iskoláztatását?


Hazánkban minden gyerekkel szemben minden iskola ugyanazt a követelményrendszert támasztja. Az más lapra tartozik, hogy a tehetősebbek különórák fizetésével előnyösebb helyzetbe hozzák gyereküket. De ha egy szegényebb gyerekben van ambíció és jó képességű, felveheti a versenyt. Csodálatos példát olvastam erről a minap. Koraszülött hármas ikrek, akik 2 havi inkubátor után teljesen megvakultak, felnőttként mégis diplomát szereztek. Szerény körülmények között élő szüleik motiválták őket, és minden áldozatot meghoztak, hogy gyerekeiket jó képességeiknek megfelelően taníttassák.

Angliában viszont csak a drága magániskoláknak van olyan követelményrendszere, ami predesztinálja a gyereket a továbbtanulásra. Nagyon kivételes az a gyerek, akit az állami iskola lazább követelményei, a tanultak nem elég szigorú számonkérése nem ellustít, hanem igenis kitűnik tudásvágyával, szorgalmával. Az ilyen gyerek kiválhat a társadalmi skatulyából, és pályázhat állami támogatásra. Fontos szerepe lenne ebben a családi háttérnek. De sajnos azt látom, hogy a legtöbb szülő kényelemből átveszi a laza hozzáállást és teljesen az iskolára hagyja a gyerek nevelését.

A drága magániskolákban nagyobb a számonkérés, rendszeres feladatok vannak. Ott kötelező olvasmányt is feladnak és beszámoltatják róla a diákokat.

A szülők anyagi helyzetének különbözősége mély szakadékot, szinte kasztrendszert alakít ki gyerek és gyerek közt. Az állami középiskolás gyerek téli szünete anélkül telik, hogy egy könyvet a kezébe venne. A magyar iskolában a kötelező, vagy ajánlott olvasmányok /ha nem is mindig korszerűek/, biztosítanak egyfajta alapműveltséget, és egy jó tanár meg is szerettetheti az olvasást egy-egy érdekes könyvajánlattal, majd az osztályban való közös megbeszéléssel.

Egy szegedi gimnázium matematika szakos osztályában 146 érettségi osztályzatból 143 ötös érdemjegyet értek el a hallgatók, és 3 négyes született. Az osztály 1/3-a, 10 tanuló angol elit egyetemeken, Oxfordban és Cambridgeben fog tanulni ősztől. Ez számomra nagyon beszédes. Mindamellett, hogy egy matektagozatra eleve a legjobbakat választják ki, ezeket a gyerekeket nem nyomorította meg a gimnázium erős követelményrendszere, hanem küzdöttek egy nemes célért.  Azt is leírja az újságíró, hogy nem feltétlen rivalizáló, stréber fiatalokra kell gondolnunk.

(Kapcsolódó cikkünk: Csodaosztály Szegeden: 146 érettségi jegyükből 143 ötös lett, az osztály fele külföldön tanul tovább)

Az angol középiskolában 14 évesen, majd 16 évesen írnak egy tesztet a diákok, egy országosan előírt kérdéssorozatból, és a 16 évesen írt teszt alapján javasolják, hogy milyen szakképzésben vehet részt a gyerek, esetleg még két évig tanul, hogy az érettségit megszerezze. Unokám ősszel lesz 14 éves, kíváncsian várom, hányan fognak felsőfokon továbbtanulni az osztályából, Oxfordban, vagy Cambridgeben. Földrajzilag sokkal közelebb vannak ezekhez az elit egyetemekhez, mint a szegedi zseniosztály, mégis fényévek választják el őket.

Távol áll tőlem, hogy csak a diplomás embert tartsam boldognak és teljes értékűnek. Összehasonlításom csupán azt célozza, hogy Angliában minimális esélye van egy jó képességű gyereknek az állami oktatásból felsőbb iskolákba bekerülni.

Végezetül egy Angliába költözött család 3 gyerekének iskolai életéről az anyuka így lelkesedett: itt az iskola móka, kacagás. Egy másik szülő szerint ott a gyerekek szabadok. Kétségeim vannak: Nem lesz böjtje ennek a jó mókának?

Indexkép: José A. Warletta / FREEIMAGES

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja