SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Amit a felvételi pontszámokról tudni érdemes

Szkupien Péter [cikkei] - 2021-03-04
"Tizennégy éve nem születtek olyan gyenge eredmények a központi írásbeli felvételin, mint idén" - ilyen és ehhez hasonló mondatok borzolják az idegeket (és generálják persze a kattintásokat), majd vezetnek téves következtetésekhez évről-évre: gondolatok a gyerekek tudásáról, annak méréséről, a felvételi feladatáról és az átlagpontszámról.
Amit a felvételi pontszámokról tudni érdemes

Kezdjük rögtön a közepén, azzal a fájóan vissza-visszatérő gondolattal, mi szerint a közoktatás rossz minőségét bizonyítja, hogy rosszak lettek a középfokú felvételi eredményei. Ez a gondolat abból a teljesen téves feltevésből ered, hogy a felvételinek az a feladata, hogy a gyerekek abszolút tudását egy egzakt mérce szerint mérje. Ezzel szemben a felvételinek az a feladata, hogy a felvételizőket a lemért tudások alapján minél pontosabban rangsorolni lehessen.

Ha már rangsor: érdekel, a te gyereked hol van ebben a rangsorban? (vagy hol lett volna egy korábbi évben?) Itt megnézheted, hol helyezkedik el a mezőnyben.

Elsőre talán úgy tűnhet, hogy ez csak játék a szavakkal, és valójában ugyanarról beszélünk, csak nyakatekerten, de ez koránt sincs így. A kulcs az, hogy a felvételi ugyan valóban a gyerekek tudását kell, hogy mérje, de a nehézségét nem egy univerzális mérce szerint kell beállítani, hanem aszerint, hogy megfelelően szórja a felvételizőket. Vagyis a felvételi akkor jó, ha van, aki (majdnem) 0 pontot ír, és van, aki (majdnem) 100 pontot ír. Más szóval: a felvételi annál jobb, minél sokfélébbek az eredmények.

Egy túl könnyű felvételi esetén 0-100 helyett pl. 20-100 között oszlanak meg a pontok, míg egy túl nehéz esetén pl. 0-80 között. Mindkettő ugyanolyan rossz a felvételi célja szempontjából (még akkor is, ha előbbi esetén valószínűleg kevesebben elégedetlenkednének): ugyanannyi gyerek (vagyis ugyanannyi különböző tudásszint) kevesebb eredmény között oszlik el, vagyis (leegyszerűsítve) több gyereknek lesz ugyanaz az eredménye. Ha pedig valakiknek ugyanaz az eredményük, a felvételi alapján nem tudjuk eldönteni, melyikük az okosabb – pedig ez lenne a cél.

Vannak viszont olyan mérések, amelyeknek valóban az a feladatuk, hogy egy egzakt mérce szerint mérjék az abszolút tudást: ilyen például a kompetenciamérés és a nemzetközi PISA teszt. Ezek a mérések évről-évre ugyanazt próbálják lemérni, és éppen ez vezet ahhoz, hogy a különböző évek eredményei érdemben összehasonlíthatók.

A különbség szemléletessé tételéhez képzeljük el azt a sajnos fájóan valószerűtlen esetet, hogy 2030-ra a magyar gyerekek kétszer ilyen okosak lesznek (Örkényt idézve "addig, ezt a pár évet, ki kell bírni”). Ha a 2030-as felvételi eredmények "kétszer olyan jók” lennének, mint idén, akkor a felvételi nem tudná érdemben sorba rendezni a felvételizőket a tudásszintjük szerint. A 2030-as elképzelt felvételinek ehelyett nehezebbnek kellene lennie, mint az ideinek, reagálva ezzel arra, hogy a gyerekek okosabbak lettek.

Vagyis, ha összehasonlítanánk az idei eredményeket az elképzelt 2030-as eredményekkel, nem azért kapnánk nagyjából ugyanolyanokat, mert nagyjából ugyanolyan okosak a gyerekek, hanem azért, mert a gyerekek is okosabbak lettek, és a felvételi is nehezebb lett – ahogy annak lennie kell. Ökölszabályként elmondható, hogy az átlagpontszámnak valahol 50% körül kell lennie (az előzetes statisztikák szerint idén az átlagpontszámok 47,2 (nyolcadikos), 58,7 (hatodikos) és 63,2 (negyedikes)).

Ezzel szemben a kompetenciamérés és a PISA teszt módszere nem változna meg 2030-ra sem, így azokon valóban jobb eredményt érnének el a (sajnos még mindig csak elképzelt jövőben élő) magyar gyerekek, amiből valóban levonhatnánk azt a tanulságot, hogy a magyar gyerekek okosabbak lettek, az oktatás fejlődött. Nagy kár, hogy a valós eredmények ennek pont az ellenkezőjét mutatják.

Fotó: Ron Lach-tól a pexels-en

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Megváltozik a hiányzások igazolásának rendszere szeptember 1-től, megszűnik a papír alapú orvosi igazolás

Megváltozik a hiányzások igazolásának rendszere szeptember 1-től, megszűnik a papír alapú orvosi igazolás

"Nincs többé trükközés" - írja a Medicalonline.
Vízbe esett egy 5 éves, úszni nem tudó kisfiú egy zalai fürdőben - mire kimentették, már nem lélegzett

Vízbe esett egy 5 éves, úszni nem tudó kisfiú egy zalai fürdőben - mire kimentették, már nem lélegzett

Egy Zala vármegyei fürdőben történt meg minden szülő rémálma.
Botot nyomtak a végbelébe - egy 9 éves kisfiút úgy megkínoztak a társai egy katolikus iskolában, hogy kórházba került

Botot nyomtak a végbelébe - egy 9 éves kisfiút úgy megkínoztak a társai egy katolikus iskolában, hogy kórházba került

A brutális eset egy nagybaracskai iskolában történt - a szülők nem az intézménytől, hanem az egyik bántalmazó gyerek szülőjétől értesültek a dologról.
Mintegy negyed évszázad elteltével mérték fel ismét a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét

Mintegy negyed évszázad elteltével mérték fel ismét a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét

A képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen együtt élők jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy az egyedül élők. Többek között ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központja készített csaknem 12 ezer résztvevő kérdőíves felmérésével. Hazánkban hasonló kutatás utoljára 2000-ben mérte fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét, így a vizsgálat abból a szempontból is egyedülálló, hogy az eredmények két évtized távlatából összevethetők, elsősorban a középkorúaknál jelentős javulást mutatva. Eredményeiket a neves Quality of Life Research című lapban publikálták az egyetem kutatói.
Akadozó és véres vizelet a hólyagrák tünete lehet

Akadozó és véres vizelet a hólyagrák tünete lehet

A gyakori vizelési inger, az akadozó vizelet meglehetősen sokakat érintő tünet, a véres vizelet azonban olyasmi, ami jóval ijesztőbbnek tűnik és hamarabb orvoshoz fordul miatta a beteg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy urológus szakorvoshoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is, mivel a hólyagrák tüneteként megjelenő vérvizelés sokszor csak a laborelemzés során mutatható ki. Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa a daganatos betegség további lehetséges tüneteire, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A szerkesztő ajánlja