Először is egy picit magamról Kóbor Anitának hívnak, 26 éves vagyok, 5. éve dolgozom óvó néniként és úszás oktatóként Fertőszentmiklóson a Bezerédj Amália Óvoda és Bölcsőde intézményében. A gyerekek iránti végtelen szeretetem, odafigyelésem, segítségadásom úgy gondolom mélyen születésemtől bennem van. Kicsi koromtól kezdve szerettem a gyerekekkel lenni, velük tevékenykedni, pátyolgatni – babusgatni őket. Valamit a drága dadus nénim (Magda néni) is megmondta anyukámnak – „Kis Mariannám, ha ebből a kislányból nem óvó néni lesz, akkor semmi!”

A pályázatra az anyukák hívták fel a figyelmemet, akik üzenetben és személyes találkozások alkalmával említették, hogy igenis próbáljam meg, vágjak bele. Őszintén szólva hihetetlenül jól estek ezek a szavak a lelkemnek, a belém vetett végtelen bizalmuk, így átgondoltam és arra az elhatározásra jutottam, hogy miért ne?! - hiszen van egy tündéri csoportom, akiket imádok és hihetetlen kis csodapalánta egytől egyik mindegyik gyerkőcöm.

Így aztán a sok élményből válogatva arra az elhatározásra jutottam, hogy a közeledésről szóló hetünkkel szeretném, ha megismerkedhetnének a kedvem olvasók.

A közlekedésre neveléssel úgy gondolom rendszeresen és folyamatosan kell foglalkoznunk az óvodai nevelő és oktató munka során, mert ez a témakör elég széles ahhoz, hogy ne csak egy-két alkalommal kerüljön feldolgozásra az oktatási-nevelési évben.

Az óvodai munka során szinte minden tevékenységbe beleszőhető, integrálható. A terület eredményes fejlesztéséhez mindhárom korcsoportban a koncentrikus ismeretnyújtás mellett szükség van sok cselekedtetésre, gazdag szemléltetésre, ismétlődő gyakorlati alkalmazásra, valamint a téma sokoldalú komplex feldolgozására.

Hatékonyan és tudatosan fejleszthetők azok a képességek, amelyekre a gyermeknek szüksége van a közlekedés során.

Mozgásképességek:

• Testi ügyesség, koordinációs képesség, gyorsaság, állóképesség.
• Egyensúlyérzékelés, térérzékelés, testséma, kinesztéziás érzékelés, tapintás, kondicionális képességek.
• Szem-láb koordinációjának fejlesztése.
• Gyors reagálás a vizuális és az akusztikus ingerekre (elindulás, megállás).

A megismerés (kognitív) képességei:

Ezek teszik alkalmassá a gyermeket arra, hogy megértse és alkalmazza a közlekedés szabályait, illetve fogalmait

• Hallás, látás, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.
• A helyzetfelismerés és a döntésképesség.
• Zörejek, a hang iránya, erőssége, hangfelismerések.
• Ütemhangsúly kiemelése, hallási észlelés.
• A ritmus, az egyenletes lüktetés, a jelre való reagálás, a szabályokhoz való igazodás mozgásuk akaratlagos irányítását segíti.

A kommunikációs képesség, vagyis az együttműködési képesség fejlesztése alapozza meg a közlekedési alkalmasságot. Ez jelenti a közlekedésben résztvevők kölcsönös figyelmét, valamint az egymáshoz való alkalmazkodást, a kompromisszumkeresést, a problémamentes érintkezést, az önző, agresszív magatartás elkerülését. Fontos tényező a gyermek személyes kapcsolata, a jó példa, a szülői nevelői visszajelzés, a megerősítés (például a biztató tekintet, a tiltó mozdulat).

A csoportomban egy-egy téma bevezetésénél fontosnak tartom a gyűjtőmunkát, így minél több könyvet és folyóiratot kerestünk a témával kapcsolatosan, a gyerekek otthonról hozott járműveiket szívesen fogadtam, valamint két kislányom édesapja rendőrként dolgozik. Ők eljöttek óvodánkba és megmutatták nekünk a rendőrautót, valamint különböző eszközöket (ruházat, bilincs stb.), amiket a gyerekek ki is próbálhattak.

A gyerekek rengetek élménnyel, ismerettel gazdagodtak. Nem minden napi dolog számukra sem hogy egyszer csak az óvoda udvarán terem egy rendőrautó rendőr bácsikkal együtt.

Ez után a gyerekekkel sétára indultunk, ahol az volt a kérésem, hogy minél több közlekedési táblát, jeleket, festéseket, lámpákat, közeledési járműveket stb. figyeljenek meg. Mikor kereszteződéshez érkeztünk – mit kell tennünk? Ha közlekedési lámpához érkeztünk:

Amikor a lámpa piros, az úttestre lépni tilos,
amikor a lámpa sárga, maradj csak a járdán állva,
de amikor zöld a jel, szabad az út indulj el!

Ellátogattunk a buszállomásra valamint a vasút állomásra is.

Visszaérkezve az óvodába beszélgető körök alkalmával beszélgettünk a helyes közlekedési szabályokról elsősorban a gyalogos és a biciklis közlekedésről. Mi történik, ha valaki szabálytalanul közlekedik, milyen következményekkel jár? Milyen közlekedési eszközöket ismerünk (szárazföldön, vízen, levegőben, megkülönböztetett jelzésű járművek) – csoportosítottunk, válogattunk.

Tevékenységekben:

• Átalakítottuk a csoportot, a közlekedési táblákat, amiket előre elkészítettünk és kifestettük a gyerekekkel elhelyeztük a csoportba a megfelelő helyekre. Kis nyakba akasztókat készítettem a gyerekeknek, melyeken különböző közlekedési eszközök voltak (pl. autó, bicikli, mentő – rendőr – tűzoltó autó, teherautó, traktor…) – minden gyerkőc kiválogatta a neki tetsző járművet, valamint választottunk rendőr bácsit, aki irányította a forgalmat és vigyázta a rendet, majd a varázsmondókánkkal már át is varázsoltam őket:

Jövök, megyek, trappolok,
két lábammal ugrálok,
egyet, kettőt számolok,
harmadikra átváltozok.

A csoport egy igazi kis közlekedési csomóponttá változott, figyeltem, arra, hogy minden kisgyerek, aki szeretett volna különböző szerepek mögé bújni és kijátszani élményeit a hét folyamán maradéktalanul megtehesse. Valamint a hét minden napján, mindig egy kicsit máshogy – másképp lehetett a gyerekeknek közlekedni. Fontosnak tartom egy játék továbbálmodását, tovább fejlesztését.

Míg az első napokban saját maguk voltak a járművek, az elkövetkezendő napokban ragasztószalagot ragasztottam a padlóra. Minden utat más-más színnel jelöltem illetve volt egyenes – kanyargós út is. Itt a gyerekek már autókkal járhatták az utakat: 

• ahol figyelniük kellett egymásra,
• hogy melyik színű úton milyen jármű közlekedhet – színállandóság,
• az útról (szalagok) letérve mi következhet?! – szem-kéz koordináció,
• együttes tevékenykedés fontossága – közösségformálás,
• várakozás, kudarctűrés képességének fejlődése.

Vonatozós játék: a vasútállomásra érve minden gyerkőc elfoglalta a helyét (tornakarika), majd jött a kalauz, aki lekezelte a jegyeket, majd a jegyek lekezelése után, akinek a fejét megkopogtatta a kalauz az beszállhatott a varázsvonatba és indultunk is:

• Be sok súly, meg se mozdul, friss szenet, ha bekapok, messze, messze szaladok, szaladok…
• Megy a gőzös... kezdetű dal éneklése
• Debrecenbe kéne menni... dal éneklése
• Ziki-zaki zakatol, ez a vonat valahol, én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas...

Közlekedj okosan társasjáték: 

Jármű puzzle:

Autóverseny kicsit másképp: a játékban szereplő autókra fonalat erősítünk, a fonal másik végét egy hurkapácára kötjük. Kijelöljük a rajtot, majd a taps után indul a verseny, annak a gyerkőcnek az autója lesz az első, aki legelsőként feltekeri a fonalat.

Talptornáztatás – lábboltozat javítás a közlekedéses hét zárásaként:

Itt különböző anyagú, formájú, méretű dolgokat válogattam össze, mint például kavicsok, kisebb-nagyobb gyöngyök, kendők, zsebkendő, kisebb – nagyobb lépegetők. Egy utat raktam ki a gyerekeknek Vadadi Adrienn: Közlekedj okosan meséje után, melyen végighaladtak, majd az út végén ügyességi játékok következtek úgy mint:

• zsebkendő apró darabokra tépése
• gyöngyök összegyűjtése egy tálba
• kendőtáncoltatás

Lezárásként pedig talpmasszás volt lágy zenei kísérettel.

Nagy figyelmet szentelek a tevékenységek végén lévő lenyugtatásnak, relaxációnak.

Véleményem szerint az egyre rohanóbbá - ingerültebbé váló világunkban, a túlzott tv nézés, mobiltelefonon és tabletten való játékok és videojátékok világában szükségünk van a nyugodtságra, az ellazulásra, a testi érintésre, az ölelésre. Célom, hogy az efféle játékok és tevékenységek a csoportom mindennapjaiban természetessé váljanak. 

„A gyermek csak azt képes szeretni, aki őt szereti, és csak szeretettel lehet"

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.